„Jóval rugalmasabb szervezetet szeretnék”

KéparchívumA kereskedelmi televízióban az ő nevéhez fűződött a Magyarország uniós csatlakozásához időzített Száz gondolat Európáról című sorozat, közben részt vett az Eltűnt milliárdok nyomában című oknyomozó riport elkészítésében. Mielőtt a nemzeti főadóhoz került, az ATV híradóját újította meg.

Rádiósként kezdte újságírói pályafutását, majd külsősként dolgozott a közszolgálati televíziónál is. Igazi elismertséget azonban a TV2-nél szerzett magának. Mennyire számít kihívásnak a Magyar Televíziónál ez a mostani feladat?

Nagyon. S ez nem udvarias szöveg. Számomra megtiszteltetés ebbe a házba belépni, és ilyen elődök után ebben a közegben dolgozni. Egykori énektanárom jut eszembe, aki azt mondta, nincs könnyű- és komolyzene. Csak jó és rossz. A zenén belül aztán van jazz, rock, klasszikus. Ezzel a hasonlattal élve úgy gondolom, nincs kereskedelmi és közszolgálati híradó sem. Jó híradó van. Itt persze más a dolgom, hiszen napi tíz híradó – az Este, a Kék fény, a Kedd 21, a parlament, A szólás szabadsága – tartozik hozzám, más a tartalmi elvárás, más a technológia, a szervezet, mások az emberek.

Hosszú ideig dolgozott a TV2-nél, majd rövid kitérőt tett az ATV-nél?

Határozott idejű szerződésem volt. Főszerkesztőként a Híradó megújítását irányítottam. Aztán négy hónap után közös megegyezéssel nem egyeztünk meg. Amikor onnan eljöttem, néhány napig nem volt állásom. Bár már akkor is tárgyaltam az MTV-vel, de egyáltalán nem lehettem biztos abban, hogy végül idejövök.

Mit gondol az MTV híradójáról? Tervez változtatásokat?

Először is: becsülettel helytállt a választási kampányban, alapvetően elfogadhatóan működik, de bizony van hová fejlődni. Komoly változásokat tervezek. Egy kicsit korszerűbb, tempósabb, érdekesebb híradót szeretnék. Az a véleményem, nem igaz, hogy a közszolgálati egyben unalmasat is jelent. Hiába fontos valami, ha nem tudunk úgy beszélni róla, hogy az emberek odafigyeljenek rá. A híradó ma már jóval több annál, hogy pontosan megírt újságcikkeket felvágóképezünk. Ennek érdekében kell változtatni a riportok dramaturgiáján, más felfogásban kell készíteni az anyagokat; alakítani kell a képi világon, grafikákra lesz szükség. És azért, hogy minden a jó műsort, vagyis végső soron az információt szolgálja, jóval rugalmasabb szervezetet szeretnék, ahol mindent annak rendelünk alá, hogy a műsorkészítők – elsősorban a riporterek és az operatőrök – a lehető legtöbb eszközzel tudjanak élni, és minél jobb anyagot csinálhassanak. Úgy látom, most egy kicsit több a különböző „főnök”, mint a terepre járó riporter. Jó dolog a szürkeállomány – hál’ Istennek van is belőle –, de azért az sem árt, ha van, aki viszi a zongorát. Majd meglátjuk, hogyan tudok megküzdeni ezzel a feladattal. Igyekszem mielőbb átlátni a szervezetet, remélem, mielőbb tudjuk növelni a nézettséget, a hatékonyságot.

A kereskedelmi híradó azért más, mint a közszolgálati.

Tudom. Én mégis azt vallom, érdekes és jó híradót kell készíteni. Ahogy mondtam, a közszolgálati nem törvényszerűen unalmas. Azt tapasztaltam, sokan kényszerűségből néznek kereskedelmi híradót. Az ATV-nél közéleti jellegű hírműsort csináltunk, s ott ez visszaigazolódott. Érdemes értelmes dolgokról beszélni, sokan vannak, akiknek már alig van türelmük kivárni, amíg hat baleset és fogságban elefántot fialó pillangó után valami lényeges is kiderül a híradóból – most nem a miénkre gondolok.

Fontosnak tartja hangsúlyozni: semmilyen szervezetnek nem tagja.

Egyik szakmai szervezettel sem tudok azonosulni. Mellesleg voltam párttag 1988 és 1991 között, kettőnek is. De ezek akkor inkább „rendszerváltó alternatív szervezetek” voltak, mint pártok.

Gyors, pontos, közérdekű, pártsemleges tájékoztatás. Ezt sokszor számon kérik majd önön.

Hiszek a tárgyilagos műsorban. A közszolgálati televíziót okkal, ok nélkül, szinte mindig támadja a mindenkori ellenzék. Én egyazon munkahelyen voltam már kártékony liberális, csurkista miépes és ott ragadt régi kommunista is – attól függően, hogy éppen kivel azonosították a rádiót. Szerintem igen is létezik elfogulatlan híradó, létezik elfogulatlan televízió. Azt remélem, alapvetően tárgyilagos műsort készítünk. Szerencsére mindkét oldalon szóba állnak velem, talán el is fogadnak.

Mennyire számíthatnak a kollégák az átszervezésre?

Számíthatnak. A hátrányom az előnyöm is, senkit nem ismerek, s ez nagyon jó. Mindenképpen szeretnék változtatni. Olyan új embereket kívánok beilleszteni a rendszerbe, akikről tudom, mire képesek, akik új szemléletet hoznak, és más munkaszervezést próbálnak velem együtt meghonosítani. Mindenkinek adok esélyt. Vannak alapvető szakmai elvárásaim. Pártsemlegesség, elfogulatlanság. Ha valaki elront valamit, haragszom, ha sokszor hibázik, felelősségre vonom. De ha szándékosan sért meg valaki ilyen alapvető szabályokat, azonnal elbúcsúzom tőle.

A Magyar Televízió nagyon népszerű az anyaországon kívül élő honfitársaink körében. Mik az elképzelései a határon túl élő magyarság tájékoztatásában?

Kölcsönveszem egyik vezető politikusunk ide kapcsolódó ars poeticáját: „tízmillió ember nevében tizenöt millió magyarért felelősséget vállalni”. Természetesen az MTV törvényben meghatározott fő feladata a hazai lakosság hiteles tájékoztatása. Az adófizetők határozott érdeke azonban, hogy a nemzeti főcsatorna összmagyar érdeket is képviseljen.

A határon túli hírek hogyan kaphatnak helyet a hírműsorokban?

A hiteles tájékoztatásra helyezem a hangsúlyt. Nem kívánunk állást foglalni a belügyekben, a vitás kérdésekben. Hírértékű eseménynek szívesen helyt adunk, és kiemelten foglalkozunk vele. Szoros kapcsolatot szeretnék kialakítani a kisebbségi és határon túli műsorok szerkesztőségével és a határon túli televíziós műhelyekkel, anyagaikkal színesebbé téve a hozzám tartozó műsorokat.