Hasznos az Auschwitz-túra

Az ellenzék felszólította a kormánykoalíciót, hogy foglalja bele a tantervbe az auschwitzi koncentrációs tábor látogatását, és teremtsék meg a tanulmányi kirándulások anyagi hátterét. Simon Zsolt (független) képviselő javaslatát Marian Kotleba pártján (ĽSNS) kívül az összes ellenzéki párt és Peter Plavčan (SNS) oktatási miniszter is támogatja. A miniszter azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy a tanulmányi kirándulások már a következő tanévtől beindulhassanak. Egyelőre nem tudni, milyen formában valósulhatnak meg.

Az általunk megszólított pedagógusok is támogatják az elképzelést. „Alapvetően jó ötletnek tartom, hogy Auschwitzba látogassanak a diákok, de csak akkor lesz értelme, ha ezt az oktatásban megfelelően előkészítik: különböző programokkal, módszertani anyagokkal, ha a tanárok előre felkészítik a diákokat, és ha utána megbeszélik a látottakat” – mondta lapunknak Simon Attila történész, a komáromi Selye János Egyetem docense. Úgy véli, nem kell minden diákot Auschwitzba vinni, ellátogathatnak például a közelmúltban Szereden megnyílt holokausztmúzeumba vagy a budapesti Holokauszt Emlékközpontba.  A Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola 2010-től rendszeresen szervez tanulmányi kirándulást Auschwitzba a 8. és a 9. évfolyam diákjainak. „Ez egy kombinált, háromnapos történelmi kirándulás, az auschwitzi koncentrációs tábor mellett ellátogatunk a wieliczkai sóbányába és Krakkóba, a koronázó városba” – mondja Angyal László, az iskola történelem–magyar szakos pedagógusa, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a manapság napirenden levő szélsőséges ideológiákat, az idegengyűlöletet, a más népek iránti intoleranciát megelőzzék, kiküszöböljék. A tanár szerint egy ilyen kirándulás kritikai gondolkodásra ösztönzi, és önmaguk jobb megismerésében is segíti a tanulókat.

Van értelme az auschwitzi útnak, csak jól fel kell készíteni a diákokat
„Törvénybe iktatnám, hogy a diákok részt vegyenek valamilyen előre elkészített programon, melyet szakemberek, pedagógusok, történészek bevonásával dolgoznak ki, pusztán a kirándulás nem old meg semmit” – állítja Simon Attila. A történész a Selye János Egyetemen holokauszt kurzust tart diákjainak, melynek a zsidó-keresztény kapcsolattörténet a témája, és amelyen keresztül eljutnak a holokauszthoz. 

„A diákok nagyon érzékenyen és empatikusan állnak a kérdéshez, megértik a problémát. De én sem Auschwitzcal kezdem, nem 1939-től, hanem az ókortól indulunk. Úgy vélem, rá kell mutatni a folyamatra, hogyan jutottunk el idáig” – magyarázza a szakember.  Úgy tapasztalta, hogy a diákok keveset tudnak a témakörről. „Bár ismerik Auschwitzot, hallottak a holokausztról, de keveset tudnak az egész gyökeréről, kevéssé értik a zsidókérdés lényegét, hogy miért került erre sor? Mindig azt hangsúlyozom a diákoknak, hogy Auschwitz és a holokauszt rólunk szól. Arról, hogy az ember mire képes” – mondta Simon Attila.
 „Nagyon jónak tartom az ellenzéki képviselők javaslatát, hogy része legyen a tantervnek, és kötelező legyen egy ilyen tanulmányi út” – mondta Angyal László, a Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola történelemtanára. A kirándulásra hónapokig, több órán keresztül és számos tudományágat segítségül hívva készíti fel a tanulókat, emberi sorsokon, hasonló korú gyerekek meneküléstörténetén keresztül közelítenek a témához. 

Angyal László szerint a tanulókat a kirándulást követően is hetekig foglalkoztatja a téma, eddig csak a kívánt hatást váltotta ki a diákokból. Elmondása alapján a már hagyományos tanulmányi kirándulást a szülők is támogatják, elenyésző azok száma, akik nem vesznek részt rajta. Idén május 18–20. között utaznak Lengyelországba.