Érdektelenség várható az EP-választáson

Az Eurobarometer-felmérésben csaknem 28 ezer uniós állampolgár vett részt, személyes interjúk formájában kérdezték meg őket. A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat éppen egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta töretlen.

A V4 szereti az uniót

Tíz megkérdezettből hat jó dolognak tartja az EU-tagságot, ilyen magas arány 2007 óta nem volt. Magyarország ráadásul a V4-es tagországok között a második helyen áll: 61 százalékuk tartja előnyösnek a tagságot, ez az arány csak Lengyelországban magasabb, 70 százalékos. Szlovákia 50 százalékon áll, Csehország ugyanakkor a lista legvégén kullog, csupán 34 százalékkal. Emellett pedig minden V4-es tagország lakossága egyértelműen úgy nyilatkozott, nemcsak jó, hanem gazdaságilag is hasznos az EU tagság, országa pedig profitált belőle – ezt így gondolja a lengyelek 88, a magyarok 78, a szlovákok 77 százaléka, és a csehek is 62 százalékon állnak.

A magyarok fele ráadásul úgy véli, hogy hangja számít az Európai Unióban, ezzel Magyarország szintén második helyen áll Lengyelország mögött.

Szlovákiában 43 százalék felelt igennel, Csehországban azonban csak 26 százaléknyian. Az EU-n belüli demokráciával – melyet helyi politikai szintről sok bírálat ért – a magyarok 58 százaléka elégedett. Szlovákiában már csak 45 százaléknyian, Csehországban pedig 43 százaléknyian gondolkodnak hasonlóan.

Cseh és szlovák közöny

Az EP-választások azonban továbbra sem mozgatják meg különösebben a közép-európaiakat. Ez részben annak köszönhető, hogy a lakosság továbbra sem érzi elég közelinek az uniót, de vannak más okai is. Egyebek mellett az, hogy a V4-es tagországok lakosai nem igazán szeretnék, hogy az Európai Parlament nagyobb szerepet kapjon. Ez különösen a csehekre és a szlovákokra igaz, Szlovákia lakosainak csupán 30, Csehország lakosságának pedig csak 20 százaléka tartaná helyesnek, hogy az EP nagyobb szerepet kapjon. Ez a jövő májusi EP-választás iránti érdeklődésen is megmutatkozik. Míg a magyarok 56, a lengyelek 51 százalékát érdekli a választás, Szlovákia lakosainak csupán 30 százaléka érdeklődik, a hagyományosan leginkább euroszkeptikus cseheknél pedig csak 21 százalékos az arány.

Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire valószínű, hogy végül az urnákhoz járulnak, hasonló arányban válaszoltak igennel vagy nemmel a megkérdezettek. Szlovákiában 2014-ben csupán 13,05 százalék járult az urnákhoz, ez a legalacsonyabb választási részvételi arány volt Európában. Nem véletlen, hogy Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság szlovák biztosa azzal ütötte el a spekulációkat, hogy a legnagyobb kormánypárt, a Smer őt jelölné a köztársasági elnöki posztra, hogy fő feladatának azt tartja, hogy felkeltse a lakosság érdeklődését az unió iránt.

Kulcstéma a terrorizmus

A felmérés készítői az európai választási kampány kulcstémáira is kíváncsiak voltak. Kiderült, Európát elsősorban a terrorizmus elleni küzdelem (49 százalék), a fiatalok munkanélküliségének kezelése (48 százalék), illetve a bevándorlás kérdése (45 százalék) érdekli. A magyar válaszadók válaszain látszik, hogy a legutóbbi belföldi választási kampányok mely kérdésköröket tematizálták a leginkább: többségük az Eurobarometer kérdéseire szintén a felsorolt területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 százalék, terrorizmus 47 százalék, munkanélküliség 40 százalék), illetve magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43 százalék), amely összeurópai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma.

Szlovákiában már jobban megoszlanak a vélemények: 40 százalékot érdekel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, 39 százaléknyi válaszadó a bevándorlást nevezte meg, 37 százalék pedig az EU-állampolgárok szociális jogait. A szlovákiai lakosok 36 százaléka szerint fontos lenne beszélni az EU jövőbeli működéséről, illetve egy másik, belföldön rezonáló témáról, az élelmiszerbiztonságról és a fogyasztóvédelemről. A terrorizmus elleni harc Szlovákia lakosait kevésbé izgatja, mint más EU-országok lakóit, 33 százalék tartja a kérdést az EP-kampány kulcstémái egyikének.