Hosszú az út a közoktatási reformig

Az oktatás individualizálása, vagyis az egyénre szabott oktatás, az inkluzív oktatás, a tankönyvpiac liberalizációja, a pedagógusbérek emelése, a pedagógusok társadalmi megbecsülése és a kötelező iskolalátogatás bevezetése már ötéves kortól – ezek a témakörök váltották ki a legélénkebb vitát a parlament oktatási bizottságának tegnapi tanácskozásán, melyen a képviselők először egyeztettek a reformtervezetről.

Eltérő nézetek

Ľubomír Petrák (Smer) bizottsági elnök több kifogással élt. Egyebek mellett az oktatás olyan mértékű individualizálásától tart, amilyet a reform megálmodói a tervezetben vázolnak. Azt állítja, hogy a gyenge, illetve a sajátos nevelésigényű diákok visszatartó erőként hatnak majd az ügyes és tehetséges diákokra, ha egy osztályban oktatják őket. „Fel kell tenni a kérdést, hogyan akarjuk elérni, hogy ne csak a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelésű diákok kapjanak színvonalas képzést, hanem a többségi diákok is, vagyis azok, akik az elit társadalmat képezik majd” – vetette fel Petrák.

Vele ellentétben a képviselők többsége az egyénre szabott oktatás mellett érvelt. Zuzana Zimenová (független), aki egy ideig részt vett a reform kidolgozásában, arra figyelmeztetett, hogy az egyénre szabott oktatás nemcsak a felzárkóztatásról, hanem a hozzáállás megváltoztatásáról szól. „A napokban egy olyan szülő fordult hozzám, akinek gyermekével megismételtetik az első osztályt, mert a gyanú szerint diszgráfiás, azaz írászavara van, holott a jelenlegi rendszerben csak a második osztályban lehet tesztelni, valóban írászavarral küzd-e a tanuló. Szintén a rendszer hibáját jelzi egy másik eset, amikor a szülő kénytelen iskolán kívül kivizsgáltatni a számolási zavarral küzdő gyermekét, ráadásul fejlesztését is iskolán kívül kell megoldania. Az egyénre szabott oktatás arról szól, hogy az ilyen gyerekeknek, akik más területen kiemelkedők, az iskola nyújt segítséget, és egyéni program alapján képzi őket” – magyarázta Zuzana Zimenová. Veronika Remišová (OĽaNO–Nova) a tankönyvpiac liberalizációja, a minőségi tankönyvek, illetve a valóban hasznos digitális tanagyagok beszerzése mellett érvelt. Milan Ftáčnik volt oktatási miniszter, a reform egyik szerzője leszögezte, a szakértői csapat szabad kezet adna a pedagógusoknak, hogy maguk válasszák ki az elérhető tankönyvek közül azt, amelyik szerintük az adott osztály számára a legmegfelelőbb. Remišová bírálta a kötelező iskolalátogatás bevezetését ötéves kortól. Ivan Juráš, a reform másik szerzője hangsúlyozta, hogy csak lehetőségként számolnak az ötéves kicsik kötelező képzésével, megvalósítását pedig elsősorban az óvodákban képzelik el.

A bérek reformja is téma

A bizottság tagjai abban egyetértettek, hogy új alapokra kell helyezni a pedagógusok képzését, adekvát jutalmazásuk mellett a társadalmi megítélésüket pozitív irányba kell elmozdítani. A béremelés margójára Milan Ftáčnik elmondta, hogy a reform módosítaná a pedagógusok jelenlegi jutalmazási rendszerét. Szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bére elérje a más felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80 százalékát. „Javasoljuk továbbá, hogy egy bizonyos idő után a pedagógusok aktivitásaik – továbbképzések, egyéni foglalkozások, szakkörök vezetése –, nem pedig a ledolgozott évek után kapjanak jutalmat. A pénzcsomag igazságos elosztását pontos szabályok felállításával garantálnánk” – magyarázta Milan Ftáčnik, aki szerint sok az olyan pedagógus aki „csak letanítja” az óráit.

Az ellenzéki pártok támogatják a reformtervezetet, Martin Poličik (SaS) szerint pártja programja bekerült a dokumentumba. A szerzőcsapat augusztus végére készíti el a dokumentum végleges verzióját, ezt követően szeptemberben a kormány és a plénum elé kerül.