Robert Fico
Összeesküvés-elméletekkel kampányol a Smer
Bár a 2023-as választási kampány még hivatalosan nem indult el, a szeptemberi parlamenti választásra készülve már az összes párt belekezdett valamilyen típusú kampánytevékenységbe. A jelenlegi turbulens politikai helyzet és a tény, hogy a 2020-tól tartó választási ciklusban már 2 kormány bukott meg, minden bizonnyal feszültté és élessé fogja tenni a pártok kampányharcát. A Smer az idei kampányában úgy tűnik az összeesküvés-elméletekre és a hergelésre fog összpontosítani.
A kampány hivatalosan akkor kezdődik el, amikor Boris Kollár parlamenti házelnök kiírja a választás időpontját. Mivel a szeptember 30.-i időpont már ismert, ezért a törvény értelében a házelnök leghamarabb május 23-án, legkésőbb pedig június 12-én írhatja ki a választás időpontját, amely naptól kezdve hivatalosan is elindul a kampány.
A kampánystratégiák jellege
Kovács Balázs korábbi kampánykonzultáns szerint két alapvető különbség van a pártok kampánystratégiája között; vannak eladásorientált és piacorientált pártok. A kettő közti különbség, hogy az eladásorientált pártok az ideológiára, az identitásra és a programra építve törekszenek arra, hogy ezeket csalogatóvá tegyék a választók számára.
„Tehát vagyok valamilyen és megpróbálom meggyőzni az embereket, hogy az én ajánlatom a legkézenfekvőbb”
– mondja Kovács.
A piacorientált pártok ezzel szemben elsősorban azt térképezik fel, hogy mik a választók igényei, reményei és vágyai majd ezeket próbálják meg összhangba hozni a párt identitásával. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják, mi kell az embereknek ahhoz, hogy rájuk szavazzanak, majd az igényekhez mérten módosítanak ideológiájukon. Kovács szerint Szlovákiában eladásorientált pártok a Progresszív Szlovákia és az MKP is, hiszen, bár nagyon különböznek, mindkét pártnak van egy erős identitása és ezeket különféle módokon próbálják meg vonzóvá tenni a választók számára. Tipikus piacorientált pártoknak látja például a Smert, a Hlast de akár a valamikori, 2009-től létező Hidat is. Utóbbira jellemző volt a kettős kommunikáció, míg a szlovák választóik felé a polgári demokratikus párt profilját próbálták eladni, a magyaroknak az együttműködés narratívát kínálták.
Kampánystratéga
A jelenkor kampánystratégiái nagyon különbözőek lehetnek. Vannak pártok, amelyek a „régimódi” óriásplakát reklámokat részesítik előnyben, mások inkább az online térben váltanak ki interakciót a követőikből. Olyanok is akadnak, akik elsősorban a személyes kapcsolatra építenek, ezt a gyakorlatot láthatjuk érvényesülni a politikusi turnékban, mint például Igor Matovič (OĽaNO) esetében, aki kultúrházakban ad lehetőséget az embernek arra, hogy kérdezzenek tőle, illetve az utcán járkálva beszélget és fotózkodik a járókelőkkel.
A 2023-as parlamenti választásra készülve néhány párt már most keresett magának úgynevezett kampánystratégát. A professzionális kampánystratégák felkérése Szlovákiában a 90-es években „vált divattá”. Mečiar volt az egyik első politikus, aki alkalmazott efféle szakembert. Mindenekelőtt, fontos leszögezni, hogy a kampánystratéga nem minden esetben egyezik meg a kampányfőnökkel. A kampányfőnök általában a párton belüli politikus, aki inkább a gyakorlatiasabb kérdésekért felelős, ő intézi a logisztikai részt, illetve felügyeli a kampánycsapat munkáját. A kampánystratéga pedig egy olyan marketinges szakember, aki a párt arculatának egységes kialakításáért felelős. Azon kívül, hogy ő találja ki a reklámok tartalmát a kampánystratéga méri fel azt is, melyek azok az üzenetek vagy szlogenek, amikkel az adott párt a legjobban szólíthatja meg a szavazóit.
