Gašparovič: Čentéš nem győzhet

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Hatodik napja nem hajlandó az újságírók elé állni az államfő, hogy válaszoljon az újságírók Čentéš kinevezésének elutasításával kapcsolatos kérdéseire. Szóvivője, Marek Trubač azt üzente a sajtó képviselőinek: az államfő nem gondolja, hogy magyarázkodnia kellene, hogy meg kellene védenie magát, álláspontját. „Majd ha a parlamenti képviselők elég szavazatot gyűjtenek össze a rendkívüli ülés összehívására, akkor elmondja nekik, miért döntött úgy, ahogy döntött” – mondta Trubač.

Gašparovič pedig nem fogja tudni elkerülni a magyarázkodást, az ellenzéknek biztosan sikerül összegyűjtenie a szükséges 30 aláírást a rendkívüli ülés összehívására; ezt követően minden bizonnyal az államfővel szembeni eljárás megkezdéséről szóló parlamenti vitához is elég aláírásuk lesz. Míg az első esetben a házelnöknek 7 napon belül kell összehívnia az ülést, a másodikban 30 nap áll a rendelkezésére.

Bugár Béla, a Híd elnöke úgy véli, az államfő teljes mértékben csődöt mondott, de azzal, hogy nem nevezte ki Čentéšt, senkit sem lepett meg. „Többen emlékezünk még arra, amikor Gašparovičot a főügyészi posztról tétlenség miatt váltották le, vagy amikor házelnökként kizárta a parlamentből František Gaulieder HZDS-képviselőt, mint kiderült, alkotmányellenesen” – mondta Bugár, hozzátéve: az államfő sajnos úgy cselekszik, ahogy a Smer diktálja.

Čentéš jelezte, ha az Alkotmánybíróság elutasítaná fellebbezését az államfő döntésével szemben, akkor kész az európai emberjogi bírósághoz fordulni Strasbourgba. Gašparovič szerint ez a próbálkozás esélytelen. „Ezzel nem is fognak foglalkozni. Ez nem egy európai bíróságra való téma” – állítja az államfő.

Pavol Paška házelnök időközben meghatározta, hogy a parlamenti képviselők január 18-án délig tehetnek javaslatot a főügyész személyére.

Ján Baránek politológus egyetért azzal, hogy az ellenzéknek nincs esélye harcba szállni a Smerrel, de az ügyet ennek ellenére szerinte is meg kell vitatni. „Nem érdekes, milyen eredménnyel végződik a vita, ez elvégre előre adott, de maga a vita, a tiltakozás az, ami ebben az esetben fontos” – mondta. Meggyőződése, hogy gyakorlatilag lehetetlen bebizonyítani az államfő szándékos alkotmányszegését. „Főként az előző alkotmánybírósági határozat miatt, amely alapján lehetősége nyílt az államfőnek arra, hogy gyakorlatilag bármilyen érveléssel elutasítsa a főügyészjelölt kinevezését” – mondta Baránek.

Solymos László, a Híd frakcióvezetője szerint az egész Čentéš-ügynek van még egy másik vonulata is. Szerinte ugyanis az állampolgároknak tudatosítaniuk kellene, hogy a közelgő államfőválasztáson már ne olyan embert válasszanak meg, aki bármikor szemrebbenés nélkül visszaél hivatali jogkörével. (dem)