Értékelték az iskolákat: nagy különbségek vannak a magyar tanintézetek között

A rangsor inkább egy-egy iskola diákjainak pillanatnyi teljesítményét mutatja, mintsem az intézmény általános minőségét. Az értékelés olyan mutatókat vesz figyelembe, mint például a diákoknak az érettségin vagy az alapiskolai teszteléseken elért eredményei. Maguk az INEKO szakemberei is arra hívják fel a figyelmet, hogy az általuk összeállított sorrend nem veszi számításba, hogy az adott iskolán belül milyen előrelépést képesek elérni a pedagógusok egy-egy diákkal, csak a tesztelések végső eredménye számít. A rangsor azt sem tükrözi, hogy a tanulók szociokulturális közege mennyire befolyásolja az iskolai eredményeiket.

Az alapiskolák

Az intézet egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelte az alap- és szakközépiskolákat, valamint a gimnáziumokat. A 707 vizsgált alapiskolából felállított rangsor elején hiába keresünk magyar intézményt, az első magyar tanítási nyelvű iskolát, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskolát 7,4-es értékeléssel a 130. helyen találtuk. Az INEKO besorolása szerint az iskola ezzel a kiváló eredményeket felmutató diákokkal rendelkező intézmények kategóriájába került. A legjobb alapfokú oktatási intézmények az intézet szerint a szlovák iskolák, és Kassán, Besztercebányán, valamint a Pozsony melletti Szentgyörgyön vannak. Ezek közel 10-es értékelést értek el. A legrosszabbak között van azonban a bátkai magyar alapiskola, amely 0,7-es besorolást és a 704. helyet kapta. Ennek az intézménynek közel 500 diákja van. Közvetlenül ez után az intézmény után van a kassai Luník IX. alapiskolája (0,1-es értékelés).

Szakközépiskolák

A szakközépiskolák terén már sokkal jobb a helyzet. Az INEKO által értékelt 351 ilyen intézményből összeállt rangsor 7. helyét a dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola szerezte meg. Az első 10-ből éppen csak kimaradt az ugyancsak dunaszerdahelyi Műszaki Szakközépiskola, amely a 12. helyen áll. A sorrend első 100 helyének valamelyikére további 10 magyar intézmény jutott be. A sereghajtók között a legrosszabb értékelést szerző magyar tanítási nyelvű ilyen intézmény a szepsi Szakközépiskola, amely a 336. helyen áll, az intézmény az INEKO-tól 3,5-ös értékelést kapott.

Gimnáziumok

Az értékelt iskolák harmadik csoportját a gimnáziumok alkotják. Országos viszonylatban a legjobb intézmények 9-es feletti értékeléssel ebben az esetben is pozsonyi és kassai iskolák lettek. A 169 értékelt intézmény között összesen 9 magyar gimnáziumot találtunk. Köztük a legjobb helyezést, a 20. helyet 7,7 ponttal a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola szerezte meg. A lista végén, a 163. helyen 3,8-as értékeléssel a somorjai Madách Imre Gimnázium foglal helyet.

Aki javított és aki rontott

Az INEKO a honlapján azt is feltünteti, hogy a rangsor előző frissítése, 2019 decembere és a mostani eredmények között mely intézmények értékelése változott a legnagyobb mértékben. A legnagyobb javulást mutató alapiskolák között van a galántai Kodály Zoltán Alapiskola, amely 0,8 pontot tudott előrelépni, így most 4,8-as értékelésen áll. A legnagyobb előrelépést mutató gimnáziumok között két magyar is van, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium 0,7 pontos javulással most 6,1-es értékelésen áll, a komáromi Selye János Gimnázium pedig ugyancsak 0,7-es előrelépéssel 7,3 pontot szerzett. A legnagyobb visszalépést mutató intézmények között is találunk magyar iskolákat. Így az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola 0,4 pontos rontással 5,4-es értékelést, a somorjai Madách Imre Gimnázium pedig ugyancsak 0,4 pontos rontással 3,8-as értékelést kapott.

Magyarok hátrányban?

Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója az INEKO értékelésével kapcsolatban elmondta, szerinte az elemzésben vannak objektív és kevésbé objektív elemek. Kiemelte, egy iskola végső pontszáma nagyon sok mutatóból áll össze. Így az iskolafelügyelet ellenőrzésének eredményét, de az egy tanárra jutó diákok számát is figyelembe veszik. Andruskó szerint ezen tényezők puszta számadatai félrevezetőek is lehetnek. A középfokú intézmények esetében azt pedig külön is vizsgálják, mennyi diák tanul tovább főiskolán vagy egyetemen. Ennél a mutatónál azonban csak azokat a diákokat tudják számításba venni, akik a szlovákiai felsőoktatásban tanulnak tovább.

„Mi itt mindig kevesebb pontot kapunk, mint amennyit kaphatnánk, mert a mi diákjainknak egy jelentős része Csehországban tanul tovább, de többen mennek Magyarországra, illetve Nyugat-Európába is”

– mondta Andruskó, és hozzátette, a végzőseik hozzávetőlegesen 40 százaléka külföldön tanul tovább. Az igazgató arról is beszélt, hogy az INEKO értékelése ugyancsak figyelmen kívül hagyja a magyarországi tanulmányi versenyeket.

INEKO: az elemzéssel nincs gond

Az INEKO-elemzés egyik szerzője, Matej Tunega lapunknak elmondta, a vizsgálat során a végzősök továbbtanulási arányát ugyan értékelték, de nem számították be az adott iskola összesített pontszámába. A szakember hozzátette, egyáltalán nincs arról nyilvánosan hozzáférhető információ, hogy a végzősök milyen arányban folytatják a tanulmányaikat külföldön. Tunega a tanulmányi versenyek kapcsán pedig arról beszélt, hogy csak azokat veszik figyelembe, amelyeket az oktatási minisztérium is nyilvántart. Ezek között két kifejezetten magyar rendezvény, a Szép Magyar Beszéd és a Poznaj slovenskú reč – Ismerd meg a szlovák nyelvet verseny szerepel.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a magyar intézmények tanulói az országos megmérettetésekbe is bekapcsolódhatnak, így például a tanulmányi olimpiákon is részt vehetnek, bár azok országos fordulói főleg szlovák nyelven zajlanak. Tunega ugyanakkor hozzátette, nincs információja arról, a szlovákiai magyar iskolák diákjai mennyi magyarországi tanulmányi versenyen vesznek részt.

„És arról sem, hogy emiatt kisebb-e a motivációjuk arra, hogy a szlovákiai tanulmányi versenyekbe kapcsolódjanak be”

– tette hozzá az elemző. A szakember összességében úgy látja, a magyar iskolák értékelése során ezek az intézmények nem szenvedtek hátrányt.