„A nagyobb összkép látásáért felelős”
– magyarázza Kovács.
Míg egyes pártok láthatóan felvállalják kampánystratégáikat, mások inkább nem hozzák nyilvánosságra az illetők nevét. Ennek több oka is lehet, egyrészt ezen marketing-szakemberek megbízói nem minden esetben politikusok, így előfordulhat, hogy egy olyan cég kéri fel őket legközelebb, aki nem azonosul előző munkaadójuk politikai ideológiájával. Ez persze kellemetlenséget okozhat a kampánystratégáknak, így sok esetben inkább kerülik a mediális jelenlétet. Más esetben maga a párt vezetése nem vállalja fel szívesen, hogy egy reklámgondolat nem a saját fejükből pattant ki.
Hogyan kampányol a Smer?
Ezúttal a Smer kampánykommunikációs stratégiáira fogunk részletesen kitérni. A Robert Fico vezette Smer Kovács szerint egy piacorientált párt, aminek nincs olyan identitása, amit ne lehetne kiforgatni. Volt már élesen antifasiszta és eurooptimista párt is. A jelenlegi kommunikációjából pedig erős keletorientáltság érezhető ki, ami pont annak köszönhető, hogy felmérték a társadalom frusztráltságát a nyugattal szemben.
„A Smer esetében nem beszélhetünk arról, hogy lenne morális, értékelvi, ideológiai mag, amit megpróbálnának betartani”
– vélekedik Kovács.
Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a narratívájuk következetes. Ha az ember követi akár Fico, akár a Smer kommunikációját, mindenki láthatja, hogy az általuk felvetett társadalmi problémák a kommunikációjuk során végig vannak vezetve. Ha az embereknek problémájuk van a magas élelmiszerárakkal, ők elmagyarázzák ki a hibás és mi lehetne a megoldás. Ezt azonban sokszor olyan formában teszik, hogy a választókból erős érzelmi reakciót váltsanak ki, és egyértelmű legyen a számukra, ki a bűnbak. Ficoék nem határolódnak el az erősen vulgáris jelzőktől, ahogy a fenyegetőzéstől sem.
A Smer hallgat a kampányról
A Smer szintén azon pártok közé tartozik, amelyek nem szívesen leplezik le, ki a kampánystratégájuk. A múltban azonban köztudott volt, hogy Fedor Flašík „kampánymágus” is dolgozott a párt propagálásán. Flašík még a 90-es években kezdett el kampányszervezéssel foglalkozni, akkoriban Vladimír Mečiar (HZDS) kampánystratégája volt. Az egyik legikonikusabb húzása 1998-ban a Hviezdoslav-téren elhelyezett digitális óra volt, amely hónapokon át számolta vissza Michal Kováč volt elnök fennmaradó hivatali idejét. 2002-ben kezdett a Smernek kampányolni, ebben az időben egy reklámcég tulajdonosa volt és a pártba is belépett. Saját nyilatkozata szerint, a kampányt ingyen vezényelte le. Lapunk megkereste a pártot, hogy választ kapjunk rá, ki a jelenlegi kampánystratégájuk vagy esetleg Flašík nekik dolgozik-e még, azonban nem kaptunk választ. A Smer arra sem adott választ, hogy a kampányfőnök továbbra is Robert Kaliňák volt belügyminiszter lesz-e, ahogyan azt Fico még márciusban bejelentette. Kaliňák ellen a múltban több bírósági eljárást is indítottak korrupció és vesztegetés ügyében, jelenleg felmentették a vádak alól és a kampányfőnöki poszt jelenthetné számára a visszatérését a politika színterére.
Fico oroszbarát
Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Smer stratégiája elsősorban elődjeik kritizálására összpontosít, tehát a Matovič és a Heger kormányok hiányosságaira éleződik ki. Azonban, míg eddigi kampányai során Fico a jogállamisághoz és a Európa-párti politizáláshoz való visszatérést hirdette, a 2023-as választásokra készülve stratégiát váltott. Kováccsal egyetértve Mesežnikov is kifejtette véleményét annak kapcsán, hogy Fico elvágta magát a valamikori proeurópai és integrációpárti kommunikációjától. Ma a háború kapcsán az orosz agresszor oldalára áll és támadja az Európai Unió tagállamait, ezáltal pedig az egész Európai Uniót.
