Éretlen új érettségi rendszer?

Az elsődleges cél az, hogy a tanulók tudásszintjéről és felkészültségéről a jövőben objektívabb képet tükrözzön a záróvizsga eredménye. Somogyi Tibor felvételeA jelenlegi érettségi vizsgákat felváltja egy, a tervek szerint európai kritériumrendszerre épülő, az eddiginél lényegesen objektívabb tudásszint-, illetve készségfelmérés. Az új rendszerben a vizsga úgynevezett külső, általános részét központilag állítanák össze, egységesen valamennyi középiskola számara. A kérdéssel foglalkozó szakemberek egyebek mellett a Monitor elnevezésű projekt – mely szimulált érettségi vizsgák révén próbálja felmérni a diákok tudásszintjét – segítségével igyekeznek felkészíteni a pedagógusokat és a tanulókat az új típusú érettségi vizsgákra. Az érettségi rendszer reformja kiötlőinek és megvalósítóinak elsődleges célja az, hogy a tanulók tudásszintjéről és felkészültségéről a jövőben objektívabb képet tükrözzön a záróvizsga eredménye. A terveknek megfelelően a vizsgaeredmények értékelésekor nagyobb teret kapna a tárgyilagosság és az objektivitás. Persze kérdés, a gyakorlatban vajon mindez beválik-e. Megkérdeztünk pedagógusokat, miként vélekednek a jelenlegi és a tervezett érettségi vizsgákról.

Pál Gábor füleki gimnáziumi igazgató szerint alapvető problémát jelenthet, hogy adott esetben jelentős különbségek adódhatnak a vizsga általános részében számon kért és a diákoknak átadott tudást illetően, mivel a pedagógusok tevékenységük során 30 százalékos tantervi módosítással élhetnek. Az igazgató elmondta: „Jelenleg egyáltalán nem mindegy, mely iskolában szerzi meg érettségi bizonyítványát a diák. A vizsgaeredmény nem mindig felel meg a diák valódi tudásának és felkészültségének. Nagy különbségek tapasztalhatók az egyes középiskolák vizsgáztatási szokásai közt. Ennek kiküszöbölésére szolgál majd az új rendszer, melyben minden tanuló részben azonos vizsgafeltételek és elbírálás mellett érettségizhet.”

Kovács László, a somorjai magyar tannyelvű gimnázium igazgatója úgy véli, a tanárok számára engedélyezett 30 százalékos tantervi módosítás nem okoz majd problémát, mivel véleménye szerint a pedagógusok többsége nem él ezzel a lehetőségével. Fenntartásai azonban neki is vannak: „A központi érettségit jelentő írásbeli vizsga és egységes pontrendszer csak látszólag eredményezne nagyobb objektivitást, mert a készségek felmérésére a jelenlegi érettségi vizsgákhoz hasonlóan szintén alkalmatlan volna, csupán a tárgyi tudás hatékonyabb felmérését szolgálhatná. Az egyes középiskolákban alkalmazott tételrendszerekben egyébként jelenleg sincsenek lényeges eltérések – fűzte hozzá az igazgató –, a diákoktól minden azonos típusba tartozó középiskolában szinte ugyanazt követelik az érettségin. A jelenlegi rendszer alapvető és megoldandó problémáját az jelenti, hogy a vizsgaeredmények elbírálásakor nagyobb teret kap az emberi tényező és ezzel együtt a szubjektivitás.”

Hlavács Mária, a kassai ipariskola igazgatóhelyettese úgy látja, hogy hiányoznak a tanterv összeállítására vonatkozó, kötelező érvényű előírások, amelyek szavatolhatnák az egységes alapokat. „Ezenkívül félő, hogy az új típusú érettségi sem lesz képes a diákok kreatív képességeinek felmérésére. A jelenlegi érettségi vizsgákkal pedig az az alapvető probléma, hogy – némi túlzással szólva – nem mérvadóak. Ezért is érthető, hogy nem helyettesíthetik az egyetemi felvételi vizsgákat” – fűzte hozzá az igazgatóhelyettes.

Kulcsár Mónika, a pozsonyi magyar gimnázium pedagógusa szerint a jövőben igazából csak a számonkérés formája változik meg. A tanárnő elmondta: „A többi mellett egyelőre az sem világos, hogy a vizsga központi részében feltett esszékérdésekre adandó szöveges válaszok értékelésének kritériumrendszere mire épül majd, mi biztosítja majd a válaszok egységes elbírálását. További problémák származhatnak a tervezett érettségi vizsga külső központi és az úgynevezett belső részében számon kért tényanyagok közti átfedésekből is.”