Ez itt két ország konfliktusa

„A mi törvényünk visszaállítja Szlovákia polgárainak egyenlőségét, pontosabban felszámolja azt az egyenlőtlenséget, amely a kedvezménytörvény budapesti elfogadásával keletkezett.” Somogyi Tibor felvétele

Szlovákia függetlenségének megőrzésére dolgozott ki törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A tervezet valójában a magyar kedvezménytörvény hatásainak semlegesítésére készült, hasonlót már a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is kidolgozott, de azt elvetette a kormányzat. A tervezetről Vladimír Palkóval, a KDH alelnökével beszélgettünk.

Miért olyan fontos a KDH-nak a törvény?

Szlovákiának fontos, és ha Szlovákiának az, akkor fontos a KDH-nak is.

Nem gondolja, hogy ezzel a javaslattal az SNS-szel versengenek?

Nem versenyzünk, a KDH jelentős előnyben van, mert sem az SNS, sem a Slota-féle PSNS nem tudott megfelelően reagálni a problémára.

Az SNS is megfogalmazott egy hasonló törvényt.

Az SNS beterjesztett valamilyen törvényt, de az az emberek ellen irányul. Megbüntetné az MKP politikusait, megvonná azoktól a szociális támogatást, akiknek magyarigazolványuk van és így tovább. Mi ezzel nem értünk egyet.

Vagyis az önök törvénye nem az emberek ellen irányul?

A mi törvényünk visszaállítja Szlovákia polgárainak egyenlőségét, pontosabban felszámolja azt az egyenlőtlenséget, amely a kedvezménytörvény budapesti elfogadásával keletkezett.

Definiálná ezt az egyenlőtlenséget?

Csupán nemzetiségi szempontokból a szlovákiai magyarokat előnyben részesítik más szlovák állampolgárokkal szemben. A magyar státustörvény értelmében joguk van a kedvezményre. Hozzáteszem, a törvény európai mértékben is problémát jelent, az Európai Bizottság jelentése is bírálta. A státustörvény megsérti a viselkedési etikettet, amelyet az Európa Tanács tanácsadó szervezete, a velencei bizottság határozott meg. A bizottság azzal foglalkozott, milyen feltételeknek kell megfelelniük a tisztességes, egy ország külföldön élő kisebbségeiről szóló törvényeknek. Világosan megfogalmazta, hogy a törvény hatálya csak a törvényt meghozó ország határain belül érvényesülhet. A magyar törvény megsérti ezt a szabályt. Emellett az állam nem ruházhat hivatalos feladatokat egy más államban bejegyzett nem kormányzati egyesületre, csak saját külképviseleteit bízhatja meg hivatalos ügyek intézésével.

Ezek a szervezetek nem a törvényt valósítják meg, csupán tanácsadó szerepük van.

Ez már játék a szavakkal. Mi azt mondjuk, Magyarország a saját törvénye alapján szervezi ezeket az irodákat.

Nem gondolja, hogy a szlovákiai pártok politikai tőkét akarnak kovácsolni a kérdésből?

Ez klisé, bizonyíték nélküli rágalom. Mért zárja ki azt a lehetőséget, hogy vannak politikusok, akik azért tesznek valamit, mert úgy gondolják, az a helyes? Tizenkét évünk volt arra, hogy a magyarkártyával játsszunk, de nem tettük.

Többek szerint tervezetük azon része, amely a nemzetiségi iskolák külföldi támogatását akadályozza, minimum alkotmányellenes.

Ez nem igaz. Nézze, a kedvezménytörvény egészében rossz. Tervezetünk a törvény szlovákiai hatályát szünteti meg.

A Geothe Intézet például német kormánypénzekből támogatja a szlovákiai német iskolákat, bármelyik iskola támogatást szerezhet külföldről, de ez nem ok arra, hogy büntessék őt.

ĺgy van, de a kedvezménytörvény nem pályázatról, hanem automatikus jogról szól csupán a nemzetiségi hovatartozás alapján.

És azok a szlovák iskolák, amelyeket a kanadai szlovákok támogatnak csupán azért, mert szlovákok? Ezt szintén nemzetiség alapján döntik el.

