Gröhling: A tanárok a politikusok túszai

A szaktárca vezetője közölte, az elkövetkező napokban ismét tárgyalni fog Eduard Heger (OĽaNO) kormányfővel a pedagógusok béremeléséről. Pontos időpontot nem mondott, egyelőre az sem egyértelmű, Matovič is részt vesz-e az egyeztetésen. „A téma még nincs lezárva” – jegyezte meg arra utalva, hogy pártja megvétózta a pénzügyminiszter javaslatát, mely szerint 2023. január elsejétől 10%-kal emelkedett volna a pedagógusok bére, az erre elkülönített pénzcsomagot azonban adóemelés árán biztosította volna a kormány. Az SaS már hetekkel korábban leszögezte, az adóemelés vörös vonal, amelyet nem hajlandóak átlépni, s kizárólag akkor egyeznek bele az adók megemelésébe, illetve az új adók kivetésébe, ha ezzel párhuzamosan csökken valamilyen más adó. Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter az ülés után megerősítette, megvétózták a javaslatot, a párt zsarolásnak tartja, hogy pluszadókhoz kötnék a pedagógusok béremelését. A liberálisok elnöke kiemelte, a koalíciós pártok tiszteletben tartották a vétójogot, s hosszú idő után sikerült konstruktív tárgyalást folytatni. Matovič az ellentétes nézőpont miatt élesen bírálta Gröhlinget, szemére vetette, hogy nem harcol elégé intenzíven a tanárok érdekeiért. „Végre elolvashatnák a saját programjukat és a kormányprogramot, s elkezdhetnének harcolni a tanárokért” – jelentette ki Matovič az ülés előtt.

Elvi kérdés

Az oktatási miniszter hangsúlyozta, a tanárok béremelésének kérdése hónapok óta terítéken van, elutasította Matovič vádaskodását, mely szerint a tanárok érdekei helyett a gazdag cégeket képviseli. Gröhling meggyőződése, hogy a tanárok béremelésére van elegendő forrás a költségvetésben adóemelés nélkül is – tudomása szerint a beszedett adókból a tervezettnél 327 millió euróval több pénz landolt az államkasszában. Emlékeztetett, a választási kampányban mind a négy kormánypárt azt ígérte, emelni fogják az iskolaügyi dolgozók bérét, s a kormány megalakulását követően is konszenzus volt a kérdésben. Úgy véli, eljött az ideje, hogy a koalíciós pártok eleget tegyenek az ígéretüknek. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iskolaügy és a tanárok ismét a politikusok túszaivá váltak. Kiemelte, továbbra is támogatja a szakszervezet által szervezett tüntetést, a sztrájkba azonban személyesen nem kapcsolódik be. Úgy véli, nincs szükség efféle színdarabra, de az iskolaügyi dolgozókat biztosította afelől, hogy továbbra is küzdeni fog értük. A pénzügyminiszter javaslatát illetően részleteket nem árult el, azt mondta, nem látta a dokumentumot, így nem ismeri annak pontos szövegét. A kollektív szerződés értelmében július elsejétől 3%-os béremelésre számíthatnak a pedagógusok, a finanszírozáshoz szükséges összeget a pénzügyminisztérium biztosítja.

Heger emelne

Az ülés után Heger kijelentette, tiszteletben tartották az SaS vétóját, s ez a jövőben sem lesz másként. Hangsúlyozta azonban, a liberálisok vétója a kormányprogramba ütközik, a koalíciós pártok ugyanis – sem a kormányprogramban, sem a koalíciós szerződésben – nem egyeztek meg abban, hogy nem fogják emelni az adókat. A kormányfő legitim eszköznek tartja az adóemelést a tanárok és egészségügyi dolgozók esetében.

Példátlan vétó

„Olyan dolog történt ma, amire még nem volt példa a civilizált világban” – jelentette ki Matovič a szerda délutáni sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, sajnálja, hogy az oktatási miniszter „vörös krétával írta be magát Szlovákiába történelmébe”, példátlannak tartja, hogy épp az oktatási tárca vezetője blokkolja az iskolaügyi dolgozók fizetésemelését. Cáfolta Gröhling érvelését, mely szerint a 327 millió eurós többletbevételből lehetne fedezni a tanárok 180 millió eurós béremelését. Táblázat segítségével szemléltette azokat a kiadásokat, amelyeket a kormány az elmúlt hónapokban rendeleteivel jóváhagyott, de nem szerepelt a költségvetésben. A pénzügyminiszter számításai szerint már több mint 1,6 milliárd eurót különítettek el különböző célokra – egyszeri támogatás az infláció miatt, energiaárak okozta kiadások fedezése, de több százmilliót költöttek az egészségügyi rendszerre, illetve a hadügyre. Matovič szerint a közalkalmazottak béremelését a gazdag cégekre kivetett külön- adóval, illetve az alkoholra és hazárdjátékokra vonatkozó magasabb adóval lehet biztosítani. Úgy véli, a tanárokat, egészségügyi dolgozókat és egyéb állami alkalmazottakat nem szabad cserben hagyni az infláció közepette – állítása szerint erről próbálta meggyőzni az SaS minisztereit. Azt ígérte, minden kormányülésen beterjeszti a javaslatot, előbb-utóbb ugyanis az iskolaügyi miniszternek is „meg kell törnie”.

Veronika Remišová (Za ľudí) szintén megismételte, hogy elsősorban igyekeznek minél gyorsabban átültetni a pedagógusok 10%-os béremelését, de úgy vélik, rendszerszintű megoldásra van szükség, ezért szorgalmazni fogják a bérautomata bevezetését. Beismerte, az adóemelés konkrétumait ő sem ismeri, ezt azonban technikai kérdésnek tartja, amelyről további tárgyalásokat kell folytatni.

A legrosszabb kormány

Erik Tomáš (Hlas) parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón élesen bírálta a kabinet tehetetlenségét. Úgy véli, az emberek isszák meg a levét a két kormánypárt vezetője nézeteltéréseinek, legújabban pedig a tanárok váltak az OĽaNO és az SaS pártok közötti konfliktus túszává. Tomáš közölte, ha nem változik a helyzet, saját javaslattal kezdeményezik a parlamentben a tanárok 10%-os béremelését. „Ez a valaha volt legrosszabb kormány az oktatás területén” – mondta arra utalva, hogy az elmúlt két évben alig emelkedett a tanárok bére. Kritikával illette Heger érvelését, mely szerint a magasabb adóbónusz a gyermekes tanároknak is segít. Az inflációellenes csomagnak nevezett családtámogatási törvényt azóta megvétózta az államfő, így egyelőre erre a támogatásra sem számíthatnak a szülők. „Vágni lehet a szociális feszültséget” – tette hozzá azzal, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha lemondana a kormány.