Jövőre alig csökken a munkanélküliség

Országosan 333 257 olyan állástalant regisztrálnak a munkaügyi hivatalok, akik egy kedvező ajánlat esetén azonnal munkába tudnának állni. Számuk az egy évvel korábbihoz képest több mint 35 ezerrel csökkent. Ha azonban azokat az állástalanokat is figyelembe vesszük, akik jelenleg nem tudnák felvenni a munkát, a munkanélküliek tábora eléri a 376 ezer főt, ami 13,93 százalékos munkanélküliségnek felel meg. 

Szlovákiában tíz hónapja folyamatosan csökken az állástalanok száma – nyilatkozta a tegnap közzétett adatokkal kapcsolatban Ján Richter munkaügyi miniszter. „Csak októberben 5 ezer, az idei év elejétől pedig 51 ezer új munkahely jött létre” – állítja a tárcavezető. 

Az állástalanok számának enyhe csökkenése jövőre is folytatódhat – derül ki az Általános Hitelbank (VÚB) elemzéséből, amely szerint a teljes munkanélküliség az idei 13,4 százalékról 2015-ben 12,9 százalékra eshet vissza, a javulás azonban kevésbé látványos lesz, mint idén. Ez utóbbi elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly a cégek sokkal borúlátóbban ítélték meg az adózással kapcsolatos változásokat, így az indokoltnál kevesebb alkalmazottat vettek fel. Időközben azonban kiderült, hogy az adómódosítások nem okoznak olyan nagy érvágást számukra, a hiányzó munkaerőt így idén pótolták. 

Andrej Arady, a VÚB elemzője szerint Szlovákiában a munkanélküliség üteme főleg a magas termelékenység miatt csökken a vártnál alacsonyabb ütemben, ugyanis míg 2003 és 2013 között a gazdaság teljesítménye 50 százalékkal emelkedett (ez a leggyorsabb tempó az egész Európai Unióban), addig a munkahelyek száma csupán 6 százalékkal bővült. Erre a legjobb példa az ipar, amelyik a vizsgált időszakban 39 százalékkal járult hozzá a gazdaság összteljesítményének bővüléséhez, miközben 2003 és 2013 között az ágazatban foglalkoztatottak száma egyenesen 9 százalékkal csökkent. 

A magas hatékonysággal magyarázható az a tény, hogy Szlovákiában legalább évi 2,4 százalékos gazdasági növekedés kell ahhoz, hogy új munkahelyek szülessenek, miközben például Spanyolországban, Írországban vagy Szlovéniában ehhez elegendő az 1 százalék alatti teljesítmény is. Új jelenség, hogy a 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság óta már jóval lassúbb gazdasági tempó is elég az állások létrejöttéhez, viszont a hazai gazdaság szerkezete és a tartósan munkanélküliek csapdába kerülése miatt, továbbá a romák kizárása a munkaerőpiacról (csak ez az utóbbi tényező 4 százalékos munkanélküliséget okoz) azt eredményezi, hogy még éveken át magas marad az állástalanok száma Szlovákiában. A helyzet még komorabb volna, ha nem nőne a külföldön munkát vállalók száma.

Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank vezető közgazdásza szerint napjainkban már több szlovák állampolgár dolgozik Ausztriában, mint Csehországban, és a Németországban elhelyezkedők száma is érezhetően emelkedik. Az elemző hozzáfűzte: a jövőre erőteljesen megugró minimálbér, valamint az alacsony keresetűek magas járulékterhe nem növeli az alacsonyabb kvalifikációjú álláskeresők esélyeit. (mi, shz, TASR)