A mi megfogalmazásunk szerint a közérdekkel ellentétes, ha bizonyos szervezetek egy szomszédos ország törvénye alapján, a szomszédos ország költségvetéséből szereznek vagy osztanak szét pénzt csupán a nemzetiségi hovatartozás vagy a nyelvismeret alapján. A kanadai szlovákok esete más, mert nem felel meg ennek a definíciónak.

Ez nem diszkrimináció?

Miért gondolja, hogy ez diszkrimináció?

Miért nem csinálhatja azt a magyar, amit a kanadai szlovák?

Európa és mi is rossznak tartjuk ezt a törvényt, ezért egyszerűen hatálytalanítjuk.

És a kilencvenszázalékos adó?

Olyat kérdez, amit másodrendűnek tartunk.

De az embereket az érdekli, mekkora adót fizetnek az oktatási támogatásból.

A legnagyobb probléma a nálunk bejegyzett nem kormányzati egyesületekkel van, mert rajtuk keresztül támogathat Magyarország egyéneket és szervezeteket. Ha a mi törvényünk meggátolja ezeknek a szervezeteknek a működését, tárgytalan lesz a kérdés, mert nem tudják a pénzt kifizetni. Ha Budapest módosítaná a törvényt, és folyósítaná a támogatást, akkor érvénybe lépne a kilencvenszázalékos adó.

De ez nem másodrendű kérdés.

Tervezetünket csak egészében értheti meg. A törvény elfogadásával megsértették Szlovákia függetlenségét. De facto Magyarország speciális államigazgatási szervet hoz létre Szlovákiában a magyar kisebbség védelmére.

Ha a szlovákiai magyar Magyarországon veszi fel az oktatási támogatást, megoldódna a probléma?

Enyhülne, de nem szűnne meg. Ilyen esetben lépne érvénybe a 90 százalékos adó. Egy dolgot azonban hansúlyozok: olyan párt tagja vagyok, amelyik tizenkét éve azon dolgozik, hogy a szlovákiai magyarok otthon érezzék magukat Szlovákiában, hogy használhassák anyanyelvüket a hivatalos érintkezésben. Több olyan döntő pillanat volt, 1990-ben, ’94-ben, ’99-ben, amikor a magyarok jogairól szavaztunk. A KDH mind a háromszor az MKP-val együtt támogatta a javaslatot. A kedvezménytörvény elfogadása Magyarország és Szlovákia között okozott konfliktust, nem Szlovákia és magyar nemzetiségű állampolgárai között.

A szlovákiai magyarok nagy része üdvözölte a kedvezménytörvényt, ami azt is jelentheti, hogy bár otthon érzik magukat Szlovákiában, de nem jól.

Mi többet tehetnénk értük? Gondolja, mi jól éreztük magunkat, amikor a szlovák nacionalisták a magyarok csatlósainak neveztek bennünket? Nem éreztük magunkat jól a saját országunkban, mégis hajlandók voltunk szenvedni azért, hogy jól érezzék magukat itt a magyarok. De nem viselhetjük el egy szomszédos ország törvényét, amelyet Európa is ellentmondásosnak tart.

Az önök tervezete megronthatja kapcsolataikat az MKP-val.

Az MKP politikusai úgy döntöttek, kiállnak a kedvezménytörvény mellett, és nem támogatják a mi javaslatunkat. Természetesen keletkeznek feszültségek, amelyek bonyolíthatják kapcsolatainkat, de mi lenyeljük az MKP-politikusok néhány sértését, például klerikálfasizmusról beszéltek; mégis olyan partnernek tartjuk az MKP-t, amelyikkel szeretnénk együttműködni a kormányban is.

Bugár Béla azt mondta, ha a parlament elfogadja a KDH javaslatát, az MKP nem lesz tagja olyan kormánynak, amelyben ott van a KDH is.

Mivel komolyan gondoljuk ajánlatunkat, hogy a következő kormányban is együttműködjünk, nem akarom Bugár úr kijelentését negatívan kommentálni. A választások után meglátjuk.

A KDH az európai konzervatív pártokat tömörítő EDU tagja a Fidesszel és az MKP-val együtt. Vagyis egy platformon vannak…

…nagyon sok dologban, de nem mindenben.

A kedvezménytörvényt a Fidesz dolgozta ki. Nem lehetett volna korábban is egyeztetni velük?

Már egy éve jeleztük kifogásainkat.