Eduard Heger kampánya (TASR-felvétel)
Hogyan kampányol a bukott kormányfő?
A Demokratáknak nincs olyan szlogenjük, ami megkülönböztetné őket a többi mérsékelt jobboldali demokratikus párttól. A kampányba ezzel szemben gőzerővel belevetették magukat, hogy az elődpártoktól örökölt pénzt költve győzzék meg a választókat, ők az igazi demokratikus párt.
Bár a 2023-as előre hozott parlamenti választás szeptember 30-ai időpontja már február óta ismert, Boris Kollár, a parlament házelnöke csak június 9-én írta ki hivatalosan is a választás napját. A kampány így a napokban indult el. A hivatalos kampány kezdetével egy nagyon hosszú előkampányt zárhatunk le. Michal Piško, a Transparency International Szlovákiai elnöke a Rádio Expres műsorában arról beszélt, a politikai pártok a törvény értelmében egy kampányra maximum 3 millió eurót költhetnek, az áfával együtt. A kampány időszaka alatt elköltött teljes összeget a pártoknak kötelezően transzparens számlán kell vezetniük, hogy bárki számára könnyen hozzáférhetőek legyenek az adatok arról, mire adnak ki pénzt, illetve honnan kapnak támogatásokat. Az átláthatóság szempontjából nagyobb problémát jelent az úgynevezett előkampány időszaka, ami a választás időpontjának hivatalos kiírását megelőző 180 napot jelenti. Ebben az időszakban ugyanis a pártok számára nem kötelező a transzparens számla vezetése, így csak nagyon nehezen ellenőrizhető, hogy a költségvetésben elszámolt kampányra költött pénz valóban összhangban-e van a valósággal, magyarázza Piško.
A Transparency International adatai szerint a 2020-as választási kampány során összesen 22 millió eurót költöttek el a pártok, ezzel rekordot döntve az előző évekhez képest. Az idei kampány azonban minden előzetes becslés szerint még drágább lesz. Már március elején elöntötték az utcákat az óriásplakátok. Fővárosi szemszögből nézve az előválasztási kampányt egyértelműen a Michal Šimečka vezette Progresszív Szlovákia nyerte, hiszen a párt elnökének képe minden második buszmegállóban visszaköszönt.
Miből van pénzük?
A pártok előkampányának finanszírozása különböző módokon történhet. Azok a pártok, amelyek már az előző, azaz 2020-as választáson is indultak és elérték a 3%-os választási küszöböt, az állami költségvetéséből kapnak támogatást. Ez az összeg az elért százalékokkal arányosan növekszik, így például az OĽaNO, amely a szavazatok 25,2%-át kapta 2020-ban, 3,34 millió eurót kapott az állami költségvetésből. Második helyen a Smer végzett, ők 2,59 millió eurót kaptak a szavazatok 18,29%-ért. Mindez a két párt erős előkampányán is meglátszott. Igor Matovič, az OĽaNO elnökének portréjával teleszórták a városokat.
Az állami költségvetésből származó összeget azonban a pártok nem kapják meg egyszerre, hanem a választási időszakra, azaz a négy év hónapjaira lebontva fokozatosan utalják a számlájukra. Jelen esetben az előre hozott parlamenti választás miatt a pártok nem fogják megkapni a teljes összegeket. Szintén érdekes szempont, hogy ha egy adott párt vagy koalíció szétválik, és a képviselők egy része új pártot alapít, a pénz az eredeti pártnál maradt. Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy a Demokraták, amelynek nagy része az OĽaNO pártból vált ki, vagy a Peter Pellegrini vezette Hlas, amely a Smerből vált ki, nem rendelkeznek állami pénzekkel. Az utcákat mégis ellepték a volt miniszterelnökök, Eduard Heger és Pellegrini képei, így felmerül a kérdés, miből finanszírozzák a kampányukat?
Kik a demokraták?
Lapunk kampányelemző sorozatának 2. részében a Demokraták párt kampányát fogjuk elemezni. 2022 decemberében megbukott Heger kormánya, majd ezt követően 2023 elején Mikuláš Dzurinda beharangozta új politikai projektjét, a Kék Koalíciót, melynek célja a demokratikus mérsékelt jobboldali erők összefogása lett volna. A projekthez elsőként a Spolu csatlakozott Miroslav Kollárral az élen, amely a 2020-as választáson a Progresszív Szlovákiával közös koalícióként bukott el. Dzurinda ezek után nem sokkal bejelentette, a Kékek platform távozik a koalícióból. Azóta a Kékek az újjáalakult Híddal egyesültek. A Kék Koalícióba ekkor léptek be az OĽaNO-ból távozó egykori miniszterek, államtitkárok és képviselők, az élen Eduard Hegerrel, Jaroslav Naď-gyal, Ján Budajjal, Rastislav Káčerrel, Andrej Stančíkkal és további politikai személyiségekkel, megalakítva a Demokraták pártot. A Demokraták pártja megörökölte a Spolu költségvetését, így a Sme napilap szerint az új egységpárt nagyjából 200 ezer eurós fedezettel indult. A Demokraták szóvivője, Matúš Mandrák szerint 6717 eurót költöttek az előkampányban az óriásplakátokra. A továbbiakban csatlakozott a Demokratákhoz a rövid élettartamú, vállalkozók által indított párt is, a Dobrý deň Slovensko, amely átadta óriásplakátjait Hegeréknek, így az áprilisi és májusi óriásplakát-kampányt a tőlük kapott 170 ezer euró értékű adományszerződésből fedezték. Ezenkívül a párt a szimpatizánsok adományaiból tarja fenn magát, illetve kampányol. A hivatalos weboldalt megnyitva is láthatjuk, a stratégia része mozgósítani az embereket. Már a főoldalra kattintva is arra nyílik lehetősége az oldalra látogatónak, hogy csatlakozzon a párthoz, jelentkezzen önkéntesnek a kampányba vagy támogassa a pártot pénzadománnyal. Május folyamán az ilyen adományokból 70 ezer euró érkezett be a párt transzparens számlájára.
