Felkészül a három új miniszter: Káčer, Hirman, Karas

A köztársasági elnök elfogadta a távozó SaS-es tárcavezetők lemondását és az üresen maradt miniszteri posztokra kinevezte azokat a szakembereket, akiket a megmaradt kormánypártok, így az OĽaNO, a Sme rodina és a Za ľudí javasolt. Keddtől Mária Kolíková helyett Viliam Karas vezeti az igazságügyi tárcát, a gazdasági minisztérium élén Richard Sulíkot Karel Hirman váltja, a külügyi tárcát Ivan Korčok helyett Rastislav Káčer irányítja majd. A távozó oktatási miniszter Branislav Gröhling helyett egyelőre a miniszterelnök, Eduard Heger (OĽaNO) vezeti majd a tárcát. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kedden azt mondta, néhány nap múlva bemutathatják, kit jelölnek erre a tisztségre. Az új minisztereket kinevező államfő pozitívumként értékelte, hogy Heger három szakértőt javasolt a megüresedett miniszteri tisztségekbe. De egyben bírálta is őt, amiért a koalíciónak még mindig nem sikerült kiválasztania az új oktatási minisztert.

Köszönet a távozóknak

Čaputová kedden megköszönte a távozó miniszterek munkáját. Kolíková leköszönt igazságügyi tárcavezetőről elmondta, a miniszternek sikerült elérnie, hogy a bűncselekmények áldozatai nagyobb védelmet élvezzenek, hatékonyabban foglalják le a bűnözésből származó tulajdont, illetve, hogy elindította a bírósági reformot is, ahogy a legfelső közigazgatási bíróságot is létrehozta.

Az államfő a külügyi tárca éléről távozó Korčok esetében azt emelte ki, Oroszország ukrajnai inváziója ellenére is sikeresen védte meg Szlovákia érdekeit, képviselte az ország európai és transzatlanti elköteleződését. „Önnek köszönhetően Szlovákiát egy megbízható partnernek tartják” – tette hozzá.

„Ön nagyon fontos reformokat indított el” – emelte ki az elnök az oktatási minisztérium vezető tisztségéből távozó Gröhlinghez fordulva. Čaputová szerint a speciális nevelési igényű és az egészségügyi problémával élő gyermekek oktatásának javítása területén ért el a miniszter jó eredményeket. Azt is megemlítette, hogy Gröhling komoly erőfeszítéseket tett a felsőoktatás megreformálására. Itt érdemes felidézni, hogy ez ellen maguk az egyetemek élesen tiltakoztak.

„Sulík úr, önről azt tudni, hogy mit nem csinált és mit nem vásárolt meg” – utalt az államfő arra, hogy Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter élesen támadta a már lemondott gazdasági tárcavezetőt azért, mert szerinte nem vásárolta meg időben a koronavírus-teszteket. Az elnök ugyanakkor kiemelte Sulík sikereit is, így például azt, hogy Kelet-Szlovákiába érkezett a Volvo autógyár, vagy, hogy sikerült az oroszországin kívül más forrásból is földgázt vásárolnia.

Vitatott jelölt

Az új miniszterek közül leginkább Viliam Karas személye körül alakult ki vita. Az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter a Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát, 1999-től pedig a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) tagja, amelynek 2021 januárjában az elnökévé is választották. Karas az utolsó pillanatban merült fel a tárca vezetését illetően, a sajtóban korábban Ľudovít Bradáč egykori bírót emlegették. Igor Matovič a Markíza hétvégi vitaműsorában azt mondta, a koalíció több jelölttel is tárgyalt az igazságügyi minisztérium vezetéséről, és az egyikük ajánlotta maga helyett az ügyvédi kamara vezetőjét. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, Karast nem Boris Kollár (Sme rodina) házelnök javasolta a tárca élére.

Matovič ezt azért is emelte ki, mert Karas korábban nyíltan is kiállt Maroš Žilinka főügyész, illetve a 363-mas paragrafus használata mellett. Ez a koalícióban egy érzékeny témának számít, hiszen Žilinka korábban magas beosztású tisztviselők és befolyásos nagyvállalkozók korrupciós ügyeiben is alkalmazta az említett jogi eszközt. Ennek segítségével ejtette a vádakat például Vladimír Pčolinský, a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) egykori vezetőjének ügyében. Pčolinskýt a 2020-as parlamenti választás után a Sme rodina jelölte az SIS élére. A botrány kirobbanása után heves vita alakult ki a koalícióban, az SaS és az OĽaNO is egyetértett abban, hogy szűkíteni kellene a főügyész jogköreit a 363-mas paragrafus használatát illetően. Erről Boris Kollár, a Sme rodina vezetője azonban hallani sem akart.

