<p>Sziszifuszi munkának tűnik a gyűlöletbeszéd elleni harc az interneten, de úgy tűnik, némi előrelépést azért sikerült elérni az elmúlt évben. Így vélekedik legalábbis az Európai Bizottság, mely tavaly összefogott a Facebookkal, a Twitterrel, a YouTube-bal és a Microsofttal, és egy magatartási kódexszel igyekszik gátat vetni a világhálón elharapózó gyűlöletnek.</p>
Ezerfejű sárkány a netes gyűlöletbeszéd
A kódex tavalyi aláírásával az IT-gigászok, melyek a legnagyobb közösségi platformokat üzemeltetik, vállalták, hogy az illegális gyűlöletbeszédre vonatkozó érvényes bejelentéseket lehetőség szerint 24 órán belül felülvizsgálják, és indokolt esetben letiltják vagy megszüntetik az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést az európai jogszabályok alapján és a nemzeti jogszabályok alapján.
Gyorsabb törlés
Az Európai Bizottság előrelépést tapasztalt, és biztatónak nevezte az eredményeket, bár azt elismerik, hogy a probléma továbbra is jelentős. Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a magánszektorral való együttműködés eredményeket hozott, ezért még jelentősebb erőfeszítéseket tesznek. Věra Jourová, az EB igazságügyi biztosa szerint az IT-vállalatok mára kétszer annyi gyűlöletkeltő tartalmat törölnek, mint fél évvel ezelőtt, és gyorsabban is járnak el. A bizottság adatai szerint a vállalatok a bejelentett tartalmak 59,1 százalékát törölték – korábban a 28 százalékát, és a káros tartalmat kifogásoló bejelentések 24 órán belüli felülvizsgálata a korábbi 40 százalékról 51 százalékra nőtt. A korábbihoz képest az informatikai cégek jobban kezelték a polgároktól érkező bejelentéseket. A bizottság kiemelte, a Facebook az egyetlen olyan vállalat, amely teljes egészében elérte a napi bejelentések felülvizsgálatát. A többi platformnál az eltávolítási arányok alacsonyabbak maradtak abban az esetben, amikor egy értesítés a nyilvánosságtól származott – tették hozzá.
Magyarország 94,5%
Az országonkénti bontásban, a 24 vizsgált uniós tagállam közül egyébként Magyarország végzett az élen: az internetes felületeken megjelent jogellenes gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések 94,5 százalékát távolították el a szolgáltatók. Szlovákia a középmezőny elején végzett valamivel több, mint 70 százalékos eredményével.
A szlovákiai internetes térben – bár egyáltalán nem tűntek el teljesen – érezhetően visszaszorultak a gyűlöletkeltő tartalmakat szervezetten megosztó szélsőségesek. Marián Kotleba pártja, az ĽSNS az elmúlt hetekben elvesztette legnagyobb eléréssel bíró Facebook-oldalai jó részét – márpedig a szélsőséges párt számára ez jelentette a legfontosabb kommunikációs platformot, miután a fősodratú média nagy része bojkottálja őket. A párt kommunikációs csatornáinak egy részét az orosz Vkontakte közösségi oldalra próbálja átköltöztetni, ám kevés sikerrel – az oldal ugyanis csak az orosz nyelvterületen és a posztszovjet tagállamokban játszik egy ligában a Facebookkal, Európa többi részén, így Szlovákiában sem igazán népszerű. Az ĽSNS politikusai így a Denník N szerint inkább azt a kommunikációs taktikát választják, hogy nem osztanak meg igazán kifogásolható tartalmat, óvatosabban fogalmaznak, és hagyják, hogy a kommentelők végezzék el helyettük a „piszkos munkát” – akikkel aztán látványosan egyetértenek.
A Denník N idézi Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter egyik blogbejegyzését, melyben a tárcavezető közölte: egyeztetett a Facebookkal, mely Szlovákiát azok közé az országok közé sorolta, ahol nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd, így az óriáscég kiemelten figyel a szlovákiai tartalmakra. A lap azonban hozzáteszi, azt nagyon nehéz megállapítani, hogy Žitňanská közbenjárására lépett-e fel keményebben Kotlebáék ellen a Facebook, vagy a gyűlöletkeltő oldalakat tömegesen bejelentő szlovákiai felhasználóknak köszönhető az ĽSNS térvesztése.
A Facebook szabályai
A Facebook ugyanis csak meglehetősen vonakodva tárja fel, hogyan is működik a moderálási rendszerük. Némi betekintést az úgynevezett Facebook Files adhat, melyet a brit Guardian tett közzé, és a közösségi oldal belső használatra készült moderációs alapelveit teszi közzé kontextusba helyezve. Ezen dokumentumokból és cikkekből is kitűnik, a Facebook egyszerűen képtelen mindent ellenőrizni. A legfrissebb becslések szerint a közösségi oldal kétmilliárd felhasználója percenként 1,3 milliószor publikál valamit, ami elképesztő adatmennyiség. A cég 4500 főállású moderátort foglalkoztat, és további 3000 főt tervez felvenni, emellett pedig folyamatosan fejleszti intelligens eszközeit is, melyek automatikusan felismernek bizonyos típusú sértőnek ítélt tartalmakat – írja a 444.hu a Facebook Filesszal foglalkozó cikkében. A moderátorok munkája abban merül ki, hogy a felhasználók által jelentett tartalmakat ellenőrzik. A Guardian azt írja, a moderátoroknak gyakran csak 10 másodpercük jut arra, hogy eldöntsék, érintetlenül hagyják-e a kifogásolt tartalmat, törlik-e, vagy egy szinttel feljebb delegálják, főnökeiknek – ez pedig ijesztően kevés idő. Ráadásul messze nem csak gyűlöletbeszéddel találkoznak a Facebookon, brutális, erőszakos képeket és videókat ellenőriznek nap mint nap, a pedofíliától vagy a kannibalizmustól a terrorizmusig, és elengedhetetlen számukra, hogy a kvalifikált döntéshez az egyes posztokról legyen némi kontextusismeretük. A Guardian rámutat: a Facebook moderátorai havonta több mint 1300 olyan posztot azonosítanak , melyek „hiteles terrorfenyegetésnek” tekinthetők. (fm, Denník N, 444.hu)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.