Forró: A magyar együttműködés gerincét az MKP-nak kell adnia

Hogyan értékeli a párt előző vezetése által fémjelzett időszakot? Mi az, amiben az ön által vezetett MKP egészen biztosan más lesz?
Én a múltról nem szeretnék beszélni, inkább a jövőre összpontosítanék. Tisztában vagyunk vele, hogy vannak gyenge pontjai az MKP struktúráinak, ahogy a párt alapszabályának is. Az elkövetkezendő időszakban ezeknek a gyenge pontoknak a megtalálására és megoldására akarunk koncentrálni. Ezért egyebek mellett az alapszabály módosításának is be kell következnie.

Mit fognak ebből érzékelni a választók?
A választók remélhetőleg azt fogják érezni, hogy egy olyan MKP állt fel, amely sokkal rugalmasabban tud reagálni az aktuális témákra. Azt szeretnénk, ha úgy éreznék, az ő érdekeiket képviseli az MKP.

Vannak olyan visszajelzéseik, hogy a választók ezt eddig nem mindig érezték így?
Ha a választók úgy érezték volna, hogy minden tökéletes, akkor ma valószínűleg a parlamentben vagyunk.

Tervezik-e például, hogy az elnök és elnökség kezébe több jogkört összpontosítanak, vagyis centralizálják a pártot?
Úgy gondolom, az, hogy az MKP tíz éve nincs a parlamentben, de még mindig létező, három százalék körüli párt, annak az eredménye, hogy mi nem egy centralizált párt vagyunk, hanem valóban alulról építkezünk. A Most-Híd centralizáltabb. Nézzük meg, hogy a parlamentből való kiesésük után milyen alacsony a támogatottságuk. Lehet azt mondani a struktúráinkra, hogy nem tökéletesek, és ez valószínűleg így is van, de hogy ott tartunk, ahol vagyunk, az ennek a decentralizációnak köszönhető.

Általános alelnöknek Berényi Józsefet, az MKP korábbi elnökét választotta, akivel szoros szakmai kapcsolatban vannak. Mi a dolga egy ilyen általános alelnöknek, miért van szükség arra, hogy a pártvezető mellett még egy ilyen elnökhelyettes is legyen?
Alelnökről van szó. Én a kongresszust arra kértem, hogy amikor felmerült ez a három alelnöki pozíció létrehozása, legyenek ezekhez konkrét nevek rendelve. Az általános alelnöki tisztségre én Berényi Józsefet javasoltam, amit a közgyűlés jóvá is hagyott, aminek nagyon örülök. Szerintem azzal mindenki egyetért, hogy jelenleg a szlovák kormánnyal és kormányfővel a magyar politikusok közül Berényi József ápolja a legszorosabb kapcsolatot. A magyarság számára nagyon fontos a szlovákság felé való érdekképviselet. Jelen pillanatban Berényi az a személy, aki ezt megtestesíti. Ezért is érzem azt, hogy ez az általános alelnöki pozíció őt illeti meg. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy a magyar kormánnyal is jó a viszonya. Ezt a kapocs szerepet mindenképpen érvényesíteni kell, ha fontos számunkra, hogy a felvidéki magyarok érdekei meghallgatásra találjanak.

Maga Berényi arról is beszélt, hogy a magyar pártok együttműködéséről szóló tárgyalások során szívesen rendelkezésre bocsátja a tapasztalatait. Ön megbízta-e már őt, hogy az esetleges tárgyalódelegáció tagja legyen?
Erről az elkövetkező napokban az elnökség fog dönteni, megbeszéljük, ki lesz a küldöttség tagja. Nem titkolt szándékom, hogy javasoljam, Berényi József ebben a delegációban helyet kapjon.

Mekkora feladatot jelent majd önnek egybentartani az MKP-t, figyelembe véve például azt, hogy a közgyűlés nem az ön által javasolt Becse Norbertet választotta Országos Tanács (OT) elnökének, hanem Köpöncei Pétert, ezzel pedig gyakorlatilag az elnöksége első óráiban egy erősebb jelzést kapott a párttagságtól?
Nézze, ez is azt bizonyítja, hogy egy demokratikus párt vagyunk, alulról építkezünk, mindenkinek van saját véleménye. Az, hogy Köpöncei Péter lett az OT-elnök, a közgyűlés akarata. Hiszem, hogy Péterrel a jövőben nagyon jó lesz az együttműködés. Már korábban is dolgoztunk együtt, jó tapasztalataim voltak vele. Bízom benne, hogy egy irányba fogunk húzni. Ez az elnökség minden tagjára is vonatkozik.

Mégis, mit jelent, hogy az elnöksége elején szembe került a pártjával?
A közgyűlés úgy érezte, hogy Köpöncei Péter erre a pozícióra inkább elfogadható számára. Én ezt gond nélkül tudomásul veszem.

