Ipoly-hidak: építés helyett halasztás

VRABEC MÁRIA

Az EU ugyan jókora összeget hagyott jóvá a hídépítésre, ám úgy tűnik, ez mégsem volt elég ahhoz, hogy mindenkinek jusson, pedig a terveket többször is átdolgozták. Annyira, hogy tavaly kiderült, a két híd árából már csak egyre telik. És ahogy az tájainkon lenni szokott: mivel a partnerek még egymásban sem bíztak meg, az eredmény az, hogy belátható időn belül egy sem épül.

Egyeztettek, de nem egyeztek meg

Nyitra megye és a magyar Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mint a beruházás vezető partnere 2007-ben nyert el 10 millió eurós EU-támogatást a Helembát Ipolydamásddal és Ipolypásztót Vámosmikolával összekötő hidak építésére. Az összeg a költségek 85 százaléka volt, további 10 százalékot az állam finanszírozott volna, öt százalékot – 205 ezer eurót – pedig Nyitra megye.

A tervek szerint mindkét híd kb. 5,1 millió euróba került volna, de az engedélyeztetési eljárás során állítólag kiderült, hogy a terveket át kell dolgozni és az összesen 10 millió eurós keret csak az egyik híd felépítésére elég. Ezért a magyar fél október 8-án azt javasolta, hogy elsőként a Helemba és Ipoldamásd közötti hidat építsék fel, a fennmaradó összegből pedig készítsék elő a másik híd építését, amire később pályáznának.

A Nyitrai Megyei Önkormányzat ezt a javaslatot nem fogadta el, Milan Belica megyei elnök azóta is azt hangsúlyozza, hogy túl kockázatos, mert ha 2015-ig nem fejezik a munkálatokat, az EU nem fizeti ki a támogatást, és az egész összeget a két szerződő félnek kell állnia.

Szerinte a magyar fél önkényesen változtatta meg a tervet, és előzetes egyeztetés nélkül döntötte el, hogy a két Ipoly-híd árából csak egyet épít. Lapunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek e-mailben elküldött kérdéseire azt a választ kapta, hogy a 2009 szeptemberében benyújtott pályázati anyag előkészítése során több alkalommal is egyeztettek, 2009 óta közel húsz alkalommal tárgyaltak az új tervek készítéséről és a műszaki feltételekről. Hogy miért nem egyeztek meg, az nem derült ki.

A 2010-es árvíz növelte a költségeket

Míg Milan Belica azt állítja, 2009 óta nem változtak annyit a körülmények, hogy a költség a duplájára emelkedett volna.

A NIF illetékesei szerint „a pályázat során benyújtott költségvetés az akkor rendelkezésre álló tervek alapján, 2009-es évi árkalkulációval készült.”

„A tervek azonban nem kaptak építési engedélyt, így mindkét oldalon új terveket készített magyar költségvetési forrásból a magyar partner. A korábbi tervek engedélyezése során a szlovák vízügyi szervek kifogásolták a tervekben szereplő műszaki megoldásokat, ezért az építési engedély csak új tervdokumentáció összeállításával és új építési engedélyezési eljárás lefolytatásával szerezhető be. A hatósági előírások miatt egy új műszaki megoldású hídszerkezetet kellett megtervezni, melynek költségei jelentősen megnövelték a projekt értékét, pl.: a mederhíd szabad nyílását meg kellett növelni, új ártéri műtárgyat kellett betervezni” – írta Loppert Dániel, a NIF kommunikációs vezetője.

A költségeket a magyar partner szerint jelentős mértékben növelték az árvízvédelmi kiadások, Belica szerint ezt is lehetett már tudni 2009-ben. A magyar fél viszont azt állítja, hogy a 2010-es év végén elindított új tervezés során az az évi hatalmas árvíz okozta károkat vették figyelembe. „Az új vízügyi előírások szerinti visszaduzzasztási és vízsebesség-növekedési értékek betartása miatt a mederhíd szabad nyílását, valamint a szerkezet alsó élének magasságát jelentősen meg kellett növelni az eredeti tervekhez képest. Továbbá ártéri műtárgy tervezése is szükségessé vált. Mindezek a hatóság által előírt változtatások a projekt költségvetését jelentősen megnövelték” – írja a NIF.

Nincs szlovák építési engedély

A magyar fél a nyitrai megyei képviselő-testület 2012. október 8-i ülésén tájékoztatta a szlovák partnert a műszaki változásokról és a költségnövekedésről, majd október 9-én megküldte Nyitrára a partnerszerződés tervezetét. Ezt a szlovák fél nem fogadta el, feltételül szabta, hogy a NIF vállaljon garanciát: a beruházás teljes költségét vállalja abban az esetben is, ha az EU nem fizeti ki a támogatást. Erre az ajánlatra nem érkezett válasz, a NIF lapunknak azt felelte: maga a felvetés is irreális. „A szlovák partner által kért megoldáshoz, miszerint a teljes beruházást magyar oldalról szükséges finanszírozni, a jelenlegi hatályos kormányközi megállapodás nem teszi lehetővé, módosítása pedig nem megoldható.”

Az Ipoly-hidak építése azonban nem csak a kommunikációs zavarok miatt hiúsult meg. Szándékos csúsztatásokra, elhallgatásokra is bőven akad példa mindkét fél részéről, hiszen ha az árvizet nem is lehetett előre látni, az, hogy Ipolydamásd természetvédelmi övezet, ahol a védett madarak miatt évente csak két-három hónapig folyhat az építkezés, 2009-ben is világos volt. Nyitrán viszont arról hallgatnak, hogy a mai napig nincs jogerős szlovákiai építési engedély, ami a támogatási szerződés aláírásának előfeltétele.

Új terveket készítenek

Milan Belica nyilván ennek tudatában javasolta még tavaly október 12-én, hogy jelen uniós költségvetési ciklusban a két Ipoly-híd kivitelezésének csupán az előkészítése történjen meg.

A magyar fél ebbe beleegyezett és most új, sorrendben már a harmadik tervezetet készíti elő. „Az uniós források hatékony felhasználásának biztosítása mellett, valamint a szlovák partner javaslatának megvizsgálását követően magyar részről az a döntés született, hogy a mostani akciótervi időszakban megtörténik az Ipoly-hidak építésének teljes körű előkészítése, majd a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban megvalósul a hidak építése” – áll a NIF válaszlevelében.

A hidak sorsa ettől még kérdéses, mert az EU-támogatást újra meg kell pályázni. S – a hídépítések eddigi történetet látva – nem lehet tudni, legközelebb milyen „akadályokba” ütközik a kivitelezés.