Helischer József nevét viseli a városi könyvtár

Esztergom város önkormányzata új nevet adott a Babits Mihály Városi Könyvtárnak. Az esztergomi Prímás-sziget közkedvelt kulturális intézményét a 2004. év végétől Helischer József Városi Könyvtárnak nevezik.

Esztergom város önkormányzata új nevet adott a Babits Mihály Városi Könyvtárnak. Az esztergomi Prímás-sziget közkedvelt kulturális intézményét a 2004. év végétől Helischer József Városi Könyvtárnak nevezik. E névadás jól illeszkedik abba a sorba, amelynek célja, hogy a város közintézményei arra érdemes esztergomi polgárokról legyenek elnevezve.

Borovszky Samu 1908-ban megjelent Esztergom Vármegye című monográfiája Helischer Józsefet mint Esztergom város tanácsnokát említi, akinek feladata a kórház, az iskolák és a tisztaság felügyelete volt.

Helischer József nevéhez kötődik a könyvtár alapításán kívül egy másik, szociális célokat szolgáló intézmény létrehozása is. 1837-ben alapította az esztergomi „aggok-házát”. Egy korabeli feljegyzés szerint az önhibájukon kívül elszegényedett, keresetképtelen polgárokat helyezték el itt.

Helischer József a tanácsnoki munka és az emberbaráti tevékenység mellett jelentős irodalmi tevékenységet is folytatott. Tudományos témájú cikkei az Urániában jelentek meg. Descriptio Comitatus Strigoniensis című 84 lapnyi terjedelmű kéziratát (topográfiai, történeti jegyzetek Esztergomról, latin nyelven) a városi könyvtár őrzi. Izgalmas helytörténeti adalék a Rövid tudósítás az 1838. évi árvízről címen írott cikke.

Életútja, munkássága követendő, méltó példa lehet modernkori polgári társadalmunk számára.

Helischer József Esztergomban született 1779-ben. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, mellette gyermekek oktatásával is foglalkozott. Magasabb iskolai tanulmányait a fővárosban magánúton folytatta, elsősorban törvénytudományokat és bölcsészetet hallgatott. Esztergomba visszakerülve írnoki állást kapott, néhány év múlva árvák gondnoka lett, 1929-től pedig városi tanácsnokká nevezték ki. Ezt a megtisztelő hivatali állást tizenöt évig töltötte be. 1844-ben halt meg, végrendeletében szülővárosára hagyta 2538 kötetből, több kéziratból és térképből álló könyvtárát, valamint 3000 váltó forintot rendelt vagyonából a könyvtár gyarapítására, őrzésére. (Nehéz átszámítani, de szakértők szerint, ez az összeg ma több millió forintnak felel meg!) E nemes gesztusnak köszönhetően benne tisztelhetjük Esztergom város könyvtárának alapítóját

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?