Hogyan szerezhető vissza a családi adósság?

A családi béke helyreállításáért, illetve a bírósági pernek a bizonyítékhiány miatti bizonytalan kimenetelére való tekintettel először az igazságszolgáltatási szervek bevonása nélkül is nyélbe üthető, közös megegyezésen alapuló megoldási lehetőségeket venném számba. Egy elvesztett per csak növelné a kárt – a bírósági költségeket és az ügyvédi díjat ugyanis a vesztes fél állja. Ráadásul a kötelezett anyagi helyzetétől függően még egy kedvező kimenetelű jogerős döntés sem feltétlen jelenti azt, hogy a pénzt sikerül visszaszerezni. Továbbá annak is fennáll a veszélye, hogy a fizetésképtelen adós helyett végül annak hitvestársa jár pórul, hiszen a végrehajtó a házastársak közös vagyonából is behajthatja a tartozást. A követelés elévülésének (premlčanie práva) kérdésével is foglalkozni kell, mivel ez több tekintetben kihathat olvasónk anyósának lehetőségeire. Az elévülés lényege, hogy bizonyos jogok az idő „eseménytelen” múlása következtében nem érvényesíthetők hatósági segítséggel. Alapvető célja a jogbiztonság megerősítése, arra ösztönözve a jogosultat, hogy jogait időben érvényesítse és a vitás ügyek ne maradjanak rendezetlenül az évek hosszú során. Egy már elévült jog érvényesítése céljából indított bírósági perben ugyanis a kötelezett élhet a jogigény elévülésének kifogásával (vznesenie námietky premlčania) és ezáltal megtagadhatja a teljesítést. Ezzel az ügy tárgyalása lezárul és azon túl a követelés teljesítése már csak a kötelezett jó szándékától függ. Maga az adósság megmarad, így nem számít jogalap nélküli gazdagodásnak egy későbbi teljesítés sem. Ha tehát az adós jobb belátásra tér, akár évek múltán is rendezheti tartozását. Emellett érdemes tudni, hogy a bíróság nem köteles az alperest kioktatni az elévülési kifogásra való jogáról. Ez persze nem minden laikus számára ismert tény, így előfordulhat, hogy a felperes akár rendes bírósági úton is visszapereli a pénzét. Polgári ügyekben az általános elévülési idő három év, és attól a naptól kezd el telni, amikor a követelés esedékessé vagy érvényesíthetővé vált. Ez az a nap, amikor olvasónk sógorának vissza kellett volna adnia a kölcsönkapott pénzt. Sajnos úgy tűnik, hogy az azt követő három év a jogérvényesítés szempontjából eseménytelenül telt el, így az anyós követelése már elévült. Ha viszont újabb határidőkkel tolta ki a fizetés dátumát (amit a sógor akceptált), az elévülési idő is kitolódott. A körülményektől függően azonban esetünkben akár megbízási viszonyról is szó lehet, melyben a megbízott általi károkozásra vonatkozóan külön elévülési idők érvényesek – pl. ha a sógor az anyós utasításaival ellentétesen cselekedett és így neki szándékosan kárt okozott, az elévülési idő tíz év (részletek a polgári törvénykönyv 106. paragrafusában). Az anyós számára további biztató fejlemény az utóbbi évek bírósági gyakorlata, mely szerint az elévülési kifogás érvényteleníthető, ha az túl igazságtalan lenne a jogosulttal szemben és így jó erkölcsbe ütközne. Ez az elv bizonyos körülmények között családon belüli követelésekre is alkalmazható, pl. ha a jogosult jóhiszeműen, felsőbb érdekektől vezérelve addig vár, míg kicsúszik a határidőből. (Folytatjuk) Veszelei Viktória jogász(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)