Belharcok, bukások és „bútorcsere” – ilyen volt a szlovákiai magyar politika 2024-ben

Fico Gubik Őry

A Magyar Szövetség 2024-ben újabb vízválasztóhoz érkezett. A kudarcokban gazdag esztendő tovább szította a belső ellentéteket, amely egy váratlan eredménnyel zárult tisztújításban csúcsosodott ki. De sikerült élni a soron következő „most vagy soha” pillanat adta lehetőséggel, és a korszakváltást követően valóban új idők új dalainak lehetünk tanúi? Összegzésünk egy rendkívül zavaros évről.

A Magyar Szövetség története 2024-ben gyakorlatilag ugyanott és ugyanabban a szellemben folytatódott, ahol 2023-ban félbeszakadt. Az őszi parlamenti választás kudarca után ismét bizalmat szavaztak a párt elnökének, Forró Krisztiánnak, aki alelnökeivel, Orosz Örssel és Gyimesi Györggyel, abban a szellemben vágott bele a munkába, hogy a tömörülésre egy újabb sorsdöntő, „most vagy soha” pillanatokban bővelkedő év vár. Azonban mint korábban annyiszor, a kitűzött célokat ezúttal sem sikerült megugrani. A párt egykori vezetése végül önreflexióra kényszerült, amely egy korszakváltó tisztújításban csúcsosodott ki.

Kamikaze kormányzás

A 2023-as voksolásra nem csak a Magyar Szövetség, de Híd és a Magyar Fórum is rossz szájízzel emlékszik vissza. Míg a Forró Krisztián vezette tömörülésnek a parlamenti küszöb megugrása okozott gondot, addig a másik két párt az enyhén szólva sem túl fényes eredmény láttán mondhatni szögre akasztotta a politizálást, mindössze alkalmanként hallatják a hangjukat. Így a Magyar Szövetség maradt az egyetlen releváns párt a szlovákiai magyar térfélen. 

Ebben az alaphelyzetben mindenki azt várta, hogy Forróék majd próbálnak nagypolitikai tényezőt faragni a pártból. Ehhez minden lehetőség adott is volt, hiszen a negyedik Fico-kormány gőzhengere nem állt meg az össztársadalmat érintő változások végrehajtásánál, kisebbségi ügyekben is módosításokat helyeztek kilátásba.

 A pártelnök azonban minden említett kérdésben a "csendben marad és kivár" taktikát választotta, majd a kifogásolható változtatások értelmi szerzőivel ült tárgyaló asztalhoz, hogy aztán azt bizonygassa, garanciákat kapott, így nincs itt semmi látnivaló. 

Ezekben a vitás ügyekben azonban nem csak a pártelnök járt külön utakon. A Magyar Szövetség vezetőjének döntéseivel egyet nem értő képviselők maguk is „magánszámba” kezdtek, a párton belüli feszültségek pedig egyre nőttek.

Forró Krisztián

Elnöki ügy

A felfokozott hangulat végül abban csúcsosodott ki, hogy Forró Krisztián bejelentette, összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat, így megméretteti magát az államfőválasztáson. Forró már a kampánynyitón bejelentette, a cél nem a győzelem. Pártszinten főként amiatt volt tétje az elnök indulásának, mivel egy, a magyar közösség számára tét nélküli voksolás segítségével szerették volna mobilizálni a szavazókat a közelgő EP-választás előtt. 

Ennek fényében kifejezetten furcsának hatott Forró Krisztián azon kijelentése, mely szerint egy 4 százalékos eredménnyel már elégedett lenne. 

A pártelnök a vitaműsorokban való részvételt és az országjárást is kipipálta, a 2,91 százalékos, 65 588 szavazatos eredménnyel óriásit bukott, magyar jelölt ugyanis korábban soha nem szerzett ennyire kevés szavazatot az elnökválasztás első fordulójában. A megmérettetés egyetlen „hozadéka” az volt, hogy Forró közelebb került a kormánypártok köreihez.

Magyarbarát” államfő

A Ficóékhoz való „dörgölőzés” végül abban csúcsosodott ki, hogy Forró saját pártját megkerülve, anélkül, hogy az első forduló győztesével, Ivan Korčokkal is leül volna tárgyalni, úgy döntött, a második körben a kormánypártok jelöltjeként emlegetett Peter Pellegrinit támogatja. 

