Érsek: A vasúton ugyan felhalmozódtak a gondok, de oldjuk, amit oldani lehet

Fél évvel ezelőtt azt mondta, nem lát túl sok munkást a D4-es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út építkezésén, hogy nincs különösebb előrelépés. Felgyorsultak azóta a munkálatok?

Gyakran járok oda, minden nap látom, hogyan dolgoznak, s azt kell mondanom, nagyon jó ütemben haladnak. Jelenleg az R7-es és a D4-es egész szakaszán dolgoznak. Az ünnepek miatt most két hétig szünetelni fognak a munkálatok, de januárban folytatják tovább.

Sikerül időben átadni az utat?

Azt hiszem, bizonyos csúszás lesz, hisz gondok voltak eleinte az építési engedélyek kiadásával és a kivitelező is késett a munkálatok megkezdésével, ami szintén hatással van a projekt befejezésére. Nem tudjuk pontosan, mennyit fognak késni, mert sok minden függ az időjárástól, a munkásoktól, a technikától. Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban a D4-es körgyűrű építésével vannak gondok. Ami viszont lényeges, hogy jelenleg teljes erőbedobással dolgoznak. 

Tehát jövőre beindul a gyorsforgalmi út és a körgyűrű kulcsfontosságú pozsonyi szakaszainak építkezése. Sokan attól tartanak, hogy összeomlik a forgalom a fővárosban, hiszen kulcsfontosságú utakon és kereszteződéseken zajlik majd az építkezés…

Minden építkezés okoz némi fennakadást. A kérdés az, hogy mi a célunk? Segít a tervezett út a forgalomnak? Úgy gondolom igen, mert Somorja irányából egyszerűen már tarthatatlan a helyzet. S ahhoz, hogy ez a bonyolult projekt megépüljön, elkerülhetetlen a forgalomkorlátozás és az is biztos, hogy lesz fennakadás, de ez az ilyen méretes projektnek a velejárója.

Ideális lenne, ha ebben az időszakban az emberek autók helyett inkább vonattal utaznának, ám a Komárom és Pozsony között közlekedő RegioJetre egyre gyakrabban panaszkodnak az utasok. Főként a túlzsúfolt vonatokra. Számíthatnak valamilyen változásra ezen a vonalon?

A RegioJetet napi szinten oldjuk. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az elmúlt években megváltoztak a körülmények, nem lakott Pozsonytól délre annyi ember, mint most. Hatalmas lakóparkok épültek szinte minden község mellett, 150 ezer emberrel bővült a lakosok száma, s mindez befolyásolja a forgalmat. Mielőtt megérkezett a RegioJet, a Komárom–Pozsony vonalon körülbelül 800 ezer ember utazott évente, most több mint hárommillió. Sokan átszálltak vonatra, mert nem akartak dugókban állni, s ez jó, másrészt viszont itt szembesültünk a legnagyobb problémával: a vonalon egyetlen sínpár van, a szembe közlekedő vonatok csak két helyen tudják egymást kikerülni. Ha egy vonat elkezd késni, akkor automatikusan az összes vonat késik, mert várniuk kell azon a helyen, ahol kikerülhetik egymást. Vannak technikai gondok is, amiket a RegioJet sem tud befolyásolni, ha elszakad az optikai kábel, vagy baleset miatt megrongálódik a mozdony, az mind késlekedést okoz. A szerelvényeket sem tudjuk hosszabbítani, mert nincsenek olyan hosszú peronok az állomásokon.

Tehát nincs megoldás a jelenlegi helyzetre?

