Jobban élünk, mint a rendszerváltás előtt

Az ezer, 15 és 79 év közötti válaszadó elmondásából kiviláglik, 50%-uk úgy véli, jobbak az életkörülmények, mint az 1989-es rendszerváltás előtt. A megkérdezettek 38%-a azonban úgy véli, a bársonyos forradalom óta rosszabbul élünk, mint előtte. 12% szerint 1989 óta semmit sem változott a helyzet. Ezek alapján 30 évvel a rendszerváltás után az emberek eltérő módon ítélik meg a múlt eseményeit.

Az idősek visszasírják

A Go4insight társaság által végzett felmérés eredményei szerint a nők és a férfiak körülbelül ugyanúgy látják az elmúlt 30 évet. Jelentős eltérések akkor tapasztalhatók, ha a válaszadók életkora alapján elemezzük az eredményeket. A felmérés készítői ugyanis arra mutatnak rá, hogy minél idősebbek voltak a válaszadók és minél alacsonyabb volt az iskolai végzettségük, annál negatívabban ítélik meg a rendszerváltás utáni élet minőségét, valamint annál nagyobb arányban állítják, hogy az ország jelenleg rosszabbul teljesít, mint 1989 előtt. Leginkább a 60 év felettiek azok, akik legnagyobb arányban gondolják (56 százalékuk), hogy jelenleg rosszabbak a körülmények, mint a bársonyos forradalom előtt.

A legpozitívabban a magasabb társadalmi beosztásúak, a Pozsonyi kerület lakói, valamint a nagyobb városokban élők vélekednek a rendszerváltásról. A 24 év alatti korosztály 66%-a gondolja úgy, jelenleg jobb az életminőség Szlovákiában, mint 1989 előtt.
 

EU, Schengen, ’89

Ezek az adatok azért is érdekesek, mert egy másik, kifejezetten a fiatalokra fókuszáló felmérés eredményei szerint Szlovákiának az unióhoz és a schengeni övezethez való csatlakozása is nagyobb mértékben hozzájárult a szabadság megvalósulásához, mint a bársonyos forradalom. A Szlovák Takarékpénztár (SLSP) felmérésében 15 és 30 év közöttieket kérdeztek. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok fele sosem beszélt a szüleivel a 30 évvel ezelőtti demokratikus fordulatról. A megkérdezettek hét százaléka pedig egyáltalán nem tud semmit a bársonyos forradalomról.

Anyagi szabadság

A felmérésből az derül ki, hogy ez a korosztály nagyon fontos értéknek tartja a szabadságot. Ezen belül is az önmegvalósítást helyezték az első helyre, maguk akarnak dönteni a sorsukról, de eközben a felelősségvállalás fontosságát is tudatosítják.

„A kutatás igazolta, hogy a szabadságérzet összefüggésben állhat a rendelkezésükre álló anyagi forrásokkal, de ezen kívül más tényezők is főszerepet játszanak. Így nagyobb szabadságérzetet eredményez, ha ki tudják fejezni érzéseiket, mint ha elegendő pénzzel rendelkeznek”

– mondta a kutatáson dolgozó Marek Madro pszichológus.

A felmérés szerint a fiatalok értelmezésében a pénzügyi szabadság alsó határa az 500 eurós havi bevétel. Havonta ennyi költőpénzt látnak szükségesnek ahhoz, hogy szabadnak érezhessék magukat. A megkérdezettek 10 százalékánál azonban ez az összeg ezer euró, másik 12 százaléknál pedig csak havi 50 euró. „A fiatalok nagy részének a pénz nem jelent alapvető problémát. Sőt, jelentős hányaduk stabilnak értékeli a saját bevételeit” – mondta Štefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár vállalati kommunikációért felelős vezetője. A szakember hozzátette, ha a fiatalok úgy érzik, nincs elég pénzük, akkor egyharmaduk csak kivár, de kétharmaduk aktívan gondolkodik azon, hogyan juthatna forrásokhoz.

Czímer Gábor
Szalay Hajnalka