Emelkedhet a tanárok fizetése, és háromévesen már óvodakötelesek lehetnek a gyerekek – 2025 az igazság éve lesz

2025 az igazság éve lesz

– fogalmazott Tomáš Drucker oktatási miniszter, mivel szerinte kiderül, hogy az oktatás valóban olyan társadalmi prioritás-e Szlovákiában, mint ahogy azt a szónoklatokban lefestik. Hangsúlyozta, hogy a tárca idei terveinek megvalósításához széleskörű politikai támogatásra és társadalmi egyetértésre lesz szükség.

Drucker úgy véli, hogy az idei év nagyobb kihívások elé állít mindenkit, mint az előző, „az oktatási bársonyos forradalom” éve.

Megoldási javaslataink megvalósításához pénzre lesz szükség, és még az is lehet, hogy újabb adóemelésre is. De meggyőződésem, hogy ha a szlovákiai oktatást tényleg jobbá akarjuk tenni, nincs választásunk, meg kell lépnünk ezeket

– mondta.

Tényleg több lesz végre a tanárok fizetése?

A minisztérium egyértelműen állítja, hogy igen. A kérdés viszont, hogy hogyan és milyen mértékben, továbbra is nyitva van.

„Egyértelmű társadalmi konszenzusra kell jutnunk a jobb bérezésről, mert a szlovákiai tanárok átlagkeresete az egyetemet végzett emberekhez viszonyítva az Európai Unió végén kullog” – világított rá a miniszter, hogy mennyire égető a probléma.

Állítása szerint az oktatási szakszervezettel közel állnak az egyezséghez. 

A szakszervezet által követelt automatikus béremelési rendszertől sem zárkózik el, de többször kiemelte, hogy teljesítményalapú feltételek mellett tartja elképzelhetőnek.

A legkézzelfoghatóbb forgatókönyv, hogy a minisztérium egy speciális juttatással kompenzál egyes tanárokat. Elsősorban azokat, akik olyan régióban dolgoznak, ahol a létfenntartási költségek országos viszonylatban magasabbak (például Pozsony megyében).

Azért kézzelfogható, sőt joggal várható, mert a parlament októberben jóváhagyta az oktatási tárca módosítását, amivel (többek között) egy új kompenzációs juttatásról szóló passzust iktattak a pedagógusokról és oktatási alkalmazottakról szóló törvénybe. A módosítás értelmében arról, hogy kinek és mennyi kiegészítést adnak, az állami költségvetés jóváhagyását követő 30 napon belül határoznak. És itt a bökkenő:

A költségvetést december 3-án szavazta meg a törvényhozás, mégsem közölte eddig a minisztérium a részleteket a kompenzációról.

Január 3-án meg is szólítottuk a tárcát, hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban, és ezt kaptuk válaszul:

A kompenzációs juttatás odaítélésének és kifizetésének szabályai jelenleg kidolgozás alatt állnak tekintettel a bérek valorizációjára. A végleges módszertant belátható időn belül közöljük.

Druckernek személyesen is feltettük a kérdést (január 7-én), hogy mikor várható pontosítás.

„Azért vezettük be ezt a juttatást, hogy kompenzáljuk az egy főre eső nagyobb gazdasági kiadásokat bizonyos régiókban” – magyarázta Drucker, majd elárulta, hogy 

a kiegészítést feltehetően 3 megyében vagy városban kaphatják meg a pedagógiai alkalmazottak: Pozsonyban, Nagyszombatban és Kassán. A fennmaradó forrásokat pedig átcsoportosítják a bérek valorizációjára.

Arra, hogy mit jelent „a belátható időn belüli tájékoztatás” a szabályokról, Drucker így válaszolt:

„Rövidesen, a következő hetekben. Azért, mert még mindig tárgyalunk a szakszervezettel a valorizációról. És mivel a kompenzációs juttatás forrásainak jelentős része erre lesz felhasználva, először meg kell egyeznünk a valorizációról.”

