Így csökkenthetjük a megtakarításaink infláció okozta látványos értékvesztését

„1743. április 19-én született a befektetési alapok atyja, Abraham van Ketwich, aki 1774-ben alapította meg a világ első befektetési alapját. Németországban 2012-től így ezen a napon tartják a befektetési alapok világnapját, amihez 2013-ban Ausztria, 2014-ben pedig Szlovákia és Csehország is csatlakozott” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Ennek kapcsán annak néztek utána, hogy jelenleg mely befektetési alapok iránt van a legnagyobb érdeklődés, és annak is, mely alapokba érdemes befektetni a pénzünket.

Pénznyelő infláció

Szlovákiában az infláció januárban elérte a 8,4, februárban pedig a 9%-ot is, ami a Statisztikai Hivatal szerint több mint 17 éves csúcs. Az áruk és szolgáltatások erőteljes drágulása nem jó hír a pénztárcánknak.

„A magas infláció nem csupán a reálbérek növekedését ássa alá, leértékeli a banki megtakarításainkat is, amelyekre elenyészően alacsony, 0 és 1% közötti kamatot számolnak fel a pénzintézetek”

– tette hozzá Sadovská, aki szerint az infláció már a hatodik egymást követő évben okoz gondot a banki megtakarításainknak. Az áruk és szolgáltatások átlagos drágulása ugyanis 2017 és 2021 között 1,3 és 3,2% között mozgott. Ez idén sem lesz másképp, mivel az áruk és szolgáltatások árának a növekedése várhatóan 9% körül mozog majd.

Tömeges elszegényedés

Az Európai Központi Bank adatai szerint a szlovákiai háztartások teljes pénzügyi eszközállományának a 60 százalékát a készpénz és a bankbetétek teszik ki, vagyis a lakosság nagy része elszegényedik azáltal, hogy rosszul fekteti be a megtakarításait. Ennek azonban nem kellene így lennie, hiszen a pénzpiacon a nagyobb hozamot biztosító befektetési lehetőségek széles skáláját kínálják, amelyek közül épp a befektetési alapok a legvonzóbbak.

Nő az alapok vonzereje

A befektetési alapok hosszú távú kollektív befektetési eszközök, amelyekbe alapkezelő társaságokon keresztül helyezhetjük el a pénzünket. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) a befektetési stratégiák szerint az alapokat kötvény-, részvény-, vegyes, ingatlan- és egyéb alapokra osztja. 2021. december 31-én a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások értéke elérte a 9,5 milliárd eurót. Éves szinten ez az összeg csaknem 20, a világjárvány kitörése, azaz 2019 vége óta pedig 27 százalékkal nőtt.2021. december 31-én a vegyes alapok tették ki az összes befektetési alap vagyonának a legnagyobb részét, 50%-os részesedéssel. Az ingatlanalapok 21,7%-os részesedéssel a második legnépszerűbb alapok. Ezt követik a kötvényalapok, 14,3%-os részesedéssel. A részvényalapok a befektetési alapok teljes vagyonának a 13,9%-át tették ki, a többi alap részesedése pedig 0,1%.

Mekkorák a hozamok?

„Amikor befektetési alapot választunk, a mögöttes eszköz, az ágazat, az alap stratégiája, a befektetési horizont, az alapkezelő társaság, valamint a díjak mértéke alapján döntünk. Pozitívum, hogy a befektetési tanácsadók már képesek az alapot a befektetőre szabni, figyelembe véve az elvárásait, kockázati attitűdjét és befektetési horizontját” – mondta Michal Kasana, a Wood & Company értékesítési vezetője.

A Szlovák Alapkezelő Társaságok Szövetsége (SASS) rendszeresen közzéteszi a szlovákiai alapok hároméves átlagos hozamát. A legfrissebb adatok szerint április elejéig a részvényalapok érték el a legnagyobb hároméves értéknövekedést, 11,42%-osat. Ezt követték az alternatív befektetési alapok 10,82%-os mutatóval. A minősített befektetőknek szánt ingatlanalapok kezelői rugalmasabbak, ami lehetővé teszi számukra, hogy magasabb hozamokat érjenek el. Ennek köszönhetően egyesek évi 8% feletti hozamot érnek el. Összességében azonban a túlnyomórészt lakossági befektetőknek szánt ingatlanalapok átlagosan 2,94%-os hároméves értéknövekedést értek el. A vegyes alapok 2,64%-os, a strukturált alapok pedig 1,94%-os hároméves hozamot biztosítottak. Egyedül a kötvényalapok könyveltek el 0,79%-os veszteséget.

Értünk a befektetésekhez?

Hogy mennyire is értünk a befektetésekhez, azt legutóbb a Portu befektetési platform és az IPSOS ügynökség mérte fel. A felmérés során megkérdezettek több mint 60%-a megerősítette, hogy nem bízik a befektetésekkel kapcsolatos ismereteiben, nem ért a pénzügyekhez, és nem tudja, hogyan kell a megtakarításait megfelelően kezelni. A válaszadók többsége például arra számít, hogy ha a hozamok a múltban emelkedtek, akkor ez a jövőben is így lesz. A százalékok számolása vagy a kamatos kamat témája pedig szintén hatalmas kihívást jelent számukra.

Mit ajánlanak a szakemberek a pénzük befektetését fontolgatóknak?

„Mielőtt befektetnénk a pénzünket, győződjünk meg arról, hogy rendelkezünk-e elegendő pénzügyi tartalékkal egy váratlan esemény (munkahely elvesztése vagy hosszan tartó betegség) esetére. Ajánlott, hogy legalább a szokásos havi kiadások hatszorosának megfelelő összeggel rendelkezzünk. A megfelelő befektetési termék kiválasztása előtt mérjük fel, mekkora összeget fektethetünk be, milyen hozamra számíthatunk, és azt is, hogy milyen időtávra tervezünk”

– tanácsolja Michal Kasana. Szerinte nem kevésbé fontos a kockázat alapos felmérése is. Befektetéskor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy nem kapjuk meg a várt hozamot, sőt, elveszíthetjük a befektetett összeg egy részét. „Soha ne tegyünk mindent egy lapra, osszuk el a pénzünket több befektetési forma között, ellenkező esetben nagyot bukhatunk” – figyelmeztet a Wood & Company értékesítési vezetője.