Farkas Iván: a körgyűrű ára és értéke nincs összhangban

Európai szemmel nézve, Prágával és Budapesttel ellentétben Pozsony nem nevezhető regionális központnak. A rendszerváltozást követően az ipar, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatók meghatározó képviselői sokkal több regionális központot hoztak létre Prágában vagy Budapesten, mintsem Pozsonyban. Emiatt a szlovák főváros logisztikai, fuvarozási terhelése sokkal enyhébb, mint a két szomszédvár terhelése. Prága és Budapest országaik szívében, míg Pozsony excentrikusan, az ország peremén helyezkedik el. E tényezők együttes hatásaként a Pozsonyon áthaladó, ún. tranzitforgalom nem számottevő, a teljes városi forgalomnak csupán 16 százalékát teszi ki. Meghatározó tehát a fővárosba tartó, vagy a fővárosból eltávozó gépkocsiforgalom. Másodsorban, a fővárosi tömegközlekedés ésszerűsítésének következtében is jelentősen javult a főváros gépkocsiforgalmának karaktere, noha javítanivaló még akad bőven. A közlekedési szakmával egyetemben a Magyar Közösség Pártja ezért azt tanácsolja, az R7-es déli gyorsforgalmi út első két szakasza legyen a prioritás. Ez alapvető gyógyírként hatna a főváros gépkocsiforgalmának javulására, a forgalmi dugókkal terhelt időszakok csökkenésére.   Mivel a közlekedési tárca döntése alapján a körgyűrű megépítése a közszféra és a magánszféra partnerségén alapuló, ún. PPP formában történne, az építkezés hosszú távon hihetetlenül megdrágulna, leromlana a beruházás ár/érték aránya.  Ennek kapcsán felmerül néhány kérdés. Ha a főváros gépkocsiforgalmát alapvetően a célirányú forgalom jellemzi, sokkal kevésbé az átmenő tranzitforgalom, az illetékesek miért helyezik ennyire előtérbe a körgyűrű megépítését? S bölcs dolog volt-e összekapcsolni az R7-es első két szakaszának megépítését a D4-es körgyűrű megépítésével? Miért kezelik az illetékesek a két beruházást összefüggő, elválaszthatatlan egységként, noha szakmailag ez nem helytálló? Az egyik felettébb indokolt, a másik megépítése viszont megkérdőjelezhető. A kérdések megválaszolásának illetékese a közlekedési tárca. Egyetlen tényező szolgálhat a tárca mentségére, az is csupán részben: a PPP finanszírozási forma esetén, az államigazgatás hosszú távon, évtizedekig törleszti a magántőke által rendelkezésre bocsájtott források utáni tartozását. Az Európai Unió ESA módszertana alapján ezeket nem számítják be az államadósságba. Ennek következtében tehát felgyorsulhat az építkezés, korábban kezdődhet el a mű kivitelezése. De 1 milliárd euró többletköltség árán? Ehelyett inkább lássanak hozzá az R7-es gyorsforgalmi út építéséhez!  Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke