Érződik a HZDS iránti ellenszenv

Azt mondta, világrekord lesz, ha egy hét alatt sikerül mindent elintézni ahhoz, hogy Ivan Gašparovič egy új párt élén indulhasson a választásokon. Gašparovičnak ez sikerült. Mit gondol, hogyan?

Jó szervezőkészségről tettek tanúságot a Demokráciáért Mozgalmat (HZD) összehozó emberek, de szerintem nem csak egy hét alatt csapták össze a pártot, már korábban felmerülhetett a pártalapítás gondolata. A nyitrai kongresszus csak az utolsó csepp lehetett a pohárban, amikor elhatározták: megvalósítják régóta körvonalazódó elképzelésüket. Ezenkívül akkora a HZDS-szel szembeni ellenszenv, hogy sokan csak azért írták alá a HZD petícióját, hogy gyengítsék Vladimír Mečiar pártját. Nagyobb városokban például, ahol köztudottan elenyésző a HZDS támogatottsága, feltűnően sok aláírást gyűjtöttek össze.

A HZD gyengítheti a HZDS-t?

Bizonyos szavazatokat szerezhet Mečiaréktól. A Polis ügynökség felmérése szerint a polgárok több mint 40 %-a pozitívan fogadta az új párt létrejöttét, de csak azért, mert remélik, így Mečiart félre lehet állítani.

Politológusként hogyan vélekedik arról, hogy miközben száznál is több párt létezik Szlovákiában, a választások előtt, szó szerint az utolsó pillanatban született még egy?

Egyfajta osztódásról, illetve bomlásról van szó, mely általában gyengítheti az „anyapártot”. Ebben a konkrét esetben ezt én pozitívan értékelem.

Csakhogy Mečiar állítja: ez egyáltalán nem ártott mozgalmának, szerinte a HZDS egységes.

Mečiar célja összetartani a mozgalmat, és az eseményeket e céllal összhangban értelmezi. Szerinte a HZDS-ből idáig csak a párttagok 0,04 %-a távozott, és ha a mozgalomnak 60 ezer tagja van, akkor az ő számítása szerint 25 ember hagyta ott őt. Szerinten ennél többen vették a kalapjukat, de ki kell várni, a HZDS-nek sikerül-e megőriznie legendás összetartását. Ha a felmérések során kiderül, hogy az új pártnak igenis vannak támogatói, ez a HZDS-ben az elégedetleneket távozásra ösztönözheti.

A HZD vállalja a HZDS pozitív és negatív lépéseit, ugyanakkor a külföld számára is elfogadható párttá akar válni. Elfogadható lesz így?

Nem hiszem. A HZDS-nek éppen azt vetik a szemére, hogy nem képes beismeri a hibákat és nem képes tanulni belőlük.

A HZD állítólag magába akar szállni, és tanulni akar a hibákból.

De vállalja a Mečiar-mozgalom negatív lépéseit anélkül, hogy néven nevezné ezeket a negatívumokat. Ha a HZD komolyan gondolja az önreflexiót, akkor inkább el kellene határolnia magát a Mečiar-mozgalom sokat bírált, itthon és külföldön is megbotránkoztató lépéseitől. Ha ezt ne teszi meg, felmerül a kérdés: minek jött egyáltalán létre a HZD? Kevés csak bírálni az anyapártban uralkodó viszonyokat. Az ezzel kapcsolatos, akár kellemetlen kérdésekre a közeljövőben választ kell adni, sőt most, hogy hazahozták Ivan Lexát, egyre gyakrabban teszik majd fel a kérdést: mi értelme van a HZD-nek? Michal Kováč volt államfő szerint Gašparovič javasolta, hogy ifj. Michal Kováč ügyét úgy zárják le, hogy az elnök megkegyelmez a fiának. Ebből viszont az következik, hogy Gašparovič nagyon jól tájékozott volt, tudott az államfő fiának az elrablásáról, annak körülményeiről is. Gašparovičnak hamarosan állást kell foglalnia Lexával kapcsolatban, és ettől függ majd a HZD jövője.

A HZDS már kinyilvánította: Lexával nem akarnak foglalkozni, ez nem rájuk tartozik.

Ez alól nem tud kibújni. Egyébként ez az elutasító, mosom kezeim álláspont is sok mindent elárul a HZD hátteréről.

Az sem javíthatja a mozgalom imázsát, hogy Gašparovič alá akarja írni a Fair Play kezdeményezés választások előtti etikai kódexét?