Vannak feszültségek az MKP-n belül?
Ha egy csoportosulásban több ember van, biztos, hogy mindig vannak különböző érdekek és nézetek. Én ezt nem nevezném feszültségnek, hiszen, ha valaki egy dologról másként vélekedik, nem minden esetben vezet feszültséghez. Az ilyen dolgokat, az esetleges nézeteltéréseket nyíltan meg kell beszélni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy olyan feszültség is lenne, ami áthidalhatatlan.

Az MKP előző vezetése és az ön mellett álló frakció között léteznek-e ilyen nézeteltérések?
Nem mindenkinek egyforma az álláspontja egyes dolgokról. Azonban a volt elnökség tagjai a mostani vezetésben is szerepelnek. Én úgy érzem, hogy a mostani elnökségben ötvöződik a tapasztalat a régebb óta a pártvezetésben dolgozó politikusok részéről, de vannak új arcok is. Hiszem, hogy ez az elnökség jó munkát fog végezni.

Többen mégis úgy nyilatkoztak a közgyűlés után, hogy nincs jó állapotban a párt, nem egységes. Erről mit gondol?
Biztos, hogy vannak olyan pontok, amin javítani kell, de nem tartom ezeket áthidalhatatlan problémáknak.

Az elnökválaszás során az ön vetélytársa Őry Péter volt, aki a voksolás után úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy a párt az ön vezetésével nem a szlovák politikai szereplőkön belüli platformosodás irányába halad tovább, mert ezt a lehetőségeket veszélyesnek tartja. Van-e annak reális esélye, hogy az MKP mondjuk az OĽaNO listáján indulva egyfajta magyar platformja legyen Igor Matovič pártjának?
Véleményem szerint Őry Péter részéről teljesen alaptalan az aggodalom. Én a közgyűlésen is kijelentettem, hogy szerintem az MKP az önálló etnikai politizálás útján kell hogy tovább haladjon. Azt, hogy valamilyen szlovák párt platformjaként működjünk, itt és most kijelentem, elképzelhetetlennek tartom.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy az MKP, vagy az azt is magában foglaló egységes magyar párt, valamely szlovák politikai szubjektum listájára lépjen?
Ezzel a kérdéssel most nem tudok foglalkozni. Nem is látom értelmét, hogy erről beszéljünk. Az elkövetkező időszak célja ugyanis az, hogy a magyar egységet megteremtsük. Ennek a létrehozása nem csak az MKP, hanem minden magyar párt és szervezet érdeke kell hogy legyen. Minden más csak ez után jön.

A választóik, azon belül az Új Szó olvasói azonban joggal lehetnek kíváncsiak arra, hogy az új MKP-vezetés a szlovák párt listájára lépés útját nyitottnak látja-e, vagy sem.
Én jelen pillanatban ezt kizártnak tartom. Mindemellett meg kell említeni azt, hogy a fontos a magyarság érdekképviselete a szlovákok irányába is, ezért, leszámítva Kotlebáékat, a jövőben tárgyalnunk kell a szlovák pártokkal is. A többségi nemzet tagjainak ugyanis valaki el kell, hogy mondja, mik a felvidéki magyarság problémái. Éppen ezért nem élhetünk elszigetelten, nem zárkózhatunk el a lehetőségek elől.

Konkrétan az OĽaNO-val milyen kapcsolat kiépítésére törekszik?
Jelenleg az OĽaNO a legerősebb kormánypárt. Mindenképpen egyeztetni szeretnénk velük, bízom benne, hogy erre mandátumot kapok az elnökségtől. Elsősorban nekik kell elmondanunk, hogy hol szorít a cipő. Jelenleg ugyanis a kormányzó pártok azok, amelyek a mi érdekeinkkel kapcsolatban tudnak pozitív irányú lehetőségeket kínálni.

Melyek azok a konkrét problémák, amelyeket elsőként át szeretne venni az OĽaNO-val?
A kongresszus során eldöntöttük, hogy a párton belül szakmai tanácsok jönnek létre. Ezeknek a feladata lesz, hogy ezekkel a konkrét problémákkal és a megoldásaikkal is foglalkozzanak. Hogy konkrétan milyen problémákról van szó, azt bízzuk majd a szakmai tanácsokra. Hiszem, hogy ezek a tanácsok augusztus végére, szeptember elejére fel fognak állni és teljes erőbedobással látnak neki a munkának.

Hogyan működnek majd ezek a szakmai tanácsok?
Minden egyes területtel, így az oktatással, gazdasággal, kultúrával, mezőgazdasággal külön-külön foglalkoznak majd. Az egyes tanácsokban nem feltétlenül csak párttagok kapnak majd helyet, hanem elsősorban szakemberek lesznek ezekben a testületekben. Ők lesznek azok, akik az egyes konkrét problémákat felvetik és megoldási javaslatokat is hoznak. Ezeknek a tanácsoknak lesz az a feladatuk, hogy az MKP a politikai palettán megjelenjen. 

