Erasmus+: egyszerűbb lesz külföldön tanulni

Bár az új Erasmus+ programra elkülönített összeget még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, Katarína Neveďalová (Smer) EP-képviselő szerint ez már csak formalitás, így szinte biztosra vehető, hogy a 2014-ben kezdődő hatéves időszakban összesen négymillió európai diák kapcsolódhat be az Erasmus+-ba.

Jövőre az összes mobilitási programot (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig, Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink) egyesítik, ennek köszönhetően az érdeklődők egy helyen, egy intézményben kereshetik ki a nekik legmegfelelőbb csereprogramot. Az Erasmus+ nemzeti koordinátora Szlovákiában, ugyanúgy mint eddig, a IUVENTA lesz.

A 2011/2012-es időszakban az Erasmus keretében 2685 szlovákiai diák utazott külföldre, főként Csehországba, Németországba, Spanyolországba, Franciaországba és Lengyelországba. A legtöbb egyetemistát a Komenský Egyetem, a Szlovák Műszaki Egyetem, a Közgazdasági Egyetem (mind pozsonyi intézmények) és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem küldte ki.

Gyakran nem tudnak róla

Az Erasmus egykori résztvevői díjazzák az elfogadott változásokat, de állítják, a diákoknak aprólékosabb tájékoztatást kellene adni erről a lehetőségről, ugyanis sokan nem is tudnak róla.

„Én például csak véletlenül tudtam meg, hogy létezik ilyen program, amikor hallottam, hogy a folyosón erről beszélgettek a diákok” – mondta érdeklődésünkre Tomáš Černocký, a Komenský Egyetem hallgatója, aki egy szemesztert töltött Litvániában. Véleményét az Eurostudent felmérése is igazolta, mely szerint a szlovák diákok 65 százaléka úgy vélekedik, hogy az illetékesek nem támogatják kellőképpen a diákokat a csereprogramokban való részvételben.

Akadtak olyan információk is, hogy bizonyos egyetemek nem ismerik el a külföldi csereprogramon elvégzett vizsgákat, így a diákoknak hazatérésük után be kell pótolni a mulasztást. „Ez abszurditás, ugyanis ezeknek a programoknak épp az a lényege, hogy a fiatalok megtapasztalják, milyen a diákélet külföldön, s ha valaki az egyetem engedélyével kiutazik, logikus, hogy nem vehet részt a hazai előadásokon, vizsgákon” – mondta Neveďalová.

Černocký szerint a diákoknak attól sem kell tartaniuk, hogy nem beszélnek jól idegen nyelven. „Volt egy osztálytársam, aki például alig tudott angolul, de fokozatosan javult a nyelvtudása. A csereprogramok lényege nem az, hogy teszteljék a diákok nyelvtudását, hanem hogy lehetőségük legyen saját bőrükön megtapasztalni, milyen az oktatási rendszer és a diákélet más országban” – mondta Černocký. A programban való részvételt mindenkinek csak ajánlani tudja. „Mi jobb lehet annál, ha valakinek fizetnek azért, hogy egyetemre járjon, ráadásul külföldön?” – tette hozzá.

Különböző ösztöndíjak

Litvániában nem voltak olyan eget rengető kiadások, Černocký az ösztöndíjból gyakorlatilag mindent fedezni tudott. Eltérő tapasztalatai voltak Jana Janečkovának, aki Portugáliában töltött egy szemesztert pszichológia szakon. „Valamit megspóroltam a nyári idénymunkából, aztán édesanyám segített. 330 eurós ösztöndíjból a 200 eurós lakbért is fizetnem kellett, így nem igazán maradt pénzem másra” – részletezte tapasztalatait.

A csereprogramok résztvevői közül eddig azok voltak előnyben, akik kelet-európai országokba utaztak. Míg például Litvániában a kollégium ára havi 70 euró körül mozog, addig nagyon hasonló ösztöndíjból Hollandiában 350 eurót kell kifizetni.

Ennek viszont 2014-től vége, Brüsszel ugyanis a továbbiakban különbséget fog tenni az ösztöndíjak között. Az összeg meghatározásánál azt is figyelembe veszik, melyik országba utazik a diák, így például a Franciaországban tanuló diák több pénzre számíthat, mint az, aki Bulgáriába utazik, ahol alacsonyabb az életszínvonal.

A kapcsolatot is próbára teszi

A programban részt vevő diákok szerint nemcsak a pénz az, ami korábban elriasztotta a diákokat ettől a lehetőségtől. „Sokan egyszerűen lusták, nincs kedvük elintézni annyi igazolást, a kiutazás ugyanis sok ügyintézéssel jár. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy sokan már kapcsolatban élnek, s nem mindenki akarja fél vagy egy évre otthon hagyni partnerét. Ez a kapcsolat szempontjából is komoly próbatétel” – mondta Janečková.

Az Eurostudent tavalyi felmérése ezt az érdekes tényezőt is alátámasztotta. A statisztikából ugyanis kiderül, hogy Európában épp a szlovákiai (35%) és a cseh (47%) egyetemisták járnak az élen a párkapcsolatok terén. A lista másik végén a portugálok és az olaszok vannak – az ottani egyetemisták több mint 90 százalékának nincs partnere.
 

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó pályázati program keretén belül. Az Európai Parlament nem volt részese a projekt előkészítésének, és semmi esetre sem vállal felelősséget a projekt keretén belül megjelent információkért, nézetekért. Az érvényes jogszabályok értelmében a megjelent tartalomért csak a szerzők, az interjúalanyok, a kiadók vagy a program vezetői felelősek. Az Európai Parlament ugyanakkor nem vállal felelősséget a projekt megvalósításával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett károkért.