Itt a terrorizmus új korszaka

Legvéresebb időszakát a hetvenes és a nyolcvanas években élte az öreg kontinens, ám az elmúlt húsz évben minden bizonnyal a legbiztonságosabb pontja volt a világnak. Az európai terrorizmus jellege azonban megváltozott: a szeparatista terrormozgalmaktól az iszlamisták vették át a stafétát.A beleurópai terror a hetvenes években kezdett robbanásszerűen terjedni, ennek oka, hogy a hatvanas évektől a hidegháború is rányomta bélyegét az európai terrorista csoportokra. „Ezek a nyugat-európai csoportok gyakran kaptak szovjet támogatást, később kiképzést, eszközöket, csak hogy Moszkva borsot törhessen a kapitalisták orra alá” – magyarázta az Új Szónak Feledy Botond külpolitikai elemző. Emellett a szeparatista mozgalmak is aktívak voltak, mivel a gyarmatosítás végével a hatvanas évek közepére Európában is megért az önállósodási ideológia. Ezek a mozgalmak a nagyobb gyarmattartó országokban kaptak életre, ilyen volt az Egyesült Királyságban, Észak-Írországban az IRA, Franciaországban a korzikai FLNC vagy Spanyolországban a baszk ETA. „Ezek a szervezetek elképesztően aktívak voltak, az FLNC hírhedt »kék éjszakái« néha egy este közel száz támadást jelentettek” – mondta Feledy. Igaz, az esetek jó részében a szervezetek szimbolikus robbantásokkal, akciókkal az állami szimbólumok ellen támadtak, csak később jöttek a kávézók vagy vezető rendfenntartók ellen intézett akciók. A támadások ugyanakkor döntő többségükben nem voltak nagy volumenűek. Kivételt a híres, 1988-as Lockerbie-merénylet jelentett, melyet líbiaiak terveltek ki – 270-en haltak meg a támadásban. 1988 volt egyébként az európai terror gyászéve, 440-en haltak meg akkor. A csaknem két és fél évtizedig tartó, véres terrorhullámot végül a hidegháború vége csillapította le. A szervezetek, melyek szovjet támogatás híján pénzhiánnyal küzdöttek, lassan leépültek, vezetőik egy részét bebörtönözték. A szeparatista mozgalmak ugyanakkor gyakran politikai lehetőségeket kaptak, érdekérvényesítési törekvéseik politikai irányba tolódtak. Nem harcos szárnyaik vagy szövetségeseik több helyen részesülhettek a hatalomból, így például Baszkföld is „devoluciós” törvénnyel újabb hatáskörökhöz, autonómiához jutott. A kilencvenes évek végére szinte teljesen elcsitult a beleurópai terror – a viszonylagos nyugalmat ugyanakkor 2004-ben és 2005-ben két komoly terrortámadás, a 191 áldozattal járó madridi, illetve az 52 áldozatot szedő londoni attak bontotta meg. Ezek azonban már iszlamista támadások voltak, melyek a terror legvéresebb évtizedeiben egyáltalán nem voltak jellemzőek Európára. Nem mi vagyunk a fő célpont  A tavaly és idén fellángoló iszlamista terror Európában Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint már más logika alapján működő, globalizált terrorizmus. A külső terroristacsoportok célpontjai a szimbolikusan is erősebb nyugati országok, s ráadásul a saját polgáraik, franciák, belgák mészárolnak. „Óriási kiképzőtáboruk Szíria és Irak, az Iszlám Állam területe; de itthon, saját egykori hazájukban – vagy legalábbis abban az országban, ahol születtek és amely útlevelet adott nekik – hajtják végre halálos merényleteiket” – magyarázza a szakértő. Arra a kérdésre, milyen hatása volt a közép- és kelet-európai régióra a harminc évvel ezelőtti, illetve a mostani terrorista hullámnak, Feledy azt mondta: a szovjet érában a mai visegrádi országok, az akkor Varsói Szerződés területén elsősorban kiképzés, pénzmosás vagy más háttértevékenység folyt. „Így került Magyarországra annak idején a híres Sakál nevű terrorista is” – magyarázta. Hozzátette: ezekben az országokban azonban a partizánokat leszámítva nem volt erőszakos szeparatista politikai mozgalom, belső terroristákat nem termeltek ki. Robert Fico szlovák kormányfő a minap kiemelt terrorveszélyre figyelmeztetett. Feledy azonban a mostani iszlamista terrorhullámmal kapcsolatban leszögezi: a visegrádi országokban jelenleg nincs számottevő muszlim populáció, mely toborzóbázist biztosíthatna az Iszlám Államnak. „Politikailag és szimbolikusan is kisebb erőt képviselnek ezek az országok. Ez azonban nem jelenti, hogy a jövőben, Amerika szövetségeseként és uniós tagként előbb-utóbb ne következhetne be támadás Közép-Európában. A lista élén azonban nem mi vagyunk” – tette hozzá az elemző. Az európai és amerikai helyzet szigorúan a terrortámadások és áldozatok számát tekintve egyébként korántsem olyan súlyos, mint a világ többi részén. A Washington Post összegyűjtötte a 2015 januárja óta elkövetett, legalább öt halálos áldozattal járó terrortámadások listáját. A nyugati világban a kimutatás szerint megnövekedett a támadások száma, 46 terrortámadás 658 áldozatot szedett – ugyanakkor a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában 2063 támadás történt, melyek 28 031 emberéletet követeltek. Ezekért a terrortámadásokért döntő többségben a nigériai Boko Haram, illetve az Iszlám Állam a felelős.