Érzi a szlovák kormány, hogy nem lenne elegáns a Beneš-dekrétumok alapján elkobozni a D4-es alatti értékes telkeket

Hétfőn este a pozsonyi körgyűrű, vagyis a D4-es autópálya pozsonypüspöki szakasza alatti földterületek ügyéről tárgyalt Ján Mičovský (OĽaNO) mezőgazdasági miniszter, Boris Zemko, a tárca főosztályvezetője, Gabriela Bartošová, a Szlovák Földalap igazgatója, Petö Tibor, Magyarország nagykövete és Berényi József (MKP), Nagyszombat megye alelnöke.

Tisztázni próbálják a problémás eseteket
Azoknak a telkeknek a tulajdonjogi rendezésére keresték a megoldást, amelyeknek elkobzását a második világháború utáni Beneš-dekrétumok alapján az állam most akarta bevégezni, így fosztva meg a tulajdonosokat az autópálya alatti rendkívül értékes ingatlanjaiktól. Az ügyre lapunk hívta fel a figyelmet. A tárgyalásról Berényi József az Új Szónak elmondta, a szakminiszter nyitottságot mutatott az iránt, hogy ha bármilyen kétség merül fel az egykori konfiskáló végzés hitelességét illetően, továbbá az eljárásban érintett tulajdonosok vagy bármilyen más tulajdonjogi kérdést illetően, akkor a helyzet tisztázásába vonjanak be külső, akár magyarországi szakértőket is. „Továbbá a magyarországi levéltárak anyagát is figyelembe vennék, hogy azonosítható legyen a valódi tulajdonos” – mondta Berényi, azzal, hogy a szlovák fél ezt a lehetőséget felkínálta a magyar nagykövetnek. Hozzátette, szerinte ez a szlovák kormány részéről egy korábban nem tapasztalt nyitottság arra, hogy a Beneš-dekrétumok máig tartó joghatását megszüntessék, a konfiskálást megakadályozzák.

Nyitott a magyar fél is
Kedden Boris Kollár (Sme rodina) szlovák parlamenti házelnök budapesti látogatásán is előkerült a Beneš-dekrétumok témája, közölte lapunkkal Berényi, aki a szlovák törvényhozás elnökét a magyar fővárosba kísérő delegáció tagja volt. Kollár közvetítette Kövér László (Fidesz) magyar házelnöknek és Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnöknek a szlovák kormány azon ajánlatát, mi szerint szívesen veszik Magyarország szakértői segítségét a kérdéses ingatlanok tulajdonviszonyainak tisztázásában. Berényi szerint mind Orbán, mind Kövér részéről pozitív volt a kezdeményezés fogadtatása. „Ez után a diplomácia szintjén is biztosan elkezdődik a kapcsolatfelvétel az illetékes minisztériumok között” – tette hozzá. Ennek részleteiről a mezőgazdasági minisztériumnál és a hozzá tartozó földalapnál is érdeklődni próbáltunk, de Martin Kormoš, az utóbbi intézmény szóvivője azt ajánlotta, a tárcavezető egy későbbi sajtótájékoztatóján tegyük fel kérdéseinket.

A földalap nyitott az egyeztetésre
Berényi lapunknak elmondta, Ján Mičovský (OĽaNO) mezőgazdasági miniszterrel és Gabriela Bartošovával, a Szlovák Földalap igazgatójával folytatott hétfői tárgyaláson elhangzott: a földalap arra gyanakszik, hogy komoly visszaélésekre kerülhetett sor az ingatlanok tulajdonosainak megállapítása során. Szerintük nagyon sok esetben előfordulhatott, hogy nem valós személyek jelentek meg a nevesítetlen földterületek tulajdonosainak felkutatása során. „A földalap gyanúja szerint ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetésébe államigazgatási szervek alkalmazottai is bekapcsolódhattak” – számolt be a földalap feltételezéséről Berényi, azzal, hogy amennyiben beigazolódik a gyanú, a folyamatot az intézmény le fogja állítani. Az egyeztetés során a földalapnak az volt az álláspontja, hogy amely ingatlanok esetében megtalálható az egykori konfiskációs határozat, azt az eredeti tulajdonosai, vagy annak örökösei már nem kaphatják vissza. „Az a föld már az államé” – magyarázta Berényi a földalap álláspontját. Hozzátette, ebben a kérdésben nem egyezik az ő és az intézmény álláspontja, amely nyitottnak mutatkozott arra, hogy jogászokkal megvizsgálják a probléma ezen oldalát. A 75 évvel ezelőtt kezdődött vagyonelkobzásoknak ugyanis a végzés kiállítása csak az első lépése volt. A konfiskáció akkor vált jogerőssé, ha azt végigvezették a korabeli adminisztráción.

Több mint 73 ezer konfiskációs végzés
Ezt mutatja a lapunk által nyilvánosságra hozott Bosits Miklós esete is, akitől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva néhány éve akarták elvenni az észak-szlovákiai erdőit. A területekre egykor kiadott konfiskációs végzés ellenére több szlovák bíróság is úgy döntött, mivel nem ment végbe az egész adminisztratív folyamat, a vagyonelkobzás nem hatályos. „A Bosits-ügyben a szlovák bíróságok is kimondták, a vagyonelkobzás jogerőssé válásához nem elég a konfiskációs eljárás, arról például értesíteni is kellett az érintett tulajdonost” – mondta a földalap álláspontjáról Fiala-Butora János, aki Bosits ügyét a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán képviselte. Itt Bositsnak adtak igazat, mivel a szlovák állam jogtalanul avatkozott be a perbe. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a második világháború utáni néhány évben a Beneš-dekrétumok alapján a kollektív bűnösöknek kikiáltott magyarok és németek vagyonára összesen 73 304 konfiskációs végzést adtak ki.

Kolíková ellenáll
A Beneš-dekrétumok miatt a koalíciós OĽaNO egyik parlamenti képviselője, Gyimesi György interpellálta Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi minisztert. A képviselő többek közt arra volt kíváncsi, hogy a tárca tervez-e kidolgozni olyan jogszabályokat, amelyek enyhítenék, vagy megszüntetnék a dekrétumok máig tartó hatását, amire Kolíková egyértelmű nemmel válaszolt. A miniszter szerint a Bosits-ügy sem ok arra, hogy eltöröljék a dekrétumokat. A tárcavezető azt írja, a Bosits-ügyben hozott, Szlovákiát elmarasztaló strasbourgi ítélet miatt pedig nincs okuk azon gondolkodni, hogy eltörölnék-e a dekrétumokat. Hiszen a nemzetközi törvényszék nem a 75 évvel ezelőtti rendelkezéseket, hanem az azok alapján megindított eljárás egy lépését kifogásolta.