Interjú az új közlekedési miniszterrel: mit tervez a magyarok lakta régiókban?

Az elődjét, Érsek Árpádot gyakran azzal támadták, hogy miniszterként az ország déli régióit részesítette előnyben. Ön is ezen a véleményen van?
Úgy gondolom, hogy politikai hovatartozása miatt ez teljesen logikus volt. Viszont rögtön a legelején kihangsúlyoznám, nagyon díjazom azt a hozzáállást, amellyel Érsek úr átadta a minisztériumot. Az átadás nagyon korrekt és barátságos volt. De visszatérve, tekintettel arra, milyen pártot képviselt, érthetőek a lépései. Én politikai, regionális és más okot sem látok arra, hogy preferáljak bizonyos régiókat az országban. Jómagam pozsonyi vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy fővárosi projekteket fogok előnyben részesíteni. Épp ellenkezőleg, azt szeretném, ha a beruházások a közlekedésben olyan prioritások alapján valósulnának meg, amelyek csak és kizárólag szakmai egyeztetések során fogalmazódnak meg. Van egy bizonyos forgalomsűrűség, mely alapján kieshetnek egyes beruházási prioritások. Ezen prioritásoknál természetesen figyelembe kell venni azt is, mennyire vannak előkészítve. Ugyanis még akkor sem tudnánk azonnal megépíteni az összes tervezett utat, ha azonnal végtelen mennyiségű anyagi forrás állna a rendelkezésünkre. Egyszerűen azért, mert a projektek nincsenek előkészítve, nincsenek kiadva az építési engedélyek, a környezetvédelmi hatástanulmányok nincsenek befejezve és folytathatnám. 

A jelenlegi helyzetben viszont az anyagi fedezetet is nehéz lesz megteremteni…
Az uniós források sem számítanak végtelen forrásnak, bár el kell mondanom, hogy a jelenleg megvalósítás alatt álló projektek jelentős részét a pénzügyminisztérium korrigálni fogja. A korrekció annyit jelent, hogy a tárca a közbeszerzések felülvizsgálata során hibákat észlelt – legyen most mellékes, hogy objektív mulasztásokról van-e szó vagy sem –, s ezek alapján 10–25 százalékos korrekciókra számíthatunk. Egy 200–300 milliós beruházásnál a 25 százalék nagyon sok. Úgy tűnik, hogy a korrekciók végösszege valószínűleg eléri az 500 millió eurót. Ez nem azt jelenti, hogy ezt az összeget vissza kell majd fizetni, ugyanis a pénz nálunk marad, és  három és fél évünk marad arra, hogy felhasználjuk más projektekre. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy azt a pénzt, amit a korrekciók során elvesznek, az állami költségvetésből kell majd pótolni. Mondok egy példát. A Hričovské podhradie–Lietavská lúčka sztrádaszakasz mondjuk 300 millió euróba kerül, a felülvizsgálat során 25 százalékos korrekciót határoznak meg, ami annyit jelent, hogy körülbelül 75 millió eurót az állami költségvetésből fog kelleni kifizetni. Tehát ez az útépítés finanszírozásának egyik lehetősége. Tekintettel arra, hogy már most tudjuk, az unió 2020–2027-es költségvetési időszakában kevesebb pénz jut az infrastruktúrára, a további forráslehetőség a stratégiai beruházások finanszírozására a magánszektor bevonása, az úgynevezett PPP-projektek. 

Új stratégiai beruházások viszont ebben az időszakban, tekintettel a járvány okozta nehézségekre, aligha jöhetnek számításba…
Én szeretném, ha több PPP-projekt lenne előkészítve talonban, de jelenleg nincs egy sem. Ezen szeretnék dolgozni. Érdekes terv, és szerintem bizonyos feltételek mellett megvalósítható, az R1-es gyorsforgalmi út meghosszabbítása Zólyomlipcse (Slovenská Lupča) irányába. Az R4-es, vagy az R2-es gyorsforgalmi út folytatása is reális lehet a magántőke bevonásával. 

