Három igen és maradunk otthon

ÖSSZEFOGLALÓ

Mind a három feltett kérdésre igennel válaszolnának a magyarok, az első két kérdés esetében az igenek aránya 80 százalék feletti. A Focus ügynökség felmérése szerint – mely a Sme számára készült, s a magyarokkal kapcsolatos részeket lapunk is megkapta – viszont sokkal alacsonyabb a szavazókedv a magyarok körében, mint a szlovákok között.

Konzervatív kisebbség

„Egyértelmű, hogy a kisebbségi magyar társadalom is konzervatív, nagyon hasonlóan vélekedik a kulturális-etikai kérdésekről, mint a szlovákok” – mondta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus vezetője. Az, hogy miért lesz alacsonyabb a részvétel, összetett kérdés, véli a szociológus. Szerinte egyrészt a magyarok általában azokon a választásokon aktívabbak, amikor a saját képviseletükről dönthetnek. „Nem látják, hogy mit adna a magyar közösségnek, ha részt vennének a referendumon. Nem tudja mobilizálni a választókat a téma” – véli az elemző.

Slosiarik szerint hiányzik a mozgósító kampány a magyarok között. A szlovákiai magyarok egy része emellett részben a magyarországi médiából informálódik – tévéből, rádióból, internetes portálokról –, azokban pedig ez nem volt téma, mivel a szomszédos ország népszavazásával nem foglalkoztak. „A témának nem volt magyar hordozója” – tette hozzá a szociológus. A kisebbségi társadalmakra gyakran jellemző a konzervativizmus, az ehhez köthető értékek ugyanis a megmaradás egyik zálogát jelentik.

A liberálisabb Híd

Az MKP választói valamivel aktívabbak (40 százalék készül voksolni), mint a Híd szavazói (32%). Az egyes kérdésekben is érezhető különbség van a két párt szimpatizánsainak hozzáállásában. Az első kérdésre még majdnem ugyanannyian voksolnának igennel (MKP 92%, Híd 89%), ám míg az MKP-sok 92%-a szerint meleg párok továbbra sem fogadhatnának örökbe gyereket, addig a hidas szavazóknál ez az arány csak 76 százalékos.

Hasonló a különbség a szexuális neveléssel kapcsolatos vétójog bevezetésénél is: az MKP-választók 71, míg a Híd szimpatizánsainak csupán 59 százaléka voksolna igennel. Ez az összes pártszimpatizánsra vonatkozik, nem csak azokra, akik el akarnak menni szavazni.

Slosiarik szerint a különbség magyarázata, hogy a Híd választói között valamivel több a fiatalabb és a városi környezetben élő szavazó, mint az MKP-nál, s ezekben a csoportokban jellemzően kisebb az igennel voksolók aránya.

A fiatalok kicsit kilógnak

Összességében nincs olyan társadalmi csoport – akár a nem, akár a kor, a végzettség, a bevétel, a hithez való viszony vagy a lakhely szerint nézzük –, amelynél többségben lennének a nem válaszok az első két kérdésre.

Egyedül a korhoz köthető változóknál van némi különbség. A 18–24 év közötti korcsoportba tartozóknál „csak” 75 százalék azok aránya, akik igennel válaszolnának az első kérdésre, a 25–34 éves korcsoportban pedig 79 százalékos. A többi korcsoportban 85 százalék feletti ez az arány. A korcsoporthoz való tartozással függ össze az is, hogy a diákok körében (69%), valamint az egyedül élők között (76%) alacsonyabb az átlagnál az igenek aránya. A házasságban élők 88 százaléka válaszolna igennel az első kérdésre. Érdekes, hogy még az SaS választóinak 66 százaléka sem ért egyet a házasság fogalmának megváltoztatásával, 59 százalékuk pedig ellenzi, hogy meleg párok gyerekeket fogadhassanak örökbe.

A harmadik, a közbeszédben kevésbé frekventált kérdésben már sokkal kisebb az igenek aránya, vannak olyan csoportok (SaS-szavazók, ateisták), amelyek többségében nemmel szavaznának. (MSz)