A Magyar Szövetség elnöke végül azzal igyekezett bocsánatos bűnné változtatni tettét, hogy újabb és újabb ígéreteket próbált kicsikarni a kabinet képviselőiből. 

Feltételezések szerint a cserekereskedelem tételei között egy tanácsadói pozíció is helyet kapott, amelyről úgy tartották, nemes gesztusa fejében Forró Krisztiánnak juthat. A fogadkozások azonban gyorsan a feledés homályába merültek, és Forró karrierje sem az elnöki palotában folytatódott, legalábbis egyelőre.

A sokadik vereség

A Magyar Szövetséget ebben az igencsak szétzilált állapotban érte az európai parlamenti választás. A tömörülés nem titkolta, abban bíznak, hogy az alacsony részvétel nekik kedvezhet. A kormányfő, Robert Fico elleni merénylet azonban teljesen újraosztotta a lapokat, a polgárok érdektelensége hirtelen tovaszállt, és a szokottnál többet járultak az urnákhoz. 

A Magyar Szövetség brüsszeli ambícióinak sírjába végül a szlovák politika új, egyébként magyar nemzetiségű csillaga, Ódor Lajos verte be az utolsó szöget, aki vélhetően a párt szavazóinak egy részét is megszerezte, hiszen közel 300 ezer karikát zsebelt be.

A Magyar Szövetség egyébként még a Forró által az államfőválasztáson szerzett szavazatoknál is kevesebb voksot kapart össze. A felelősségvállalást azonban még a súlyos bukás után is igyekeztek odázni, a tisztújítást hónapokkal későbbre tűzték ki. A párt alelnöke, Orosz Örs megelégelte az időhúzást, röviddel az EP-választás után lemondott tisztségéről, majd éles kritikát fogalmazott meg a tömörülés vezetésével, különösen Forró Krisztiánnal szemben. Orosz szerint a legfelsőbb szinteken hibát hibára halmoztak, elidegenítették a választókat, valamint a Smer és a Republika másolatává süllyesztették a politikai közösséget.

Tisztújítás váratlan eredménnyel

Orosz Örs bírálatát többen is úgy értelmezték, hogy az aktivistából lett politikus pártelnöki babérokra törne, ez azonban nem igazolódott be. Ugyancsak kacsának bizonyult a hír, mely szerint Gyimesi György készült átvenni a tömörülés vezetését. 

Az ősz beköszöntére nyilvánvalóvá vált, hogy négyen szállnak majd harcba a Magyar Szövetség elnöki székéért: a nagy visszatérőként fémjelzett Gubík László, a gömöri Cziprusz Zoltán, az Országos Tanács egykori hidas elnöke, Pandy Péter, valamint a Forró „embereként” emlegetett Nyitrai megyei politikus, Becse Norbert. 

Annak ellenére, hogy kezdetben teljesen esélytelennek tartották, Gubík Lászlónak végül maga mellé állította a párton belüli érdekcsoportokat. 

Az új elnök korszakváltást hirdetett, amely részeként a párt teljes arculatváltáson esett át, a vezetésből pedig kiszorultak a letűnt kor emlékét idéző „nagy öregek”. Gyimesi György ugyancsak a háttérbe szorult, de gyorsan új pozíciót szerzett magának. Az év végéhez közeledve bejelentette, hogy kedves barátja, a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) csatornázási tanácsadója lett.

Gubík László

Felvidék First!

Az új elnök vezetésével a hónapokig hallgatásba burkolódzó párt ismét elkezdett megnyilvánulni össztársadalmi kérdésekben. A Magyar Szövetség olyan ügyeket tematizál, amelyek mindenkit érintenek, és ezáltal széles körben elfogadottak. 

Különösebb fordulat azonban a Felvidék First szlogennel fémjelzett korszakváltás után sem következett be. 

A Magyar Szövetség a Fidesz természetes, határon túli partnere maradt, így a kormánypártokkal sem fordulnak szembe különösebben élesen még az olyan, sokak által bírált lépések kapcsán sem, mint amilyen a kormányfő, Robert Fico moszkvai útja volt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?