Az R7-es gyorsforgalmi út és a D4-es körgyűrű

Így épül az R7-es gyorsforgalmi út, amelynek befejezett szakaszát még mindig nem sikerült átadni a forgalomnak. Mikor nyithatják meg ön szerint az utat?
Szerintem nyáron. Én természetesen érzékelem az emberek legitim nyomását ennek az útnak az átadására, hiszen évek óta várnak a befejezésére, de kérem, legyünk még egy kicsit türelmesek, és azt a néhány hónapot még bírjuk ki. Sem én, sem a minisztérium hivatalnokai nem hátráltatják művileg az útszakasz ideiglenes forgalomba helyezését. A biztonságot tartjuk szem előtt és azt is, hogy betartsuk a kivitelezővel aláírt szerződési feltételeket. Nekik viszont azt kell megépíteniük, amit az állam megrendelt, s ugyanakkor teljesíteni kell a biztonságos közlekedés feltételeit. Persze, kívülről, első ránézésre nagyon jól néz ki az út, de olyan hiányosságok vannak ott, amelyeket csak az építésügyi hivatal szakértői vesznek észre. Ők látják az utak menti lejtés dőlésszögét. Most két hónapig szárazság van, de ha jön egy erőteljesebb esőzés, akkor komoly problémák lehetnek. A D4-es egyes szakaszain például nincsenek megerősítve az útszegélyek. Ha esőben egy ilyen szakaszon elhajt egy teherautó, akkor az útszegély bedőlhet és a teherautó a szalagkorlátnak szalad.

Ez nem úgy tűnik, mintha már csak adminisztratív apróságok hiányoznának az út átadásáig…
Pontosan. Ezért is voltunk megnézni az utat, bár én nem vagyok építési szakértő, ám a mi szakértőink igazolták, hogy ez a valós helyzet. Anélkül, hogy én bármilyen nyomást gyakorolnék, az építési hivatal is igazolta, hogy ilyen utat nem adhatnak át a forgalomnak. Persze, több olyan hiányosság van, amely nem akadályozza az út ideiglenes üzembe helyezését, ám vannak alapvető problémák is. Ennek ellenére én hiszem, hogy a kivitelező befejezi az utat és nyáron sikerül átadni a forgalomnak. 

Problémák voltak a D4-es körgyűrű egy szakaszán, Horvátjárfalunál, amelyet nem kizárt, hogy a kivitelezőnek újra kell majd építenie. Mi a helyzet ezzel az útszakasszal?
Várjuk az építési hivatal véleményét, amely a Nemzeti Autópályakezelő Társaság és a rendőrség információi alapján dönt, mi legyen tovább. 

Ön szerint le kell majd bontani a problémás szakaszt?
Nem akarok nyilatkozni arról, hogyan döntenek. 

Úgy gondolja egyébként, hogy az R7-es segít a forgalomnak? Egyes vélemények szerint csak eltereli a forgalmi dugókat a város egyik részéről a másikra. 
Szerintem az út segíteni fog, az viszont, hogy milyen mértékben, kérdéses. Az igazi hatását viszont csak akkor fogjuk megérezni, ha már a D4-es körgyűrűt is befejezik. 
Mikor lehetne ön szerint tovább építeni az R7-es gyorsforgalmi utat Dunaszerdahely irányába?
Azt vallom, hogy el kell készíteni az ország beruházási prioritásainak transzparens jegyzékét. Ha ebben a jegyzékben megjelenik az R7-es gyorsforgalmi út Dunaszerdahely irányába, akkor ezt a projektet megvalósítjuk. Ez nem lehet a miniszter döntése. Van egy Értéket a pénzért elnevezésű szakértői csoportunk, vannak elemzőink a közlekedési tárcánál. Nem dönthetünk a miniszter politikai hovatartozása, vagy a kormányfő megérzése szerint. A minisztérium az én vezetésem alatt mindig egzakt adatok és információk alapján fog dönteni. A beruházási tervet stratégiai dokumentumként szeretném a kormány elé terjeszteni. Ez nemcsak a közutak, hanem a vasút stratégiai beruházási terve, a prioritások jegyzéke lesz 2030-ig, de egészen 2050-ig terjedő kilátásokkal. Szeretném, ha a stratégiai tervről elfogadott határozat azt is tartalmazná, hogy nem fogjuk túl gyakran változtatni. Ezzel elkerülnénk azokat a kérdéseket, amelyekkel kezdte, tehát hogy politikai prioritások vagy nemzetiségi hovatartozás alapján építkezünk-e vagy nem. Én az objektív prioritások alapján szeretnék építkezni.