„Ha Fico elképzelései megvalósulnának annak beláthatatlan negatív következményei lennének országunk számára”
– vélekedik Mesežnikov.
Gyűlöletkeltés és konspirációs elméletek
A Smer stratégiájába tartozik más politikai szubjektumok és személyek rossz színben való feltüntetése is. Fico pártja szinte a kezdetektől bírálja Zuzana Čaputová köztársasági elnököt liberális irányultsága miatt. Az ismétlődő támadások kapcsán, amelyek fenyegetéseket és álhírterjesztést is tartalmaztak, Čaputová a közelmúltban úgy döntött, jogi eljáráshoz folyamodik.
„Robert Fico ma ismét hazugságokat terjesztett amerikai ügynökről, Soros-kormányról és az amerikai nagykövetséggel folytatott konzultációkról”
– írta május 9-én a Facebook oldalán.
Az üzenetet nem hagyta szó nélkül a Smer vezetősége sem, Ľuboš Blaha, a párt alelnöke nyílt levelet küldött Čaputovának, amelyben az elnök pszichikai gyengeségét bírálja, reakcióját pedig hisztérikusnak nevezi. Levelében Blaha arról ír, a politikai kultúra természetes része, ha az ellenzék bírálja a vezető politikusokat.
„A politikában helye van az érzelmeknek és a keményebb szóhasználatnak is”
– írja Blaha.
Mesežnikov szerint a hivatalnokkormány és az elnök verbális támadásával Fico célja olyan emberek megszólítása, akik nem értenek egyet a rendszerrel. Čaputovára Fico politikai riválisként tekint, akivel szemben az ő jelöltje maradt alul az elnökálasztáskor.
„Fico mindig is kereste az ellentéteket és a konfrontációkat. Megpróbálja az ellenfeleit teljes valójukból kiforgatni. Egy olyan politikus, aki a mérges emberek támogatásával számol”
– mondta Mesežnikov majd hozzátette, ezért fontos Fico számára a frusztráció kiváltása.
A politológus véleménye szerint Fico politikai magatartása mára már az extrémizmusba sorolható.
Mindkét esetben, tehát a hivatalnokkormány és az államfő bírálásakor is megjelennek a Smer narratívájában az összeesküvés-elméletre utaló elemek, amelyek arról számolnak be, hogy Soros György magyar és zsidó származású amerikai üzletember, illetve az amerikai kormány irányítja őket. Ódor Lajos magyar származású miniszterelnök kinevezésekor a Smer Facebook-oldalán az alábbi kijelentés jelent meg: „Ez nem hivatalnokkormány, hanem Eduard Heger kormányának a folytatása erős Sorosra utaló jelekkel”.
Mesežnikov lapunknak elárulta, szerinte Fico az olyan összeesküvés-elméleteket, mint a sorosozás, célzottan használja fel. Jelenleg, a 2023-as parlamenti választásokra készülő kampányban nem engedi meg magának, hogy antiszemita vagy magyarellenes megjegyzéseket tegyen a nyilvánosság felé, az utalásaival mégis hasonló eredményt ér el. A tény, hogy egy erős és sikeres magyar és zsidó származású amerikai vállalkozó nyakába varrja a felelősséget, kézenfekvő. Mivel Fico jelenlegi választóinak egy része korábban a fasiszta Marian Kotleba (ĽSNS) szavazója volt, a Soros narratívákkal megadja nekik az alapot az antiszemita és a magyarellenes gyűlölethez is.