Van. Egyrészt sikerült elérni, hogy egy, a vonalon közlekedő tehervonatot átraktak más időpontra, így a helyére személyvonatot tehettünk a számunkra fontos csúcsidőben. Most pedig arról tárgyalunk, hogy emeletes vonatokat indítsanak a vonalon, ezeknek a kapacitása ugyanis harmadával nagyobb. A RegioJet most végzi a piackutatást, melyik társaságtól bérelhetne ilyen szerelvényeket, ezt a folyamatot év végéig kellene lezárniuk. S ezen kívül tárgyalok a vasúttal, hogy felgyorsítsuk a vonalon a második sínpár megépítését, még akkor is, ha ez a projekt nem lesz kész az egyik napról a másikra, de dolgozni kell a projektdokumentáción, az engedélyeztetési folyamaton. A lényeg, hogy nap mint nap dolgozunk a problémán, dolgozunk azon, hogy javítsunk az utazás feltételein, de mindez időt vesz igénybe. Elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akinek kellemetlensége volt a vonalon, de bízom benne, hogy sikerül javítani a helyzeten.

Ha a RegioJetnek 2020-ban lejár a szerződése, ismét kiírják a vonalra a nemzetközi versenyt?

Igen, az országban három vonalra lesz kiírva nemzetközi verseny, egy keleti, egy közép-szlovákiai vonalra és erre, amelyen most a RegioJet közlekedik.

Ez nem kevés?

Szlovákia eddig még soha nem írt ki ilyen nemzetközi pályázatot a vasúti személyforgalomban. A RegioJet is verseny nélkül kapta meg ezt a vonalat. Erre viszont most már nincs lehetőség, 2020-tól a vasútvonalakra kötelezően ki kell majd írni a nemzetközi tendereket, mi most három vonalon akarjuk kipróbálni a versenyt. Az Európai Uniónak egyébként egy évvel korábban be kell jelenteni, mely vonalakat akarjuk liberalizálni. 35 vonalat fontolgatunk egy ideje, de jelenleg három liberalizációját fogjuk megkezdeni.

Tehát nem az SNS fékezi a vasút liberalizációját, a nemzetközi versenyeket?

Ehhez az SNS-nek semmi köze nincs. Én elvárom, hogy az állami vasút is bekapcsolódjon a nemzetközi versenybe, s ha a legjobb feltételeket kínálja, akkor megnyerheti a tendert.

Igen, de az SNS elnöke, Andrej Danko rendszeresen bírálja, ha valamilyen vasútvonalat külföldi magáncégek üzemeltetnek, egyszer azt mondta a RegioJet kapcsán, hogy utálja a sárga vonatokat…

Az lehet. De ha valaki mond A-t, akkor mondjon B-t is. A RegioJet szerződése 2020-ig adott, ezzel nincs mit csinálni. Majd ha lejár, a további időszakra a verseny győztese kapja meg.

A vonatokkal viszont nemcsak ezen a szakaszon vannak gondok, az utóbbi időben sokasodnak a problémák a vasúton. Felgyulladnak mozdonyok, szétszakadnak szerelvények. Aki napi szinten ingázik például Érsekújvár és Pozsony között, az állandóan a vonatok késésre panaszkodik. Miért van ennyi gond a vasúton?

Amit tudok, hogy Szlovákiában évtizedeken át el volt hanyagolva a vasútrendszer karbantartása. Igaza van az embereknek, hogy a problémák kissé felhalmozódtak az utóbbi időben. A szóban forgó vonalon épp azzal lehet a probléma, hogy a vonatoknak gyakran le kell lassulniuk a rossz állapotban levő sínpár miatt, s ez késéseket okoz. Ezt is oldjuk, de az éveken át elhanyagol sínek felújítása rendkívül költséges, és nem megy minden olyan gyorsan, ahogy azt szeretnénk.

Az R2-es gyorsforgalmi út esetében viszont történt előrelépés, jövőre elkezdik építeni a Vámosfalva (Mýtna) és Lónyabánya (Lovinobaňa) közti szakaszt. Sikerült megtalálni a pénzt a projektre?

Mindenki a finanszírozásról beszél. A pénzt viszont szét kell osztani négy-öt évre. Ennyit tart, amíg elkészül egy 10–12 kilométeres útszakasz. Ha mi most elindítjuk az építkezést, akkor a finanszírozás első része 2019 vége lesz, amikor a kivitelező már felépít valamit, benyújtja a számlát, az állam pedig fizet.

Ezt a szakaszt tehát az állam fogja saját zsebből finanszírozni?

