Fejszámolás a fejkvóta miatt

Némi segítséget jelenthet az iskolák számára, hogy az első három évben garantált minimumot kapnak majd, amely az előző évben kapott támogatási összeg 95 százalékának felel meg. Ennek köszönhetően talán kevésbé lesz drasztikus az új típusú finanszírozási rendszer tényleges bevezetése. Martin Fronc oktatásügyi miniszter véleménye szerint az elkövetkező időszakban mind az oktatási intézmények, mind a fenntartó önkormányzatok vezetőinek lesz idejük felkészülni az iskolahálózat racionalizációjára, vagyis a későbbi esetleges iskola-összevonásokra, illetve bezárásokra. Az oktatási tárca eddig mintegy 300 esetben hagyott jóvá intézmény-összevonást. Legnagyobb gyakorisággal óvodát és alapiskolát vonnak össze fenntartóik egy oktatási intézménnyé. Martin Fronc szerint kulcsfontosságú változásokra csak a jövő évben kell számítani, akkor vonhatnak össze, illetve zárhatnak be nagyobb létszámban oktatási intézményeket.

A diákonkénti normatív támogatás összege egyébként két részletre oszlik. Egyik részét a bérekre, másik részét pedig az iskola működtetésére fordítják. A fejkvóta gyanánt jóváhagyott összeg a bérek kifizetéséhez szükséges összeg csupán 80, a fenntartáshoz és a működtetéshez elengedhetetlen költségeknek pedig csak a 75 százalékát fedezi.

Az oktatási tárca számításai szerint az alapiskolák esetében idén mintegy 12 százalékos a támogatásnövekedés a tavalyi évhez képest. A múlt évben fejenként átlagosan 21 579 korona jutott az alapiskolai diákok oktatására. Idén ez az összeg – az iskolai klubokra fordítandó 1 000 koronával együtt – 24 208 korona. A gimnáziumok esetében 15, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők esetében pedig 8,6 százalékos a központitámogatás-növekedés. Ennek ellenére számos iskola vezetése szerint alacsony a fejkvóta összege. (ervé, s)