Mikor készül el ez a dokumentum?
Heteken belül. Ami az úthálózatot illeti, már a végén járunk, s ugyanilyen dokumentumot dolgozunk ki a vasútra is. 

R2-es gyorsforgalmi és a RegioJet

Említette az Értéket a pénzért szakértői csoportot, amely rendszeresen bírálta például az R2-es gyorsforgalmi út folytatását, mondván: ebben a régióban nem olyan sűrű a forgalom, hogy megalapozott lenne egy teljes értékű gyorsforgalmi megépítése. Nem gondolja, hogy ezek az érvek nem állják meg a helyüket, különösen ha figyelembe vesszük, milyen nagy a munkanélküliség az adott régióban és milyen nehézségekkel küszködnek ott az emberek? Minőségi út nélkül aligha érkezik beruházás a régióba, s az ott élőknek nehéz elmagyarázni, hogy egy út azért nem épül meg, mert a forgalomsűrűség nem ér el egy bizonyos szintet. 
Ebben egyetértek önnel, ezt nehéz elmagyarázni. De ugyanúgy nehéz elmagyarázni például a Kiszucaújhelyen élőknek, akik nem tudnak eljutni munkába Zsolnára, mert nem tudnak letérni az elsőrendű útra. Akkor ki döntse el, kinek az igényeit részesítsem előnyben? A legjobb az lesz, ha meghatározzuk: ez az irányelv, amelyen meg tudtunk egyezni, s ezek a prioritások, amelyekhez tartjuk magunkat. Ami fontos, hogy folytathatjuk az egyes projektek előkészítését, hogy ha majd egyszer eljutunk abba a stádiumba, hogy lesz pénz, elkezdjük az építkezést.

Kitérve a vasúti forgalomra, idén lejár a RegioJet szerződése a Pozsony–Komárom vasútvonal üzemeltetésére, a szakaszra kihirdetett nemzetközi verseny viszont zátonyra futott. Mik a következő lépések?
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a következő két évre közvetlen megrendelés alapján kiadjuk a vonal üzemeltetését egy társaságnak. Mi ezzel egy időben igazságos feltételek mellett egy új nemzetközi versenyt szeretnénk lebonyolítani. Elképzelhető, hogy a közvetlen megrendelést a RegioJet kapja meg, az is lehet, hogy más. Tekintettel arra, hogy a RegioJet már csatlakozott a pozsonyi integrált közlekedéshez, a minisztérium elsőként ezzel a társasággal kezdte meg a tárgyalásokat, ám ha ezek nem lesznek sikeresek, akkor a tárca kész megszólítani az osztrák ÖBB, a csehországi Leo Express társaságot vagy a Szlovák Vasutakat.

A vasútszakasz további problémája, hogy egy nyomtávú. Milyen esélyt lát arra, hogy megépül egy újabb sínpár?
Ismét azt mondhatom, amit korábban, hogy várjuk meg, mit tartalmaz majd a stratégiai dokumentum. Ha ez ott lesz a prioritások között, akkor nagyon szívesen megépítjük.