Ez a kérdés, válasszatok...

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Emlékeztetésképp, a folyó kormányzati ciklus első évében a magyar kormányfő úgy fogalmazott: „Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lehet arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.”

Mennyit kap a Fidesz?

A márciusi közvélemény-kutatások szerint a Fidesz támogatottsága megközelítette az 50 százalékot (a felmérést végző ügynökségek 47 és 51% közötti eredményt jegyeztek). A Medián március 21. és 25. között készült – a valós választási helyzetet modellező, szavazólapos – felmérése alapján az összes megkérdezett körében a Fidesz– KDNP 36%-os támogatottságot tudhat a magáének, a részvételüket biztosra ígérő szavazók között 47%-a van a kormánypártoknak. A Medián listás szavazatokra vonatkozó becslése a Fidesz–KDNP-nek 38–44%-os listás eredményt valószínűsít.

A pontos mandátumbecslést minden korábbinál több tényező nehezíti, az viszont egyértelműen leszögezhető, hogy az új választási rendszer – egyebek mellett az egyéni körzetek dominanciája, a megváltozott körzethatárok, a kompenzáció anomáliái – eleve a legerősebb pártnak kedvez. Előzetes vélemények szerint a 106 egyéni választókerületből több mint 90-et is simán elvihet a Fidesz– KDNP, így a feltételezett listás helyekkel együtt a Fidesznek körülbelül 135 képviselője lesz – ami a mostanihoz hasonló, 68 százalék körüli parlamenti többséget jelent.

Hány párt kerül be?

A április 6-ai választásokra 18 párt és pártszövetség, valamint 13 nemzetiség állított országos listát, a 31 listán összesen 1707 jelölt neve szerepel.

A jelenleg parlamenten kívüli pártokból semelyiknek nincs esélye túllépni az 5 százalékos küszöböt, a kérdés e téren az, bent marad-e továbbra is a Lehet Más a Politika, amelynek az ügynökségek 2-3%-os támogatottságot mérnek.

A Medián már idézett felmérése szerint a Kormányváltókat (MSZP, Együtt – PM, DK, MLP) 18%, a Jobbikot 15% támogatja, ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a Magyarország második legerősebb pártja címért vívott küzdelem ennél is szorosabb lesz, hiszen a rejtőzködő szavazók között az elmúlt évek tapasztalata szerint felülreprezentáltak a Jobbik szimpatizánsai. Inkább „esztétikai” kategória, de mindenképpen említést érdemel, hogy 2014-ben fura módon a Jobbiké volt a legkevésbé negatív kampány: mosolygós család, szimpatikus fiatalok köszöntek vissza az óriásplakátokról. Ez pedig a politikai csatározásoktól megcsömörlött, bozonytalan szavazók egy részét is megszólíthatja.

A nemzetiségek súlya

A 2014-es választás egyik újdonsága a nemzetiségi lista, melyen – kedvezményes feltételekkel – nemzetiségi mandátum szerezhető.

A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok tegnap 16 óráig töröltethették magukat a névjegyzéknek az országgyűlési választást érintő részéről – ezt tömegével meg is tették, miután nyilvánosságot kerültek politológusok előzetes becslései, melyek szerint 20–25 ezer szavazat lehet elegendő egy kedvezményes nemzetiségi mandátumhoz. A névjegyzékek alapján pedig nyilvánvaló, hogy ezt semelyik nemzetiség nem képes elérni. Így biztos, hogy nemzetiségi képviselők nem lesznek az újonnan alakuló magyar Országgyűlésben. Helyettük szószólójuk lesz a parlamentben – szavazati jog nélkül. (ú, MTI, as)