Jogi labirintusban a főügyészválasztás ügye?

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normální tabulka"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:Calibri; mso-fareast-font-family:Calibri;}

A kassai taláros testület eredetileg azért hozott ilyen döntést, hogy a parlament ne választhasson főügyészt, amíg az alkotmánybíróság meg nem vizsgálja, hogy a titkos főügyészválasztás eltörlése és a nyílt szavazás bevezetése összhangban van-e az ország alaptörvényével.

Az ideiglenes alkotmánybírósági intézkedés visszavonásáról a Sme napilap számolt be szerdai számában. Az ideiglenes döntést még azelőtt vonták vissza, hogy az megjelenhetett volna a törvénytárban.

Bár az ideiglenes döntés alapján nem lehetett volna főügyészt választani, a parlament ezt megtette, és nyílt szavazással Jozef Čentéšt választotta meg a posztra. Az ő kinevezéséről azonban Ivan Gašparovič államfő mindaddig nem dönt, amíg az alkotmánybíróság nem hoz érdemi döntést: alkotmányos-e, hogy nem titkosan, hanem nyíltan szavaznak a jelöltekről.

Marek Trubač elnöki szóvivő figyelmeztet, az államfő számára nem az ideiglenes intézkedés a fontos, hanem az, hogy az alkotmánybíróság érdemi döntést hozzon. Amíg nincs állásfoglalás, ő sem nevezi ki Čentéšt, mert az az elnök szerint Čentéšnek és a főügyészségnek sem lenne jó.