Milyen utat lát arra, hogy a magyar politikai szubjektumok együttműködjenek?
Ez a tárgyalások témája lesz. Az egy dolog, hogy én mit képzelek el, de ebbe beleszólása van az elnökségünknek, de meg kell hallgatni az összes résztvevő felet, a tárgyalópartnereket is. Majd pedig közös pontokat kell keresnünk. Valószínűleg minden tárgyalópartner részéről, így az MKP-től is, szükség lesz kompromisszumokra. De a tárgyalást nem lehet csak arra kihegyezni, hogy lesz-e egyesülés, vagy nem. Az egységesítés, legyen az a politikai, vagy társadalmi, nem lehet maga a cél. Az egyesítés egy eszköz, mégpedig a megmaradásunknak a feltétele. Nekünk azt a célt kell szolgálnunk, hogy a felvidéki magyarság Szlovákiában megmaradjon. Az egység ezt a megmaradást fogja segíteni.

Lát már maga előtt bizonyos alapelveket, amelyeket az egységesülő szubjektumok mindegyikének el kell fogadnia?
A kongresszuson elhangzott beszédemben elmondtam, szerintem három alappillére van a megmaradásunknak. Az egyik a nemzeti öntudatunk erősítése. Tudatosítanunk kell, hogy mekkora előny Szlovákiában magyarnak lenni. Azáltal, hogy mi itt élünk és több nyelvet beszélünk, nem csak az ötmilliós szlováksággal, de a 15 milliós magyarsággal is szót tudunk érteni. Ehhez nyugodtan hozzávehetjük a cseheket, és így ott tartunk, hogy 30 millió emberrel tudjuk magunkat megértetni. Ez egy óriási érték, amit egyelőre nem tudatosítunk. Ráadásul Magyarország egyre fontosabb tényezővé válik az Európai Unión belül. Nekünk magyaroknak, de a többségi nemzetnek is tudatosítania kell, hogy színfoltjai vagyunk Szlovákiának, mi hozzáadunk ehhez az országhoz. Másik fontos pillér a gazdaság. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a dél-szlovákiai régió a legfejlettebb legyen, mert ezzel is erősödik a közösségünk és ezzel is segítjük a megmaradásunkat. Itt az infrastruktúra és a turizmus fejlesztését lehet kiemelni. Régiónk kincseit be kell kapcsolni a turizmusba. A harmadik pillér pedig az önrendelkezés különböző formáinak a megvalósítása. Ezzel kapcsolatban az MKP 2014-es önkormányzatiság koncepciója az alap. Én nagyon sajnálom, hogy az utóbbi időben ez háttérbe szorult. A megírása óta ugyan eltelt hat év, de nagyon jó kiindulási alapnak tartom.

Ön a pártja közgyűlésén azt mondta, az Összefogással szeretne először tárgyalóasztalhoz ülni. Illetve az MKP, az Összefogás és a Híd részvételével egy háromoldalú egyeztetést helyezett kilátásba. Miért?
Először valóban az Összefogást szeretném megszólítani, de a Híd magyar ágával is tárgyalni kell. Mindemellett más intézményekkel és szervezetekkel is egyeztetni kell. Ne rekesszünk ki senkit.

Miért nem vonják be a többieket, a kisebb szervezeteket már az elején az egyeztetésbe?
Az Összefogással már eddig is volt valamilyen kapcsolatunk, a Most-Hídnak pedig még most is van valamekkora támogatottsága, amit figyelembe kell venni.

Itt felmerül a kérdés, hogy miért nem a Híddal kezdik az egyeztetést, amelynek nem túl nagy, de legalább mérhető támogatottsága van, míg ez az Összefogásról nem mondható el?
Az Összefogással van valamiféle közös múltunk. Illetve az ő filozófiájuk, tehát, hogy a magyar érdekek mentén politizálnak, közel áll hozzánk. A Most-Híd egy vegyespárt. Ez utóbbi szubjektumnak magának is megoldást kell találnia arra, hogy többféle ág létezik benne. Mi a magyar ággal szeretnénk tárgyalni.

A Hídban is végbement a tisztújítás, Sólymos Lászlót választották elnöknek. Milyen a viszonya vele, mit gondol a Híd új vezetőjéről?
Megmondom őszintén, Sólymos Lászlót úgy ismerem, hogy néha találkoztunk és pár szót váltottunk. Soha nem volt ennek a találkozásnak negatív a hangulata, inkább egy hétköznapinak nevezném. Ennél tovább nem jutottunk, mélyebben eddig még nem beszélgettünk. 