Kampánymarketing
A párt neve önmagában is kiváló kampányfogás, nyilatkozta lapunknak Mayer András marketing- és kommunikációs szakember. Mayer szerint, ha valaki nem teljesen tájékozott politikailag, viszont demokratának vallja magát, az esélyesen rájuk fog szavazni. A párt nevéből ugyanis kiérződik a demokrácia szó, amely azon választókat foghatja meg, amelyek egy demokratikus államot szeretnének.
A szakértő szerint a névnél jóval kevésbé szerencsés választás volt maga a logó, amely bár a minimalista hatásra törekszik, inkább jellegtelen lett. A piros, a lila és a türkiz színű egymásra rakódó „D betű” nem éri el ugyanazt a hatást, mint például a Smer karakteres rózsája. A Demokraták párt a tavasz folyamán nagy hangsúlyt fektetett az óriásplakátokra. Mayer szerint ugyanakkor nem biztos, hogy minden esetben azt az üzenetet közvetítik, amit a párt képviselni kíván. Például nem volt kifejezetten szerencsés az a plakát sem, amelyen egy idősebb hölgy Heger arcára teszi a kezét.
„A hölgy egy alárendelt szögből szerepel a képen, bizonyos szemszögből már-már olyan, mintha kezet csókolna, ami az európai kultúrában az alá-felé rendeltségi viszonyt jelzi. Ez ebből a szempontból nézve egy nagyon rossz üzenet, hiszen azt közvetíti, hogy mi demokraták vagyunk és mindenkit képviselni akarunk, de azért a férfiakat egy kicsit jobban”
– elemezte a szakértő.
A plakáton egyébként az a szlogen szerepelt, hogy a Demokraták összekötnek, amit úgy is lehet értelmezni, hogy összekötik a generációkat, a különböző nemeket vagy az eltérő vagyoni helyzetűeket, ez az üzenet azonban csak másodlagosan jön át.
A párt vezetősége
Mayer Heger párton belüli szerepét kétféleképpen értékelte. Egyrészt, erős húzónév, hiszen volt miniszterelnökként rengetegen ismerik. A másik oldalról viszont nem egy karakteres figura, nem is igazán jó szónok, mégis, leginkább rá tudnak építeni. A párt által megosztott tartalmak majd 70 százalékán az elnök szerepel. A második helyet Jaroslav Naď volt védelmi miniszter kapja, akit rendszeresen hívnak vitaműsorokba az orosz–ukrán háború kapcsán, illetve előszeretettel száll szembe a Smer tagjaival. Szembetűnő lehet azonban, hogy bár igyekeznek a nőknek is teret adni, a 20 tagú elnökségből csak 5 nőnek jutott hely, akik közül reálisan ketten jelennek meg, ők is ritkán a párt által megosztott tartalmakon.
Szociális média
Mayer arra is felhívta a figyelmet, a párt helyenként amatőr módon használja a Facebookot, hiszen, ha rákeresünk a Demokratákra, több oldalt is találunk, amelyek közül laikusként nehéz megállapítani, melyik a hivatalos. Politikailag azonban a Demokraták egy hatalmas hibát követ el:
„A legnagyobb hiba, hogy nincs meg az a fő gondolat, amely mentén egyértelművé lehetne tenni, mit gondolnak, illetve hiányzik az a nagyon erős húzómondat, ami például arra is szolgálna, hogy választóként meg tudja magyarázni az ember, miért is szavazott a Demokratákra”
– monda a kampányszakértő.
Ki a célcsoport?
A Demokraták kampánykommunikációjából nehéz megállapítani, valójában mely választók esnek a célcsoportjukba. Néha úgy tűnik, a fiatalokat próbálják megszóltatni. Így lett egyik percről a másikra az Eduardból is „Edo”, így éreztetve a fiatalos lendületet a választókkal. Heger előszeretettel vesz részt egyetemistáknak szervezett rendezvényeken is. Naď rendszeresen indít Facebook-élőket, ahol arra biztatja a fiatalokat, kérdezzenek bármit. Andrej Stančík volt külügyi államtitkár pedig már csak életkoránál fogva is könnyedén szólítja meg a követőit mindennapos tartalommegosztásaival az Instagramon. Ügyesen használják a hashtaget is, hiszen a #smedemokrati azaz, demokraták vagyunk arra utal, a választók és a politikusok is összetartoznak. A fiatalok megszólítására azonban a legalkalmasabb platform a TikTok, ahol a párt nem jelenik meg saját profillal.
A Facebook tulajdonosa, a Meta vállalat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat arról, mennyit költenek egyes politikai pártok oldalai a hirdetésekre. Ebből az derül ki, hogy az oldal létezése óta 2314 eurót költött hirdetésekre. Egyes hirdetésekre 100 és 200 euró közti összeget tesznek, elérésük 20 és 25 ezer közé esik. Az oldal követőinek 46%-a 45 és 64 év közötti férfi, míg az ugyanebbe a korba eső nők csupán 16%-a követi az oldalt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.