Hároméves a gyerek? Óvodába vele

A minisztérium azt tervezi, hogy a gyermekek kötelező óvodai beíratását leviszi négy-, majd hároméves korra.

Erre Drucker szerint azért van szükség, mert Szlovákiában jelenleg nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. A szociális és családi háttér jelentős mértékben befolyásolja, hogy a tanulók sikeresek lesznek-e az életben. Ezt lényegében úgy orvosolná a tárca, hogy korábban „kiszakítja” a negatív körülmények közül a gyerekeket, és szakképzett pedagógusokra bízza nevelésüket.

A szegényebb családok gyermekeinek rosszabbak az eredményei, ami megnehezíti számukra, hogy a jövőben sikeresek legyenek. A változás kulcsa a minőségi óvodai nevelés 

– magyarázta az oktatási miniszter.

Leáldozott a kisiskoláknak?

Nem túl meglepő módon – a középiskolai hálózat optimalizációjának megkezdése után – az alapiskolai hálózat észszerűsítése is terítéken lesz már idén. A középiskolák átszervezésének megyék által kidolgozott projektjei jelenleg már elbírálás alatt vannak.

Mindkét esetben a hatékonyabb finanszírozás a cél. Merthogy a minisztérium szerint sok oktatási intézmény fenntarthatatlan gazdasági szempontból.

Tudatosítjuk, hogy érzékeny témáról van szó, de ha előre akarunk lépni, olyan megoldást kell találni, amely effektív és hosszútávon fenntartható

– fogalmazott Drucker.

Hogy ez hogyan érinti majd a magyar alapiskolákat pontosan az még a jövő zenéje, de azzal mindenki tisztában van, hogy rengeteg alacsony létszámú iskolánk van, így magától értetődő, hogy egyik-másik kénytelen lesz majd bezárni kapuit vagy más intézményekkel egyesülni.

A tárgyalások idén kezdődhetnek meg a fenntartók, vagyis ebben az esetben az önkormányzatok és a minisztérium között.

Több intelligenciát az iskolákba, mesterségeset is

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Ilyen szempontból pozitívumként értékelendő, hogy az oktatási tárca nem dugja homokba a fejét, és tesz úgy, mintha ez nem lenne jelen a diákok majdani és mostani életében.

A negyedik prioritás tehát az, hogy előkészítsék az AI betagozását az oktatási rendszerbe. 

A hangoztatott cél, hogy „megkönnyítse a tanárok munkáját, támogassa a diákokat és hatékonyabbá tegye az egész rendszert.” 

Fontos tény ebben a kontextusban – hiszen a technikai feltételek megteremtése elkerülhetetlen –, hogy 2025-ben folytatódik az iskolák eddigi legnagyobb mértékű digitalizálása: 225 millió eurós beruházást jelentett be a minisztérium.

Akadnak még ezenkívül is tervek

Előreláthatóan téma lesz még az idén a tankönyvpolitika, az érettségi reformja, a felsőoktatási törvény széleskörű módosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása, a mentális egészség, a tantervi reform és az oktatás deszegregációja is.

Tervből tehát nincs hiány, az idő múlásával pedig kiderül, mit sikerül megvalósítani. Az oktatásügyi miniszter azonban úgy fest, igyekszik a realitás talaján mozogni:

„Az iskolákat nem lehet megváltoztatni egy parancsszóra Pozsonyból. Nincs szükségünk több nagyszabású tervre konkrét eredmények nélkül. Az oktatásnak olyan hiteles intézkedésekre van szüksége, amelyek valódi hatással vannak a tanulók, a tanárok életére és az egész társadalomra. Mindenki támogatásával – a kormánytól a helyi önkormányokon át az oktatásban dolgozókig – egyedülálló esélyünk van arra, hogy végre véghezvigyük ezeket a változásokat” – fogalmazott.