Egyébként a megválasztása után felhívta önt, hogy gratuláljon?
Nem, de valószínűleg nincs is meg neki a telefonszámom. Bár, ha akarta volna, valószínűleg megszerzi.

A többi szubjektummal való tárgyalásra pedig majd valamikor a jövőben kerül sor?
Mi nyitottak vagyunk, ha felénk valaki nyitni szeretne, biztos nem süket fülekre talál.

Nem tart attól, hogy a meghívottak és a kimaradók, vagy a későbbre soroltak törésvonala mentén újra két-, vagy többpólusú szlovákiai magyar politikai rendszer alakul ki?
Mindig lesz valaki, akivel előbb ülünk le tárgyalni, mint másokkal. Két első nem lehet. Ha emiatt nem jönne létre az egység, akkor itt a későbbiekben sem beszélhetnénk együttműködésről. Aki emiatt esetleg hátat fordít ennek a vállalkozásnak, annak a részéről a szándék nem őszinte.

A megválasztása után arról beszélt, hogy a magyar pártok együttműködése érdekében kompromisszumokra lesz szükség. Meddig hajlandó engedni az MKP? Belépnének-e például egy új, közös, az eddigiektől eltérő arculatú pártba?
Nézze, ez hipotetikus kérdés. Majd, ha a tárgyalások során felmerül ilyesmi, akkor tudunk erről beszélni. Annyi lehetőség és annyiféle kimenetele lehet az egyeztetéseknek, hogy ezeket nagyon sokáig tartana végigvenni.

Az egyik legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogy az MKP "anyahajóként" értelmezi-e magát a szlovákiai magyar politikai szubjektumok számára.
Jelen pillanatban teljesen nyilvánvaló, hogy az MKP a legerősebb olyan politikai formáció, amely a magyar közösség érdekeit hivatott képviselni. Vannak megyei képviselőink, megyei alelnökeink, polgármestereink. Nem merülhet fel senkiben kétség afelől, hogy ennek az egységnek a gerincét az MKP-nak kell adnia. Az egység konkrét formája pedig a tárgyalásoktól függ.

A választók mégiscsak kíváncsiak arra, ki tudja-e zárni, hogy az MKP ragaszkodjon ahhoz a koncepcióhoz, mely szerint ez a párt adja a magyar politikai szubjektumok együttműködésének intézményi, jogi keretét?
Megmondom őszintén, én sem tudom, hogy ez a folyamat miként fog végződni. De még egyszer hangsúlyozom, hogy ennek az egységnek a gerincét az MKP-kell, hogy adja.

Az MKP a Fidesz stratégiai partnere, miközben előfordult, hogy a Híd bírálta a magyar kormánypártot. Ön szerint kerékkötője lehet-e a szlovákiai magyar pártok együttműködésének az MKP Fideszhez fűződő viszonya?
Véleményem szerint az, hogy Magyarországgal a felvidéki magyaroknak teljesen természetes kapcsolata van, azt is maga után vonja, hogy az MKP-nak a mindenkori magyar kormánypártokkal jó kapcsolatot kell ápolnia. Mivel most a Fidesz van kormányon, világos, hogy az MKP stratégiai partnere a Fidesz. Akik Szlovákiában a felvidéki magyarság egységéről beszélnek, ezt a tényt ugyancsak nem hagyhatják figyelmen kívül. Én hiszem azt, hogy amennyiben ez az egyesítési szándék őszinte, akkor ez semmiképpen sem lehet kerékkötője az egység létrejöttének.

Egész pontosan mit jelent a Fidesszel való stratégiai partnerség? Van-e például az MKP-nak a Fidesz által tematizált ügyekben önálló véleménye, vagy automatikusan azonosul a magyar kormánypárt álláspontjával?
Én biztos vagyok benne, hogy a múltban is voltak és a jövőben is lesznek olyan kérdések, amelyekben a Fidesz és az MKP azonos állásponton van, de előfordulhatnak olyanok is, amelyekben más a véleményünk. Az MKP nem feltétlenül tud minden kérdésben azonosulni a magyar kormánypárttal. Az MKP-nak elsősorban a felvidéki magyarok érdekeit kell képviselnie. Ez nem feltétlenül egyezik mindig azzal, ahogyan a magyarországi magyar vélekedik.

Tudna olyan példát mondani, amiben más az MKP álláspontja, mint a Fideszé?
Jelen pillanatban nem jut eszembe ilyen.

Az esetleges szlovák partnereik hogyan értékelik az MKP-nak a Fideszhez fűződő stratégiai partnerségét?
Nekünk az aktuális magyar kormánypárt partner és vélhetően ez a jövőben is így lesz. Ez pedig a szlovák félnek is érthető kell, hogy legyen.