Ez pozitív lépés lenne, de nem elég aláírni egy kódexet. Az új pártot az alapján fogják megítélni, hogyan viszonyul a múlt eseményeihez.

Lexa hazaszállítása mennyire befolyásolhatja a választások előtti harcot?

A társadalmi fejlődésre már most hatással van Lexa elfogása, hiszen mindenki erről beszél, a sajtó ezzel van tele, politikusok reagálnak, és Lexa elfogása az egyik pártot erősíti, a másikat gyengíti. Nem kizárt, hogy mindez a választási harcot is befolyásolja majd, nem tudom, milyen mértékben lesz hatással a preferenciákra.

Felmerült az is, hogy a volt titkosszolgálati főnök elfogását szándékosan időzítették a választások előtti időszakra. Ivan Šimko belügyminiszter maga is elismerte: nem véletlen akcióról volt szó, a szlovákiai hatóságok mindvégig kapcsolatban álltak a dél-afrikaiakkal, amit mindenki a maga módján értelmezhet. Ön ezt hogyan értelmezi?

Én nem keresnék emögött politikai összefüggéseket. Nehezen tudom elképzelni, hogy a Dél-afrikai Köztársaság rendőrsége összehangolta volna lépéseit valamely szlovákiai párttal, esetleg pártokkal. Ez művileg kigondolt elképzelés. Az esemény nyilvánvalóan borzolja a politikai kedélyeket, de nem valószínű, hogy az afrikaiak azért most kapták el Lexát, mert Szlovákiában ősszel lesznek a választások.

A volt SIS-főnök és Mečiar közeli személyek, sok mindent tudnak egymásról, és néhány HZDS-tag attól tart, Lexa árthat Mečiarnak.

Valóban szoros kapcsolat van e két személy között, Lexa éppen Mečiarnak köszönhetően élvezhette a parlamenti képviselői mentelmi jogot. Kétségkívül sokat tudnak egymásról, és kulcsfontosságú, hogy Mečiar mindent elkövet annak érdekében, hogy ha Lexát mégis fogságba helyezik, a volt SIS-főnök ne valljon a HZDS és elnöke ellen. Amíg a mozgalom lojális lesz Lexával szemben, addig Lexa is lojális lesz a HZDS-szel és tagjaival szemben, és nem akar majd ártani nekik.

Érdekes módon a HZDS-nek Gašparovič szerint sem kell tartania Lexától...

Logikus, hogy Gašparovič mérsékelten nyilatkozik egykori pártjáról és főnökéről, mert mint említettem, a Lexa-ügyekkel kapcsolatban őt is nagy mértékben terheli a felelősség, tehát mindaz, ami Lexa büntetőjogi felelősségre vonásakor a felszínre kerülhet, az Gašparovičot is kellemetlenül érintheti.

Nem biztos, hogy a Mečiar-amnesztiáknak „köszönhetően” a legsúlyosabb ügy, azaz ifj. Michal Kováč külföldre hurcolása miatt felelősségre lehet vonni Lexát. A volt államfő – saját bevallása szerint – már megbocsátott Lexának, és úgy véli, ha jogilag nem lesz lehetséges a felelősségre vonás, erkölcsileg kellene nyilvánosan elítélni Lexát. Ön szerint az erkölcsi igazságszolgáltatás elégséges lenne?

Nem tudom, milyen formában zajlana ez, talán összeülhetne egy erkölcsi bírói fórum. Mindenesetre meg kell vizsgálni, mit lehet kezdeni az amnesztiákkal, például hogy alkotmánytövénnyel nem lehet-e „hatástalanítani” őket, bár a jelenlegi parlament már biztosan nem, és szerintem a következő parlament sem fogad el ilyen alkotmánytörvényt, nem lesz hozzá politikai akarat. Ha pedig az amnesztiákról kiderül, hogy valóban nem lehet érvényteleníteni őket, és ez alapján nem lehet folytatni a büntetőjogi eljárást, fontos, hogy legalább a nyilvánosságot tájékoztassák. Mindenképpen nyilvánosságra kell hozni az ügy legkisebb részletét is, a nyomozás összes mozzanatát, a tanúvallomásokat, mert bár mindenki erről beszél, sok mindnet tudunk, illetve inkább sejtünk, mégsem látunk tisztán. A nyomozati anyag ugyanis több ezer oldalas, és a közvéleménynek joga van tudni, mi történt valójában.