Gond lehet a molinók parlamenti tiltásával

Szóbeli cselekményért a fizetése harmadát, fizikai erőszakért vagy arra való biztatás miatt akár az egész havi tiszteletdíjat vissza lehet tartani. A képviselőket emellett ki is lehet vezettetni a teremből. Egyes büntetésekről maga a házelnök, a pénzbüntetésről pedig az Országgyűlés dönt.

A törvény szigorát 2013-ban az ellenzéki LMP és PM tette próbára. Áprilisban Karácsony Gergely és Szilágyi Péter (PM) egy „FIDESZ Loptok, csaltok, hazudtok” feliratú táblát vitt a tanácsterembe a trafiktörvény ellen tiltakozva. Összesen 235 ezer forintos büntetést kaptak. Májusban Dorosz Dávid és Szabó Rebeka (PM) „Itt Nemzeti Dohánymaffia Működik” táblával tiltakozott, fejenként 70 ezer forintra büntették őket. Júniusban a földtörvény ellen tiltakozva az LMP-s Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia egy földdel töltött kis „aranytalicskát” tett Orbán Viktor asztala elé és hangosbeszélőt is használtak. Szél és Lengyel 131, Osztolykán 154 ezer forintos büntetést kapott.

A képviselők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz (EJEB) fordultak. Azért egyből oda, mert a büntetések ellen a magyar jogrendben nincs jogorvoslati lehetőség. Szerintük demonstrációjuk nem akadályozta a parlament működését, megbüntetésük pedig a nyílt vita akadályozását célozta.

A strasbourgi bíróságon a magyar kormány azzal érvelt, hogy a mentelmi joguk miatt más módon nem rendszabályozhatták a képviselőket, a büntetés emellett a rend és a többi képviselő jogainak védelmét szolgálta. A kormányzati álláspont szerint a tagállami szuverenitás letéteményese a nemzeti parlament, mely szabadon alakítja ki saját működési szabályait. A magyar kormányzat oldalán Csehország és Nagy-Britannia is állást foglalt az ügyben. A strasbourgi törvényszék 2014 szeptemberében első fokon kimondta, hogy sérült az ellenzéki képviselők szabad véleménynyilvánítási joga, és kártérítést ítélt meg nekik. A magyar kormány fellebbezett, ám a Nagykamara helyben hagyta a korábbi döntést. Megállapította, hogy a bírságolással a magyar hatóságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságjogát.

A bíróság ugyan elfogadta a kormány érvét, hogy a molinóhasználat korlátozása a többi képviselő jogainak védelmére és a rendzavarás megelőzésére irányult, ám aránytalannak nevezte a politikusok megbüntetését. Kimondva, hogy demokráciában a törvényhozás a politikai viták elsődleges fóruma, ahol a politikai vélemények kifejezését nem lehet azon az alapon korlátozni, hogy a képviselők egyébként mentelmi jogot élveznek. Az ítélet a politikusok szólásszabadsághoz való jogának megsértése mellett az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközőnek nevezte, hogy a képviselőknek Magyarországon nem volt hova fellebbezniük. Az EJEB az ellenzéki politikusoknak költségeik megtérítése mellett vagyoni kártérítésként a tiszteletdíjukból levont összeget, nem vagyoniként pedig fejenként 3000 eurót ítélt meg. Az Országgyűlés 2014-ben módosította a házszabályt, és most már létezik megfelelő hazai jogorvoslati rendszer arra az esetre, ha valamely képviselő tiszteletdíját csökkentik.

Az ítélet tanulságos lehet az új szlovák házszabály elfogadásánál. A tervezet szerint molinó kifüggesztése a rend megsértésének minősül, és ezért a renitens képviselő arra a napra kitiltható a teremből. A kitiltás igazolatlan hiányzást jelent. Ismételt rendzavarás miatt fegyelmi eljárást indít a mentelmi jogi bizottság, és akár 2000 eurós büntetést is javasolhat – a büntetést a parlamentnek kell jóváhagynia. Ha egy éven belül kétszer is pénzbüntetést kap valaki, a tarifa 4000 euróra emelkedik. A büntetések jóval magasabbak, mint például amikor a képviselő egy kollégája helyett szavaz (itt 1000 euró a büntetés), vagy ha megsérti a honatyák etikai kódexét (500 euró). A hatályos házszabály és a módosító javaslat sem foglalkozik azzal, hogy a képviselő hová fordulhat jogorvoslatért, ha nem tartja jogosnak a bírságot – minden bizonnyal a bírósághoz.

A módosítás egyelőre első olvasatban van. Gál Gábor, a javaslat egyik beterjesztője úgy nyilatkozott, a tervezet nyitott, érkezhetnek további javaslatok, a második olvasatban a Hídnak is lesznek. Leginkább a képviselők felszólalási idejének korlátozásával kapcsolatban, illetve azzal, hogy ha egy renitens képviselő nem hajlandó elhagyni az üléstermet a felszólítás ellenére sem, akkor megszakítják az ülést. Gál szerint ezzel az összes képviselőt büntetnék. A frakcióvezető felvetette, hogy csak a javaslataik elfogadása esetén fogják támogatni a házszabály módosítását.