Hárman pályáznak a kulturális alap igazgatói posztjára

Lapunk információi szerint mindössze hárman jelentkeztek a megadott határidőig a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára. A kulturális minisztérium egyelőre nem ad információt a jelöltekről, habár a meghallgatásuk július 11-én várhatóan nyilvános lesz. „A kulturális minisztérium íratlan szabálya, hogy a jelöltek nevét nem hozzák nyilvánosságra a meghallgatás előtt, így volt ez például a nemzeti színház vagy más intézmények esetében is” – magyarázta lapunknak Rigó Konrád (Híd) kulturális államtitkár. Megerősítette azt is, hogy a meghallgatás nyilvános lesz. „Az Egyetemi Könyvtárban kerül rá sor, az érdeklődők ott tudhatják majd meg a jelentkezők nevét” – tájékoztatott Rigó. A minisztérium akkor nyilvánosságra hozza minden pályázó nevét, azokét is, akik esetleg addig visszaléptek.

A pályázónak legalább másodfokú egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, és minimum 5 éves gyakorlatának kell lennie a kultúra vagy a művészet, illetve a nemzeti kisebbségek területén. Emellett a politikai pártoktól függetlennek kell lennie, nem tölthet be tisztséget politikai párt vezető testületében, nem léphet fel a nevében, emellett pedig nem tölthet be magas politikai funkciót az államigazgatásban sem: az államtitkári, illetve a hivatalvezetői posztig bezárólag minden magasabb funkció kizáró tényező.

A pályázónak egy legfeljebb 15 oldalas projektben kellett leírnia, hogy hogyan képzeli el az alap működését a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény szabta határon belül. Az idei évre a jogszabály 200 ezer eurós költségvetést juttat az alapnak, az igazgatónak ebből kell majd felépítenie az intézményt. Az Alap megalakulása után független intézményként működik majd, éves költségvetését 8 millió euróban határozza meg a törvény. Ennek 4 százalékát, vagyis 320 ezer eurót használhat fel saját működésére, 7,680 millióval a kisebbségi kulturális szervezeteket és azok projektjeit kell támogatnia. A támogatást nyilvános pályázaton osztja el, a pályázatokról 5-tagú tanácsok döntenek majd. Ezek 3 tagját a kisebbségi szervezetek képviselői választják meg, két szakembert pedig az alap igazgatója delegál a tanácsokba. A kisebbségi kulturális szervezetek programjaira és működésére szánt állami támogatás összege az Alap létrejöttének köszönhetően mintegy duplájára emelkedik majd – az idei összeg 4,5 millió euró, tavaly 3,9 millió állt rendelkezésre.