Indul a népszámlálási kampány

Közös kampányba kezdtek a szlovákiai magyar civil és politikai szervezetek. Ennek megvalósítója a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az akció Mindenki számít! jelszóval indult. A Kerekasztal tavaly ősszel hirdette meg a népszámlálással kapcsolatos kampányt, amelyhez a társulás több mint hetven szervezetén kívül más civil szervezetek, médiák, a református egyház és a két politikai párt is csatlakozott. „Széleskörű összefogásról van szó. Nem is lehet ez másképp, hiszen a népszámlálás mindenkinek az ügye“ - mondta lapunk érdeklődésére Tóth Károly, a kampány fő koordinátora, a Fórum Intézet elnöke. Céltudatosan és hatékonyan szeretnék rávenni a Dél-Szlovákiában élőket, hogy vallják magukat magyarnak és magyar anyanyelvűnek a népszámlálás során.

Minden háztartásba eljutni
Ennek megfelelően választották meg a kampány eszköztárát is. Nincsenek egész DélSzlovákiát beborító óriásplakátok és hasonló eszközök, a Kerekasztal inkább arra összpontosít, hogy minden háztartást elérjen, mozgósítsa a fiatalokat, szinte névre szólóan jusson el üzenetük mindenkihez.
Tóth Károly szerint három téren folyik a munka. Egyrészt külön honlapot hoztak létre www.nepszamlalas2011.sk címmel, amelyen minden fontos információ megtalálható, kérdéseket lehet feltenni, megtalálhatók a magyar nyelvű adatlapok, útmutatók, letölthetők a szórólapjaik. „A Facebookon külön kampányolunk, főleg a fiatalok megszólítása és megnyerése a célunk, illetve azokat szeretnénk elérni, akik külföldön tartózkodnak“ - tette hozzá Tóth.
A sajtó esetében a központi médiákon túl elsősorban azokat a helyi és regionális lapokat, portálokat, honlapokat szólították meg, amelyek eljutnak a háztartásokba. Jelenleg több mint kétszáz ilyen sajtótermékkel vannak kapcsolatban, amelyek olvasói tábora meghaladja a 400 ezer főt.
Emellett május elején 540 település minden háztartásába szeretnének eljuttatni egy tájékoztató füzetet, amely a népszámlálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A füzethez térkép is tartozik, amely a jelentősebb szlovákiai magyar személyiségeket mutatja be, akik magyarként értek el nagyon komoly sikereket.
„A legfontosabb célcsoportunk azok az emberek, akik ingadoznak, kettős vagy több identitással rendelkeznek, az etnikai peremterületen élnek, de mivel a tömbmagyarság körében is nagy az asszimiláció, így ezekre a régiókra, főleg a városokra is figyelünk“ - véli a kampány koordinátora.
A Kerekasztal szervezetei, a református egyház, az MKP, valamint a Híd aktivistáiból regionális kampánybizottságok alakultak, amelyek az egyes településeken odafigyelnek a kérdezőbiztosok jelentkezésére, és koordinálják a szervezőmunkát. Eddig több százan jelentkeztek önkéntesként a felvilágosító kampányba.

Pártkampányok
A Kerekasztal mellett az MKP és a Híd külön kampányt is indít a népszámlálás előtt. „A Híd azonkívül, hogy támogatja az Ifjú Szivek körútját, valamint részt vesz a Kerekasztal által koordinált népszámlálási kampányban, szórólapokon, plakátokon, újság- és internetes hirdetéseken keresztül is buzdítani fogja a nemzeti kisebbségekhez tartozókat nemzetiségük vállalására“ - tudtuk meg Czuczor Nórától, a párt szóvivőjétől. Az óriásplakátok május elején kerülnek ki, magyar, roma és ruszin nyelven (a szórólapok és a hirdetések is három nyelven jelennek meg).
Hasonló akcióba kezd az MKP is, a kampány részleteiről a párt országos tanácsa pénteki ülésén fog dönteni. Berényi József pártelnök lapunknak elmondta: óriásplakátokat terveznek, májusban pedig köztéri rendezvényeken szeretnék megszólítani a lakosokat, hogy vallják magukat magyar nemzetiségűnek.
A pártok mellett kampánykörúton van az Ifjú Szivek táncegyüttes is, több mint 30 előadást tartanak. „Megpróbáltuk a peremvidéket és a nyelvhatárt megcélozni. A Csallóköz közepén egyszerűbb az embernek tudnia, hogy micsoda, kicsoda és vállalja is“ - mondta el Hégli Dusán, az együttes vezetője. Hégli tapasztalatai szerint az emberek tudnak a népszámlálásról, érdekli őket, ám nagyrészt nem tudják, miért fontos mindez. „Nyelvtáblák, hivatalos nyelvhasználat, kisebbségi kultúra támogatása. Ezzel sokan nincsenek tisztában“ - véli Hégli.

Kiket kell megszólítani
Szociológusok szerint elsősorban az ingadozók megszólítása a tét, de mellettük azokat is el kell érni, akik összekeverik a nemzetiséget az állampolgársággal. Ez különösen a kettős állampolgárság körüli hisztéria kapcsán lehet fontos. A hatályos törvény szerint ugyanis mindazok elvesztik szlovák állampolgárságukat, akik egy másik ország állampolgárságát megkapják. Ha valaki számára nem világos, hogy a magyar nemzetiség nem egyenlő a magyar állampolgársággal, félő, hogy inkább szlovák nemzetiségűnek fogja magát vallani.
Az aggálynak, a félelemnek megvannak a maga történelmi okai is, 1945 után az 1930-as népszámlálási adatok alapján fosztották meg a szlovákiai magyarokat állampolgárságuktól. Emiatt is fordulhatott elő, hogy az 1950-es népszámláláson alig több mint 300 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - sokan még mindig tartottak a retorzióktól. Ekkor volt történelmi mélyponton a felvidéki magyarság számaránya. Hégli Dusán szerint előadásaik után nem egy embertől hallották, félelemből inkább szlováknak vallja magát, nehogy elvessze állampolgárságát. Lampl Zsuzsanna szociológus szerint azok, akik magukat magyarnak vallják, többségükben nem az állampolgárság alapján vezetik le a nemzetiségüket. „Azok, akik olyan nemzetiségűnek vallják magukat, amilyen állampolgárok, az általunk készített felmérésekben kis százalékban jelennek meg, 3 százalék alatt“ - mondta lapunknak a szakember. Ebből viszont nem lehet következtetni arra, hányan lehetnek, mert a felméréseket a szlovákiai magyarok között készítik.
„Vannak olyanok, akik tényleg nem tudják, hogy ez két dolog. Másrészt vannak olyanok, akik tudják, hogy az állampolgárság és a nemzetiség nem ugyanaz, ennek ellenére a nemzetiségüket az állampolgárságuk alapján vezetik le. Ők azok, akiknél szintén használhat a kampány, ám mivel tudatosan csinálják, sokkal nehezebb őket meggyőzni“ - mutatott rá a szociológus.
A szakember szerint nem csak azokat kell megszólítani, akiket közvetlenül fenyeget az asszimiláció. „Mi nem mindig tudhatjuk, hogy kit szükséges megerősíteni. Vannak emberek, akiket látszólag nem szükséges, ám legbelül mégis vannak dilemmáik“ - mondta lapunknak a szakember. „Az információkat különböző identitástípusú lakosokhoz kell eljuttatni“ - tette hozzá.
Gyurgyík László szociológus, demográfus szerint fontos, hogy minden társadalmi csoportot meg tudjon szólítani a kampány. „Nem maga a kampány, hanem a jellege a kérdés“ - véli a szakember. Abban mindkét szlovákiai magyar szociológus egyetért, hogy szükséges a népszámlálási kampány. „Minden kampány segíthet, ez is“ - mondta Lampl Zsuzsanna.
„Van jelentősége a kampánynak, csak megfelelő módon kell az egyes célcsoportokat megszólítani“ - véli Gyurgyík.