Ismét a jobboldalé lett (a már kibővített) Európa

200 halottja, több mint 1500 sebesültje volt a március 11-i madridi merényleteknek, amelyeket az al-Kaida követett elReuters-felvételJanuár 1. – Jaap De Hoop Scheffer korábbi holland külügyminiszter váltotta fel George Robertsont a NATO főtitkári tisztségében.

Január 4. – A hagyományos afgán törzsi nagytanács, a loja dzsirga elfogadta az ország új alkotmányát, amely 26-án lépett hatályba.

Január 4. – Grúziában az ellenzéki, jobboldali Mihail Szaakasvili elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson. Előtte eltávolították a korábbi elnököt, Eduard Sevardnadzét.

Január 8. – II. Erzsébet angol királynő felavatta minden idők legdrágább és legnagyobb utasszállító hajóját, a Queen Mary 2-t.

Január 14. – George W. Bush amerikai elnök bejelentette, 2015-től legkésőbb 2020-ig az amerikai űrhajósok visszatérnek a Holdra, s ott lakható bázist létesítenek, amely majd a Mars és a Naprendszer kutatásának programját is szolgálja.

Január 25. – Leszállt a Marsra az Opportunity nevű amerikai önjáró robot.

Február 13. – Katarban pokolgépes merénylet áldozata lett Zelimhan Jandarbijev volt csecsen elnök.

Február 16–18. – Iszlámábádban két és fél év után újra hivatalos béketárgyalásokat kezdett India és Pakisztán.

Február 20. – Iránban a konzervatívok győztek a parlamenti választásokon.

Február 24. – Vlagyimir Putyin orosz elnök menesztette Mihail Kaszjanov miniszterelnököt, utóda Mihail Fradkov lett.

Február 29. – Az uralma ellen kirobbant lázadás miatt lemondott Jean-Bertrand Aristide haiti elnök.

Március 1. – Az iraki kormányzótanács elfogadta az ország ideiglenes alkotmányát, amelyet 8-án írtak alá.

Március 3. – A francia Nemzetgyűlés és a szenátus is jóváhagyta a laicitási törvényt, amely megtiltja a feltűnő vallási jelképek iskolai viselését. (A törvény szeptemberben lépett hatályba.)

Március 5–14. – Pekingben a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) az emberi jogok, valamint a magántulajdon védelméről hagyott jóvá történelmi jelentőségű alkotmánymódosításokat.

Március 11. – Madridban 200 halálos áldozatot követelő pokolgépes merényleteket követett el elővárosi vonatokon az al-Kaida iszlám terrorszervezet. A három nappal később tartott parlamenti választást az ellenzéki szocialisták nyerték meg, ugyanis az ország a kormánypártok ellen fordult, mivel azok támogatták Madrid iraki szerepvállalását. Spanyolország rövid időn belül hazahívta Irakban tartózkodó csapatait.

Március 15. – A hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő meggyőző fölénnyel győzött az oroszországi elnökválasztáson.

Március 17. – Több mint harminc áldozatot követelő erőszakhullám robbant ki a hivatalosan Szerbiához tartozó, de ENSZ-közigazgatás alatt álló Koszovóban az albán és szerb nemzetiség között.

Március 22. – Izraeli légicsapásban életét vesztette Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet szellemi vezetője. Április 17-én hasonló módon végeztek Jaszin sejk utódával, Abdel-Azíz ar-Rantiszival.

Március 25. – Tony Blair a líbiai Tripoliba látogatott első brit kormányfőként.

Március 29. – A két ország közti 1962-es határháború óta először látogatott Indiába kínai védelmi miniszter Cao Kang-csuan (Cao Gangchuan) személyében.

Március 29. – Hivatalosan is a NATO tagállama lett Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Március 30. – A román parlament képviselőháza elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hat képviselője által beterjesztett törvénytervezetet a székelyföldi autonómiáról.

Április 6. – A litván parlament alkotmányos vádeljárás keretében leváltotta a maffiakapcsolatokkal vádolt Rolandas Paksas államfőt. Utódául június 27-én Valdas Adamkust választották meg.

Április 14. – Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszus kétharmados többséget szerzett a parlamenti választásokon, 23-án a parlament további öt évre Thabo Mbekit választotta államfővé.

