Iskolabezárás: kerülgetik a forró kását

Idén már a 3500-at sem éri el a magyar tanítási nyelvű alapiskolába beíratott elsősök száma. Gyurgyík László demográfus arra figyelmeztet, hogy ez a folyamat folytatódni fog, becslése alapján tíz év múlva az elsősök száma már a 3000-es határt sem fogja elérni.

Megállapodtak

A parlamenti választások előtt az egyik központi kampánytéma a kisiskolák megmentése volt. Peter Krajňák, a Híd oktatásügyi államtitkára elmondta, a közoktatási törvény minimális osztálylétszámára vonatkozó passzusát rövidesen törlik a jogszabályból. „Ebben megállapodtak a koalíciós felek” – állítja Krajňák. Ebben a választási ciklusban ez megoldás lehet a kisiskolák problémájára, viszont nincs garancia arra, hogy egy új kormány felállását követően, bármilyen összetételű legyen is, a racionalizáció jelszava alatt egy huszárvágással nem vezetik be ismét a minimális osztálylétszámot. Azt, hogy a Híd által elért törvénymódosítás nem lesz örök érvényű, az államtitkár is jelzi: „Az összes kisiskolát szeretnénk megmenteni, de ennek komoly gazdasági vonzata van. A jövőre nézve ezért is lenne nagyon fontos, hogy felkészüljünk az úgynevezett központi iskolák modelljére” – mondja Peter Krajňák. Bár eddig jobbára csak a veszélyeztetett kisiskolákról hallhattunk, valójában a 29 alsó tagozatos iskola mellett 69 teljes szervezettségű iskola is létszámgondokkal küzd.

Elkerülhetetlen lesz

Az optimalizáció idővel elkerülhetetlen lesz, ezért adódik a kérdés, hogy a magyar érdekképviseleti szervezetek foglalkoznak-e a problémával, és milyen megoldást javasolnak?

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala véleménye szerint ebben a kérdésben konszenzusra kell törekedni. „Fontos lenne, hogy a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók kommunikáljanak egymással, és hogy egy olyan megoldással álljanak elő, mely minőségi oktatást biztosít a gyermekeknek” – áll a Kerekasztal állásfoglalásában.

Az SZMPSZ segítene

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szerint ez elsősorban nem oktatási, hanem össztársadalmi és gazdasági probléma. Az optimalizációra vonatkozó javaslatot mástól várják. „Az iskolák fenntartói az önkormányzatok és az egyházak; az SZMPSZ mint szakmai szervezet szorgalmazni és szakmailag támogatni tudja a kistérségi gondolkodást, a megoldáskereséseket, ehhez szakmai segítséget nyújt, amennyiben azt igénybe veszik. Szívesen látnánk a fenntartók és az oktatásirányítók részéről olyan, a probléma megoldását vázoló tervezeteket, amelyek elemzésében és kimunkálásába szakmai szervezetként részt tudnánk venni” – mondta Jókai Tibor, a szervezet elnöke.

A Híd Peter Krajňák államtitkártól és a minisztérium kisebbségi főosztályától várja az iskolahálózat optimalizációjának hosszú távú stratégiájának kidolgozását.

Döntsenek a helyiek

Az iskolahálózat észszerű karcsúsítását a Magyar Közösség Pártja oktatásügyi szakembere, A. Szabó László is az önkormányzatoktól várja, bár állítja, átfogóan elemezték a helyzetet, és elkészült egy javaslat a helyzet megoldására. „Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatiság elveit szem előtt tartva csakis az érintett települések dönthetnek intézményeik és egyben lakosaik sorsáról. Mivel a decentralizáció hívei vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy az oktatásügyben sem szabad felülről beavatkozni, direktív módon központosítani. Ha mégis iskolák összevonására kerülne sor, azt kizárólag a települések közös döntésére alapozva szabad megtenni” – állítja A. Szabó László.