Idén már kimerült az alap kerete

Kása Zoltán: „Azt, hogy név szerint ki is kapja meg a támogatást, várhatóan a hónap végéig közöljük az érdeklődőkkel.” Sokáig az sem volt biztos, hogy az alap egyáltalán fennmarad, végül azonban a parlamenti képviselők is belátták, hogy az önökéhez hasonló alap nélkül lehetetlen hatékonyan teljesíteni az állam lakásépítés terén vállalt kötelezettségeit. Hogyan értékeli az alap szempontjából az idei évet?

Alapunk az eddigi legsikeresebb esztendőt zárja, ami részben a most leköszönő Harna István miniszter úrnak, részben pedig a Magyar Koalíció Pártja által megteremtett megbízható háttérnek is köszönhető. Egyetlen olyan mutató sincs, amelyet ne szárnyaltunk volna túl. A legtöbb kérvényt tudtuk kielégíteni, a legnagyobb öszszeget tudtuk kifizetni. Persze korántsem volt egyszerű feladat elérni mindezt. Eredeti költségvetésünk 3,189 milliárd korona volt, vagyis már májusban láttuk, hogy baj lesz. További pénzforrásokat kellett találnunk. Ez sikerült is, és mára elmondható hogy idén 5,107 milliárd koronát sikerült fordítanunk a lakásépítés támogatására. Ezzel két lényeges dolgot tudtunk megoldani. A bérlakásépítésre július 31-ig beérkezett kérvényeket mind alá tudtuk írni, és már rendeződött az ezekre folyósított pénz. A másik fontos tény, hogy a magánszemélyektől beérkezett kérvények nagy részére is igent tudtunk mondani. Közülük azonban mintegy 850–870-re már nem jutott pénz. Ezeket vissza kellett adnunk, mivel a törvény nem teszi lehetővé, hogy elfogadjunk olyan kérvényeket, amelyekre már nincs pénz. Idén hozzávetőleg a 3800-as sorszámig tudjuk kielégíteni a kérvényeket. Azt, hogy név szerint ki is kapja meg a támogatást, várhatóan a hónap végéig közöljük az érdeklődőkkel. Már most biztos azonban, hogy a 4160-as sorszám feletti kérvényeket mind visszautaltuk, a 3800-as és a 4160-as sorszámok közötti kérvények jövője pedig még bizonytalan. Idén már nem is érdemes benyújtani további kérvényeket, hiszen úgy sem tudjuk őket elfogadni. Ezen felül azonban jelentős munka a már megítélt támogatások kezelése is, hiszen az alap eddigi fennállása alatt mintegy 19 milliárd korona támogatást nyújtottunk.

Hány kérvény érkezett idén az alaphoz, és a támogatásoknak köszönhetően mennyi lakás épülhet?

Mostanáig mintegy 5070 kérvény érkezett az alaphoz. Az odaítélt pénzösszegből 5924 új lakás építését sikerült támogatni és 860 lakás felújítását lehet elvégezni.

Az egyik legsikeresebb programjuk a bérlakás-építési program volt, amelynek a feltételei augusztustól megváltoztak. Továbbra is fennmarad az 50 százalékos állami támogatás, feltéve, ha az egy négyzetméterre átszámított építési költségek nem haladják meg a 16 500 koronát. A fennmaradó 50 százalékra azonban ezután már csak a kereskedelmi bankoktól vehetnek fel hitelt a községek, aminek a kamatára az állam legfeljebb 6 százalékos támogatást ad. Milyenek a tapasztalataik az új módszerrel?

Egyáltalán nem voltam optimista a változásokkal kapcsolatban. A legnagyobb veszélyeket a kölcsön visszafizetésének az időtartamában és a garancianyújtásban láttam. Örömmel nyugtázhatom azonban, hogy a bankokhoz rengeteg kérvény érkezik, ezek most vizsgálják felül a kérvényezők gazdasági helyzetét, és úgy tűnik, sikerült beindítani a támogatás új módszerét.

A választások után olyan kormány alakult, amelynek köszönhetően nagy valószínűséggel folytathatják az elmúlt négy évben megkezdett munkát. Milyen változtatásokra számítanak az alap működésével kapcsolatban?

Az új kormányzati időszak kezdetén azon gondolkodunk, hogyan tudnánk újítani az alap működésén. Hogy ne csak az állami pénzeket vegyük igénybe, de kihasználjuk azt a hatalmas összeget is, amely a bankok rendelkezésére áll. Szeretnénk, ha fél vagy háromnegyed éven belül sikerülne elfogadtatnunk olyan törvénymódosítást, amellyel egy garanciaalapot tudnánk létrehozni a jelzáloghitelek támogatására. Mi egy holland modellt vizsgáltunk, ahol a bankok és a garanciaalap megegyeznek, hogy az ügyfél felveszi a hitelt a bankban, és az alap garantálja a kölcsönt addig, amíg a lakás az ügyfél nevére kerül. A jelzáloghitel csak akkor kezd működni, ha a tulajdon már az ügyfél kezében van, ekkor terhelik le az ingatlant, és ez idő alatt az alap garantálja a banknak a felvett hitelt. Előnye, hogy a fiataloknak nem kell ingatlannal rendelkezniük, és nem kell az a bonyolult ügyvitel sem, ami a mostani rendszerre jellemző.

Vannak olyan programjaik, amelyeket esetleg megszüntetnének?

Azt terveztük, hogy azokat a programokat szüntetnénk meg, amelyeknek az alap tevékenységén belüli százalékos részaránya alacsony. Erősítenünk kell azonban a lakásfelújítások programját. Ez a probléma még sok gondot okozhat, és halogatása megbosszulhatná magát. Ezeket a kérdéseket azonban még az új miniszterrel is meg kell beszélnünk.

Lassan napirendre kerül a jövő évi költségvetés megvitatása. Mekkora összeget várnak az államtól?

Reményeink szerint sikerül olyan költségvetést elfogadtatnunk, amely lehetővé teszi, hogy növeljük a lakásfejlesztést erősítő programok jelentőségét. Előzetesen mintegy 2,4 milliárd korona körüli összeget várunk, ez lehetővé tenné, hogy január elsejétől újra fogadni tudjuk a kérvényeket.