Attól függ, hogy mennyi uniós pénzt tudunk még bebiztosítani azoktól a minisztériumoktól, amelyek nem tudták meríteni 100 százalékra az uniós alapokat. Van elképzelés, hogy ebből az összegből és állami forrásokból tudnánk fizetni az R2-es folytatását. A lényeg, hogy a projektek el legyenek készítve, aztán ha akad pénzt, megkezdhetik az építkezést.

A kérdés már csak az, hogy a következő kormány is prioritásának fogja-e tartani az R2-es gyorsforgalmit, s nem fogja-e lesöpörni az asztalról az előkészített projekteket?

Ettől nem kell tartani, ha egyszer elkezdik építeni, azt már nem fogják leállítani.

Sokan bírálják az R2-es gyorsforgalmi út, a Szoroskő-alagút megépítését, mondván: a régióban nincs olyan forgalom, hogy indokolt lenne egy új gyorsforgalmi felépítése.

Mindenki azt mondja, a miniszter csak délen épít. Eperjes szerintem nincs délen, Csaca szintén nincs délen, a Lengyelországba vezető sztráda sincs délen, s ezek új projektek. Látni már azon a szakaszon is, ahol Zólyomtól délre megépült az R2, hogy már most teljesen más ott a forgalom. Mert kétsávos úton sokan nem akartak utazni, inkább nagyobbat kerültek, a gyorsforgalmi úton viszont automatikusan megugrott a forgalom. Tehát az R2-nek igenis van értelme és folytatni fogjuk a projektet.

Új, nem rég bejelentett projekt a Dunabusz, Pozsony belvárosa és a környező falvak között ingázó hajók. Mennyire reális ennek a projektnek a megvalósítása?

Abszolút reális, az uniótól már megkaptuk az előkészítő munkálatokhoz szükséges anyagi forrásokat. Ha minden jól megy, akkor 2019 végére elárulhatjuk, mikor tudnánk beindítani a Dunabuszt. Hét, 100–120 ember kapacitású hajóról van szó, hat megálló lesz Vajka és Dévény között.

Nem lesz ez fölösleges azután, hogy megépül az R7 és a D4?

Azoknak, akik a belvárosba fognak utazni, s nem lesz kedvük autózni vagy parkolóhelyet keresni, igenis előnyös lesz a hajó. Leparkolnak például Csölösztőn, kifutnak a megállóra, felszállnak a hajóra és 20–30 perc alatt kényelmesen bent vannak a városban.

Egy kérdés az új utak építése, a közlekedési lehetőségek fejlesztése, másik pedig a meglevő utak karbantartása? Mennyi pénz lesz a rossz állapotban levő utak felújítására?

Erre a célra már a következő miniszternek is hagynék itt százmillió eurót. A pénzügyminiszterrel tárgyalok arról, hogy négy évre 200 millió eurós csomag lenne elkülönítve erre a célra. A tárgyalások jó úton haladnak és az elképzelés az, hogy minden évben 50 millió euró menne az elsőrendű utak felújításra. Gyakran ezek a folyamatok és munkálatok sem mennek könnyen. Egy példa. Mondtam már régen Nagyszombat megyének, hogy újítsák fel az Alistálról Nyárasdra vezető utat. Én ezt átminősítem másodrendű útnak, s abban az esetben a Medvéről beérkező kamionokat nem küldöm be Nagymegyerre, onnan Ekecsre, onnan Apácaszakállasra, s onnan végig Nyárasdon, hanem visszaküldöm őket Alistálra, ahol befordulnak jobbra és eljutnak Nyárasdra, ahol csak 20 házat fognak érinteni az 500 helyett. Sajnos nem képes a megye felújítani azt az utat. Ha megcsinálták volna, én azonnal átminősítem másodrendűre, s a kamionok automatikusan többet fogják használni 1/63-as utat, amiért fizetnek. Most még faluznak, mert ott nem kell fizetni. Ez is egy olyan projekt, amelyet kivitelezhetnénk, de nem rajtunk múlik.