Április 20. – május 10. – Indiában az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt nyerte az előrehozott parlamenti választásokat.

Április 21. – Izraelben 18 évi börtön után szabadon bocsátották Mordehai Vanunut, az izraeli atomtitkok felfedőjét.

Április 24. – Ciprus göröglakta részén népszavazáson utasították el a sziget újraegyesítését célzó ENSZ-tervet.

Április 25. – Az ellenzéki szociáldemokraták jelöltje, Heinz Fischer nyerte meg az osztrák elnökválasztást.

Április 25. – Romániában, Aradon felavatták az aradi vértanúk emlékművét.

Április 27–28. – 1989 óta először utazott Észak-Afrikán és a Közel-Keleten kívülre Moamer el-Kadhafi líbiai vezető, aki Brüsszelben tárgyalt.

Április 28. – Az egész világot bejárták a Bagdad melletti Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett visszaélésekről készült fényképek. Az ügyben hat amerikai katona ellen emeltek vádat.

Május 1. – Tíz ország – Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia – csatlakozott az Európai Unióhoz, amely ezzel 25 tagúra bővült.

Május 2. – Lemondott Leszek Miller lengyel miniszterelnök, utóda Marek Belka lett.

Május 6–8. – Recep Tayyip Erdogan személyében 1988 óta először tett török kormányfő hivatalos látogatást Görögországban.

Május 9. – Merénylet áldozata lett az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld Kreml-barát elnöke, Ahmad Kadirov.

Május 14. – Az orosz főügyészség gazdasági bűnügyek miatt vádat emelt Mihail Hodorkovszkij orosz olajoligarcha, a Jukosz olajipari vállalat volt vezetője, Oroszország leggazdagabb embere ellen.

Május 23. – Horst Köhlert, a német ellenzéki közös jelöltjét választották Németország kilencedik szövetségi elnökévé.

Június 3. – Sierra Leonében megkezdődött a 2001-ben véget ért, több mint 200 ezer áldozatot követelő polgárháború fővádlottjainak pere.

Június 5. – Los Angelesben 93 éves korában elhunyt Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. elnöke.

Június 5–6. – Svájcba látogatott II. János Pál pápa.

Június 6. – Izraelben gyilkosság miatt ötszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Marván Bargútit, a 2000 szeptemberében kirobbant palesztin lázadás, az intifáda vezérét.

Június 6. – Tizenöt ország vezetői, köztük Németországéi vettek részt a normandiai partraszállás 60. évfordulójának szentelt ünnepségsorozaton Franciaországban, a normandiai Arromanches falu közelében.

Június 8. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta az Irak szuverenitásának helyreállítását támogató 1546. számú határozatát.

Június 9–10. – Az egyesült államokbeli Sea Island üdülőhelyen rendezték a nyolcak, a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország csúcstalálkozóját.

Június 10–13. – Hatodik alkalommal tartottak közvetlen európai parlamenti választásokat a 25 európai uniós tagországban. Magyarországon és Csehországban is a jobboldali ellenzék nyert. Az Európai Parlamentben a konzervatív népi frakció lett a legnagyobb, másodikok a szocialisták, harmadikok a liberálisok lettek.

Június 12. – július 4. – Portugáliában rendezték a labdarúgó Európa-bajnokságot, amelyet meglepetésre Görögország válogatottja nyert meg.

Június 17–18. – Az Európai Unió 25 tagországának állam- és kormányfői elfogadták az Európai Unió alkotmányos szerződését.

Június 22. – Belgiumban életfogytiglani börtönre ítélték a pedofil gyilkos Marc Dutroux-t.

Június 26. – Lemondott tisztségéről Vladimír Špidla cseh kormányfő, utóda Stanislav Gross volt belügyminiszter lett.

Június 27. – Sikeresnek bizonyult a két éven belüli negyedik szerbiai elnökválasztás, a tisztséget Boris Tadics, az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke nyerte el.

Június 28. – Az Egyesült Államok helyreállította diplomáciai kapcsolatait Líbiával.

Június 28. – Irakban a szövetséges erők hivatalosan átadták a hatalmat az átmeneti kormánynak.

Június 29. – Az EU-tagállamok állam- és kormányfői José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnököt jelölték az Európai Bizottság következő elnökének, akit később választott meg az Európai Parlament.