Fico a Kremlhez dörgölőzik, majd lobbizni indult Kínába

A kormányfő szűk egy hetet tölt Ázsiában – szerdán indult és kedden érkezik. A látogatás során a legfelsőbb szinten egyeztet a kínai politikai vezetőkkel, köztük a miniszterelnökkel és az államfővel, valamint megnyitja a szlovák nemzeti pavilont egy sanghaji üzleti kiállításon. Előzetes hírek szerint a miniszterelnök egy különleges stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláír az ázsiai országgal.

Fico látogatását több hónapja intenzíven készítik elő. A kormányfő a parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva az év legfontosabb eseményének nevezte az útját, elmondása szerint a gazdasági kérdések mellett egyeztetne a kínai féllel az ukrajnai konfliktus lezárásáról és a stratégiai együttműködés különféle módozatairól is. Fico az esemény felvezetése során bővebben is nyilatkozott az Európai Unió és Kína közti kapcsolatokról – elmondása szerint most nem túl jó a viszony, de Szlovákia a maga részéről nem szeretne részt venni az üzleti háborúkban. Az út beleilleszkedik a szlovákiai úgynevezett négy égtáj-stratégiába, amit a miniszterelnök még szeptmberben hirdetett meg – a gyakorlatban a szlovák diplomácia olyan, Nyugat-Európában jelenleg nem túl népszerűnek számító szereplők felé is nyitni kíván, mint Kína.

A szlovák-kínai kapcsolatok az utóbi időben fejlődésnek indultak, ami igaz még akkor is, ha az országba néhány szomszédjához, köztük Magyarországhoz képest viszonylag kevés befektetés érkezik. Augusztusban Denisa Saková gazdasági miniszter kereste fel Kínát egy munkaút keretén belül, júniusban pedig Rastislav Chovanec külügyi államtitkár tárgyalt a szlovákiai befektetésekről.

A két ország közti áruforgalom értékét tavaly 10,3 milliárd euróra becsülték, ami nagyobb, mint Szlovákia átlagos éves áruforgalma Afrikával és az amerikai kontinenssel együttvéve. Ami problémát jelent, hogy a mérleg féloldalas, hiszen jóval több áru érkezik Kínából Szlovákiába, mint a fordított úton. Gazdasági szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az utóbbi évtized viszonylagos passzivitása után megugrottak a Szlovákiába irányuló kínai befektetések. A szlovák fél becslése szerint csaknem ötmilliárd euró értékben érkezhet tőke Szlovákiába és akár 12 ezer munkahely is létrejöhet a kínai érintettségű programok miatt.

Fico számára egy projekt kimondottan fontos lehet: a Gotion nagysurányi autós akkumulátorgyára. A befektetés a maga módján szinte páratlannak számít, hiszen az 1,2 milliárd eurót kitevő invesztíció Szlovákia történetének a második legnagyobb külföldi beruházása. Amennyiben az üzem a tervek szerint 2027-ben valóban megkezdené a termelést, Szlovákia nem csak az egy főre eső előállított gépjárművek, hanem az autóakkumulátorok terén is világelsőnek számítana. Az akkumulátorgyártás üteme azonban az utóbbi hónapokban a kereslet visszaesése miatt alaposan megtorpant, ráadásul a helyi lakosság egyre élénkebben tiltakozik a beruházás ellen. Fico és a kormány célja, hogy a befektetés minél zökkenőmentesebben megvalósuljon, a Gotionnak tett ígéretek része egy stratégiai park létrehozása is.

A miniszterelnök tehát összességében a szlovákiai gazdasági pozíciók megerősödését várja a hosszú látogatástól. Szlovákia a kínai befektetések szempontjából ugyan a szomszédaihoz képest lemaradt, de bizonyos szempontból előnybe került az ázsiai országtól hangsúlyosan elzárkózó Csehországhoz képest. Magyarország és Lengyelország kínai kapcsolatai viszonylag stabilan erősödnek – hozzájuk zárkózna elméletben fel Pozsony is.