A Smer piacorientáltságáról árulkodik, az a tény, hogy ezen nézetekhez az Orbán-kormány adja az inspirációt. Fico számára Orbán egy példakép arra, hogyan lehet sikeresen koncentrálni a hatalmat; látva, hogy a soros narratíva működött Magyarországon, ezt is átvette, magyarázza a politológus. Fico a Soros narratívát először a Kuciak-gyilkosság kapcsán hozta elő, még 2018-ban, akkor azonban a próbálkozása, hogy gyanúba hozza Andrej Kiska elnököt, amiért Amerikában tárgyalt, kudarcba fulladt. Mesežnikov hozzátette, sajnos a szlovák társadalom a legfogékonyabb a közép-európai országok közül az összeesküvés-elméletek befogadására, így a Smer stratégiája sikeres lehet.
Facebook-elemzések
Amit az átlagember is érzékel, az a Smer nyilvános kommunikációja. Jelenleg a Facebookot használják elsőszámú közösségi-média csatornaként, ahol az elérésünk átlagban 15 ezer interakció körül mozog. Ebbe a számba beletartoznak a kedvelések, a megosztások és a hozzászólások is, összesítve. A múltban egyébként Ľubos Blaha, a párt egyik alelnöke volt a legsikeresebb, 2022 elején 10 943 000 interakció volt a profilján, azonban 2022 nyarán a Facebook letiltotta profilján, amiért többszöri figyelmeztetés után is olyan tartalmakat osztott meg, amelyek szembe mennek a felhasználói szabályzattal. Azóta az orosz kézben lévő Telegram nevű közösségi-média csatornán kommunikál követőivel. Itt viszont még nem érte el a valamikori Facebook profiljához hasonlóan magas számokat. Jelenleg Fico Facebook-profilja számít a szlovák politikusok között az egyik legsikeresebbnek. A Denník N mérése szerint 2023 első félévében 1,55 millió interakciót váltott ki a követőitől. Ficót csupán Tomáš Špaček (Republika) előzte meg, aki oroszbarát tartalmakat oszt meg a profilján és dezinformációkat terjeszt.
Fico személyes profilján a videókat választotta elsőszámú kommunikációs eszközének. Ezen felvételeken vagy irodájából, vagy otthoni környezetből nyugodt, összeszedett hangulatot idézve magyarázza el gondolatait az aktuális politikai helyzetről. Ezzel szemben a vitaműsorokból kivágott rövid részletek, amelyeket a Smer és Fico profilján is megtalálunk, sokkal dinamikusabb és támadóbb jelleggel bírnak. A Smer Facebook oldalán a sajtótájékoztatóknak is nagy sikere van, ezeket több százan nézik élőben, majd utólag több ezer megtekintést érnek el.
A Facebook tulajdonosa, a Meta vállalat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat arról, mennyit költenek egyes oldalak a hirdetésekre. Sajnos számra pontos adatokat nem mutat, az azonban kiderül, hogy a Smer posztjainak hirdetésére több mint 100 eurónyi összeget költenek. 2019. április 15-től 2023. május 16-ig a Smer Facebook oldala 103 523 eurót költött társadalmi kérdésekről, politikáról és a közelgő választásról szóló videók és más tartalmak hirdetésére.
A videó elérésének adatai arról tanúskodnak, hogy a legnagyobb százalékban a 65 éves kor feletti női felhasználókhoz ért el, Szlovákiában az ebbe a kategóriába eső felhasználók 19%-a látta. Az 55 és 64 év közti férfiak 18%-a, és a 35–44 év közti férfiak 13%-nak jelent meg a hirdetés. Hozzá kell tenni, hogy a hirdetések beállításakor maga az oldal kezelője szabja meg, milyen korosztály számára jelenjen meg a legnagyobb százalékban az adott tartalom. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a Smer inkább az idősebb választók szavazataira utazik, hiszen a 18 és 24 év közti fiatalok közül csupán a férfiak 1%-hoz jutott el a videó, az ebbe a kategóriába tartozó nőkhöz 0%-ban. Ugyanígy a 35 és 44 év közti nők szintén 0% és a 35–44 éves nőknek is csupán az 1%-hoz jutott el a.
Érdekes adat továbbá, hogy a Smer népszerűsége Pozsonyban a legalacsonyabb. A Pozsony megyében élők csupán 3%-a láthatta a videót. A legtöbben Nyitra és Eperjes megyékben látták, itt az elérés 16% körül mozog.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.