Fájlalják a kritikát az önkormányzatok

Rimaszombat és Dunaszerdahely is elutasítja a Transparency International Slovensko (TIS) felmérését, mely az alapján rangsorolta a közpénzből finanszírozott önkormányzati lapokat, hogy mennyire hasznosak a helyi lakosság tájékoztatása szempontjából.

Pozsony. A civilszervezet megvizsgálta, hogy a lapok milyen mértékben tájékoztatnak az önkormányzat tervezett lépéseiről, teret adnak-e az ellenzéknek, az alternatív vagy kritikus véleményeknek és a lakosságnak. A felmérés alapján a rimaszombati és a dunaszerdahelyi önkormányzati újság végzett a lista végén. A TIS azt rótta fel a rimaszombati önkormányzati lapnak, hogy csak pozitív színben tünteti fel a városházát, vita minimális mértékben szerepel benne. A város vezetésének önkormányzati politikájával keveset foglalkozik, nem tekinthető jó forrásnak a városháza tervezett lépéseiről, az írások többsége névtelen, a szerzők nem vállalják a felelősséget, az önkormányzat vezetése visszaél a lappal: önmagát prezentálja benne. Rigó László (MKP), Rimaszombat alpolgármestere nem ért egyet a felméréssel, véleménye szerint a Gömöri Hírlap és a Gemerské zvesti megfelelően tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzati és az egyéb helyi eseményekről. Arra a kérdésre, hogy a szerkesztők írásaikban milyen mértékben adnak teret az ellenzéki képviselőknek, a kritikus véleménynek, azt felelte, hogy a két szerkesztő szabad kezet kapott. Állítja, hogy a lapba bármelyik képviselő írhat, az cenzúra nélkül jelenik meg, bár kevesen élnek a felkínált lehetősséggel. „Az eredmény miatt nem fogjuk megdorgálni a szerkesztőket” – mondta Rigó László. Hozzátette, mivel nem értenek egyet a felméréssel, nem is változtatnak semmin.

Az öttagú szerkesztőbizottság a polgármestert támogató frakció két tagjából, a hivatalvezetőből, a városi művelődési központ (vmk) igazgatójából és egy nyugdíjas lakosból áll fel. A kéthetente megjelenő lap éves költsége 54 516 euró. Az összeg a nyomtatás és terjesztés költsége mellett a két szerkesztő bérét is fedi.

Michal Piško, a szervezet munkatársa elmondta, hogy a kétnyelvű önkormányzati lapoknál – így a rimaszombatinál is – többségében a szlovák verziót vizsgálták. „A dunaszerdahelyi lapot például egészében elemeztük, mert abban vegyesen szerepelnek magyar és szlovák nyelvű írások” – magyarázza Piško. Úgy véli viszont, hogy általában nincs nagy különbség a két verzió között az önkormányzati témákban. A kulturális témákkal, a sporteseményekkel, illetve a helyi személyiségekkel kapcsolatban lehet eltérés a két verzió között, viszont ezeket nem vették figyelembe.