Így élhetjük túl 2023-at pénzügyi megrázkódtatások nélkül

„Akik nagyobb buktatók nélkül szeretnék átvészelni az idei esztendőt, azoknak érdemes a családi költségvetésük alapos ellenőrzésével kezdeniük az évet. Az első körben írjuk le az összes kiadásunkat, és húzzuk ki azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem többek felesleges pénzszórásnál. Sokan ugyanis arra is költenek, amire egyáltalán nincs szükségük” – figyelmeztet Andrea Kasanická Straková, a Partners group SK pénzügyi elemzője. Szerinte a kiadásaink részletes felmérése konzervatívabb költekezéshez vezet. „Ha a költségvetésben új tételek merülnek fel, például az energiaárak növekedése miatt többet kell fizetnünk a lakásunk fenntartásáért, akkor üljön össze a család, és beszélje meg, hogy milyen más kiadásokból finanszírozzák a halaszthatatlan többletköltségeket” – tette hozzá Straková.

A pénzügyi tanácsadók szerint ideális helyzetben a család havi bevételeinek csupán a 40 százalékát szabadna a háztartás fenntartásával kapcsolatos kiadásokra fordítani. A bevételek 10 százalékát vésztartalékként kellene félretenni a hirtelen felmerülő kiadásokra. A háztartás által felvett hitelek törlesztőrészleteire nem szabadna a bevételek 30 százalékánál nagyobb összeget fordítani, a jövedelem 20 százalékát pedig érdemes befektetni.

Megéri befektetni?

A befektetésekkel kapcsolatban azonban egyre nagyobb a bizonytalanság a lakosság körében, amihez nem kis mértékben járultak hozzá az elmúlt egy év részvénypiaci kilengései. „Szlovákia lakosságának közel az 58%-a úgy véli, hogy a jelenlegi, 15% feletti infláció mellett nem érdemes befektetni. A válaszadók több mint fele még mindig bonyolultnak tartja a befektetést, és úgy véli, hogy ezen továbbra is csak a már eleve gazdagok nyernek” – mondta el Tomáš Barbarič, a 365.bank termékvezetője a 2muse ügynökség 365.bank számára készített felmérésére hivatkozva.

Barbarič szerint azonban a magas inflációnak és az alacsonyabb hozamnak nem szabadna elriasztania minket a megtakarításaink befektetésétől.

„Az egyes befektetési eszközök hozamát többéves távlatban érdemes vizsgálni, nem pedig a jelenlegi inflációval összefüggésben, amely történelmi csúcsokat döntöget. A célunk nem az, hogy a jelenlegi inflációt győzzük le, hanem az, hogy a megtakarításainkat hosszú távon az inflációt meghaladó hozammal gyarapítsuk”

– mondta Barbarič. A pénzügyi szakértő arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben az infláció átlagosan 3% volt. Ezzel szemben a legnagyobb amerikai vállalatokból álló S&P 500 részvényindex átlagosan közel 15%-os hozamot ért el ugyanezen időszak alatt. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon – az esetleges rövid távú ingadozások ellenére – a befektetett megtakarítások hozama meghaladja az inflációt.

Hasonló a véleménye Strakovának is. A Partners group SK pénzügyi elemzője szerint, bár a befektetések jelenleg a visszaesés időszakát élik, ezek még így is a leghatékonyabb eszköznek számítanak a pénzünk gyarapítására. Amire azonban érdemes odafigyelni, az a befektetési eszközök kiválasztása.

„Aki öt évre szeretne befektetni a pénzét, annak a rendelkezésre álló összeg 15%-át részvényekbe, 55%-át kötvényekbe, 30%-át pedig ingatlanokba kellene fektetnie. Ha azonban a befektetést 15 évre tervezzük, a részvények aránya már elérheti a 70-80%-ot, míg a fennmaradó részt ingatlanalapokban helyezhetjük el”

– állítja Straková, aki szerint a kezdők számára a legelőnyösebb, ha tapasztalt szakemberekre bízzák magukat, elkerülve ezzel a nagyobb baklövéseket.

Kerüljük a hitelfelvételt!

Akik az idei évet nagyobb megrázkódtatások nélkül szeretnék túlélni, azoknak a pénzügyi elemzők azt is ajánlják, hogy óvakodjanak az újabb hitelfelvételtől, a hitelkamatok ugyanis tovább nőnek majd. Ezt támasztja alá a Reuters hírügynökség közgazdászok körében végzett legfrissebb felmérése is, amely szerint az Európai Központi Bank (EKB) az eredetileg vártnál agresszívabb lesz a monetáris politika szigorítása során. Bár az euróövezeti központi bank a korábbi üléseken rekordütemben emelte az irányadó kamatlábat, mégsem sikerült az inflációt látványosabb mértékben lefaragnia. A Reuters felmérése szerint ezért az EKB a következő, február 2-ai ülésén a jelenlegi 2%-ról 2,50%-ra emeli a betéti kamatlábat, és ezzel még nincs vége. A közgazdászok szerint nyárra ez elérheti a 3,25 százalékot, ami 2008 óta a legmagasabb szintnek számít majd.