Miután kiderült Karas jelöltsége, az SaS képviselői bírálni kezdték Eduard Hegert és pártját. Miroslav Žiak a TA3 vitaműsorában azt mondta, csodálkozik, hogy az OĽaNO-t mint korrupcióellenes mozgalmat nem zavarja, hogy egy olyan jelölt kerülne az igazságügyi tárca élére, aki a Žilinka-féle irányvonalat támogatja. Mária Kolíková leköszönő igazságügyi miniszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is zajlik a bírósági reform, amit végig kell vinni ahhoz, hogy a szlovák kormány lehívhassa az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásait. Karas korábban bírálta a bírósági reform kivitelezését, Kolíková éppen ezért attól tart, hogy az utódja nem is akarja végigvinni a változtatásokat. Az újdonsült igazságügyi miniszter a kinevezése után úgy nyilatkozott, az ügyvédi kamara vezetőjeként a bírósági reform korábbi változatával nem értett egyet, viszont abban a formában, ahogy végül elfogadta a parlament, már elfogadhatónak tartja. A 363-as paragrafus eltörlésével kapcsolatban viszont nem fogalmazott világosan. Szerinte nem erre az egy rendelkezésre kellene koncentrálni, hanem a Büntető Törvénykönyvet rendszerszerűen és egészében lehet csak változtatni. Karas mellett kiállt Matovič és Eduard Heger is.

Nagykövetből miniszter

Az új külügyminiszter Rastislav Káčer eddig Szlovákia prágai nagykövetségét vezette. A keddi kinevezéskor Čaputová kiemelte, ahogy Korčok, úgy Káčer európai és transzatlanti elköteleződése megkérdőjelezhetetlen, ami szerinte folytonosságot biztosít az ország külpolitikájában. Az államfő azt várja az új minisztertől, hogy a keletről érkező hibrid fenyegetésekkel is felveszi a harcot.

Az új tárcavezető a kinevezése után elmondta, nem tart attól, hogy politikai öngyilkosság lenne egy ilyen nehéz helyzetben elvállalni ezt a tisztséget. „Természetesen ez a pozíció nagyon sok kockázatot rejt magában. De azt is gondolom, hogy kulcsfontosságú időket élünk, és ez elől kitérni gyávaság lenne” – nyilatkozta az új miniszter.

Káčer közel harminc éve dolgozik diplomataként. Védelmi államtitkárként kulcsszerepet játszott Szlovákiának a NATO-ba való belépésében. Nagykövetként szolgált az Egyesült Államokban is, ahol sokat tett a Szlovákiával szembeni vízumkötelezettség eltörléséért. Ugyancsak aktív volt a GLOBSEC biztonságpolitikai szervezetben. Többször bírálta Orbán Viktor kormányát, de Vlagyimir Putyin rendszerét is, korábban úgy nyilatkozott, szerinte Budapest egyre inkább kezd Moszkvára hasonlítani.

Káčer budapesti nagykövetként is dolgozott, amikoris a 2016-os Pride felvonulás alkalmával kifüggesztette az ottani szlovák külképviselet épületére a szivárványos zászlót. Az esemény alkalmával egyébként Budapesten több külföldi nagykövetség is hasonlóképpen fejezte ki az LMBTQ közösséggel való szolidaritását. Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő többek közt Káčernek ezen lépésével indokolta azt a törvényjavaslatát, amellyel betiltotta volna, hogy a középületekre szivárványos zászlót tűzzenek ki.

Az energia embere

A gazdasági minisztériumot keddtől Karel Hirman vezeti, akit energetikai szakemberként a nyilvánosság is jól ismer. Čaputová a kinevezésekor elmondta, pont a gazdasági tárca az, amellyel szemben az előttünk álló energiaválság idején a legnagyobbak lesznek az elvárások. „A beszélgetésünk során ön elmondta nekem, hogy az energia-biztonságunk most jobb állapotban van, mint néhány hónapja. Ezért nincs ok a pánikra” – emelte ki az elnök, aki szerint az új tárcavezető az energiatakarékosságra és az energiaárak elviselhető szinten való tartására koncentrálhat.

„Ha krízis van, ha rossz idők jönnek, akkor harcolni kell” – mondta maga Hirman azzal kapcsolatban, hogy a közelgő energiaválság miatt nehéz feladatok várnak rá. Ezek közül többek közt az ukrajnai háború jelentette problémákat emelte ki. Hirman korábban szintén kritikus volt az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal szemben. Bírálta például a magyar miniszterelnököt, mert közvetlenül az orosz támadás előtt Moszkvában tárgyalt Putyinnal.

„Karel Hirman kőolaj- és földgázkitermelés szakon végzett, kell ennél több?” – mondta az új miniszterről Heger. Hirman Kassán és Moszkvában is tanult és egy ideig újságíróként is dolgozott. A gazdasági tárca új vezetője energetikai nagyvállalatok vezetésében is tevékenykedett, a külügyminisztérium energetikai tanácsadója volt, de részt vett a 2009-es földgázválság megoldásában is, amikor az fenyegetett, hogy Szlovákia nem tudja fedezni gázfelhasználási igényét. Energetikai szakértőként a korábbi ukrán miniszterelnök Volodimir Hrojszman tanácsadója is volt, jelenleg a Szlovák Külpolitikai Társaság (SFPA) igazgatótanácsi tagja.

(nar, czg)