Emelkedő járulékok és adók sújtják a vállalkozókat

LAJOS P. JÁNOS

Az egyéni vállalkozóknak rosszul kezdődik az év, komolyan el kell gondolkodniuk, hogy bírni fogják-e az emelkedő járulékok és az adó fizetését, és ha igen, akkor milyen vállalkozási formát, milyen könyvelési módszert válasszanak.

Társadalombiztosítási járulék

A legnagyobb változást a társadalombiztosítási járulék emelkedése jelenti a vállalkozóknak. A szociális ügyi minisztérium a kivetési alap és ezzel együtt a járulék növekedését azzal indokolja, hogy a vállalkozó jobb nyugdíjat kap majd. „A nyugdíjba vonulást követően a vállalkozó nem szorul majd szociális támogatásra” – indokolta a szaktárca a járulék növekedését.

Tavaly még csak a két évvel korábbi átlagbér 44,2 százaléka jelentette a minimális kivetési alapot, ma ez már a két évvel ezelőtti átlagbér 50 százaléka, így a minimális kivetési alap 339 euróról 393 euróra emelkedik. A havi minimális járulék 112,66 euróról 130,27 euróra emelkedik. Ez az emelkedés az egyéni vállalkozók túlnyomó többségét érinti, mivel 80 százalékuk a legalacsonyabb összegű társadalombiztosítást fizeti.

Júliustól újabb emelkedés várható, ugyanis teljesen megváltozik a kivetési alap kiszámítása, az egyéni vállalkozók számára hátrányosan. Az adóalaphoz hozzá kell számítani a befizetett járulékokat, és ennek egy hónapra eső hányadából kell majd kiszámítani a kivetési alapot. Január és június között a kivetési alap az így kapott összeg fele, július 1-től viszont az egy hónapra jutó összeget már nem kettővel, hanem csak 1,9-cel kell osztani, vagyis a kivetési alap tovább emelkedik.

A kisiparosok értik, hogy a változás – legalábbis papíron – az ő érdeküket is szolgálja, hiszen várhatóan magasabb nyugdíjat kapnak majd, de a pillanatnyi helyzetük romlik. „A változások nem a legjobb jelzést jelentik a kisiparosoknak” – mondta lapunknak Vojtech Gottschall, a Szlovák Kisiparosok Kamarájának elnöke. – Tudatában voltunk a tárgyalások során is annak, hogy bizonyos járulékemelkedés a jövőben javítja az egyéni vállalkozók körülményeit, elsősorban a nyugdíjaskorban, jelenleg azonban, amikor minden cent nagyon fontos, nehéz ezt a változást elviselni.”

Gottschall szerint most januártól a kisvállalkozók 80 százalékának mintegy havi 25 euróval emelkednek a költségei. „Ez átszámítva a ledolgozott munkaidőre csak minimális emelkedést jelent a szolgáltatások árában, amit meg is érdemelnek” – mondta Gottschall. Szerinte a járulékrendszert mindenképpen módosítani kellene. „Nem teljesen világos, hogy mit kapunk a pénzünkért – magyarázta a kamara elnöke. – Ez vonatkozik mind a társadalom-, mind az egészségbiztosításra.”

Adók

Gottschall szerint az adó összegének emelkedése csak a vállalkozók kisebb hányadát érinti majd. A legnagyobb változás természetesen a második, 25%-os adókulcs bevezetése, amely az éves 34 401 euró feletti jövedelemrészre vonatkozik. Gottschall szerint azonban ez az egyéni vállalkozóknak csak elenyésző részét érinti.

Több embert érint azonban a 40%-os átalányköltség felső határának bevezetése, ami jobbára a kisebb költséggel rendelkező, általában szellemi munkát végző vállalkozókat érinti. Ugyan 2013-ban is marad a 40 százalékos átalányköltség, de csak egy bizonyos határig: költségként legfeljebb havi 420 eurót, illetve éves szinten 5040 eurót írhatnak le azok az egyéni vállalkozók, akik nem vezetnek könyvelést. A pénzügyminisztérium szerint ez a rendelkezés azokat érinti hátrányosan, akiknek az éves bevétele meghaladja a 12 600 eurót.

Kisebb vagy nagyobb mértékben ez a rendelkezés a mintegy 220 ezer egyéni vállalkozó több mint felét, közel 140 ezer embert érint. A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint azonban csak az érintettek mintegy 10 százaléka tér majd át a könyvelés alapján készített adóbevallásra. Az átalányköltség korlátozása a legsúlyosabban az ingatlanok bérbeadóit érinti majd, ők egyáltalán nem élhetnek az átalányköltség alapján történő adóbevallás lehetőségével.

Az adó összegét növeli az is, hogy az adóalapból a 2014-es adóbevalláskor nem lehet majd leírni a befizetett járulékok összegét. Adóemelő hatással van – elsősorban a kisgyerekes vállalkozókra –, hogy a nem dolgozó házastárs adóalapjának adómentes részét nem veheti igénybe a dolgozó házastárs.

Vojtech Gotschall ennek ellenére nem tart a vállalkozók számának drasztikus csökkenésétől. „Aki a vállalkozói pályát választotta, az jobbára kitart mellette, nem fog bejelentkezni a munkaügyi hivatalba” – mondta a kamaraelnök.