Három helyett hét tokaji falu a szlovák oldalon

Pozsony. Szlovákia megelégedéssel fogadta a hírt, hogy az Európai Unió hajlik a tokaji bor eredetvédelmére vonatkozó szlovák kérelem elfogadására – derült ki az agrárkamara vezetőinek kijelentéséből, akik forró vonalon tartották a kapcsolatot a Koppenhágában tárgyaló szlovák küldöttséggel. Ján Figeľ főtárgyaló szerint az Európai Bizottság levélben megerősítette: mihelyt Pozsony megküldi a kért dokumentumokat, kész elfogadni a szlovák tokaji eredetének elismerésére vonatkozó kérelmet. Hogy az Unió milyen adatokat kér, egyelőre nem tudni. Mint ahogy az sem, hogy az uniós felajánlás milyen irányba tereli a szlovák– magyar márkanévvitát. Anna Majkútová, az agrártárca szóvivője további részleteket a jövő hétre ígért.

Magyarország 1970-ben jegyeztette be a Tokaj, Tokay, Tokayer védjegyet a genfi Nemzetközi Szellemi Tulajdon Védelmi Hivatalban. A hasonló (cseh)szlovák kísérlet kudarccal fejeződött be, mivel a beadvány csak a Tokaji borok és Tokajer Samorodner megjelölést tartalmazta. Magyar vélemény szerint a Tokaj-Hegyaljához tartozó szlovákiai terület nem több 100-120 hektárnál. (Az egykori szántóügyi minisztérium 1908-as törvénye szerint a tokaji borvidéket – a jelenlegi szlovák oldalon – csak három község, éspedig Újhely, Kistoronya és Szőlőske képezi.) Pozsony viszont a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Tokaj-vidék fejlesztéséről szóló 1959-es T.t. számú törvényéből kiindulva azt hangoztatja, hogy a szlovákiai Tokaj-vidéket Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári, és Csarnahó (összesen 698,10 hektár) jelenti. A teljes Tokaj-vidék, amelyet 1918-ban a csehszlovák–magyar határ szelt ketté, – megközelítőleg 8 ezer hektárt tesz ki. A Magyarország területére eső Tokaj-hegyaljai borvidék 5 246 hektárt jelent.

Pozsonyi források szerint Csehszlovákia 1989-ig 21,5 ezer hektoliter tokajit – főleg édes szamorodnit – szállított Magyarországra, amelyet azután magyar címkével ellátva forgalmaztak. (gyor)