Embertelen körülmények a szülészeteken

ÖSSZEFOGLALÓ

A civil szervezetek szerint sok kórházban sárba tiporják a vajúdó nők emberi jogait, és Szlovákia az elmaradott országokra emlékeztet.

„Más országoktól eltérően Szlovákiában a szülészetek az egyedüli helyek, ahol az állam a nőknek garantálja a szüléssel összefüggő egészségügyi ellátást. Kívülről nehezen hozzáférhető intézményekről van szó, ahol a döntéseket és a szabályokat kizárólag a belső vezetés, az orvosok és egyéb egészségügyi alkalmazottak hozhatják meg. A nők terhességük és a szülés idején érzékenyebbek, sebezhetőbbek, ezért oda kell figyelni, hogy ilyenkor mennyire tartják tiszteletben emberi jogaikat, megőrizhetik-e méltóságukat” – mondta Šarlota Pufflerová, a Polgár, Demokrácia és Felelősség (ODZ) vezetője. Az emberjogi szervezet a Női Körök Polgári Társulással együttműködve az utóbbi 3 évben monitorozta a Pozsonyi és a Nagyszombati kerületben lévő szülészeteket. Tapasztalataikat – a szülészeteken észlelt hiányosságokat és jogtiprásokat – a Nők-Anyák-Testek című tanulmányban összegezték: a nők kevés információt kapnak a szülés menetéről, az egyes beavatkozásokról a szülés minden szakaszában, nem tájékoztatják őket sem a saját, sem gyermekük egészségi állapotáról, sok mindenről csak utólag értesülnek, általában úgy viszonyulnak a vajúdó nőkhöz, mintha csak tárgyak lennének, akik képtelenek egyedül dönteni és cselekedni. A monitoring szerint a személyzet nem buzdítja a nőket, inkább gúnyolódik, és saját munkájuk megkönnyítése céljából parancsolgatva, a megfélemlítés módszerét alkalmazva gyakran rákényszerítik akaratát a páciensekre.

Mint a seregben

„Amikor megérkeztem a kórházba, mintha még a nővér lett volna megsértődve, hogy odamentem, hogy mit keresek ott vasárnap ötkor, amikor épp befejezte a műszakot. Már haza készült, és egyfolytában morgott, hogy ők reggel, és nem este szoktak felvenni az osztályra” – emlékezett vissza az egyik páciens. Egy másik kismama szerint is nagyon furcsán viselkedett a személyzet: „Döbbenetes volt, amikor felvettek a szülészetre. A terhességem alatt nagyon fázós voltam, ezért szörnyű élmény volt, amikor levetkőztettek meztelenre. Megvizsgáltak, aztán úgy, meztelenül leültettek egy hideg székre, amíg felvették az adatokat, kitöltöttem a nyomtatványokat. Megalázó és szörnyű volt, úgy éreztem magam, mint egy taknyos óvodás, akinek szót kell fogadnia, és az őket nem érdekelte, hogy számomra ez egy különlegesen fontos nap.” Egy következő hölgy a kaszárnyához hasonlította a szülészetet: „Monitorozták a baba szívhangját, már voltak szülési fájdalmaim, és a hátamon kellett feküdnöm. Képtelen voltam mozdulatlanul feküdni, amitől ők idegesek voltak, szerintük csak találgattam. Mintha katonaságon lettem volna, egyfolytában parancsolgattak.”

A döntéshez

információ kell

Janka Debrecéniová, az ODZ jogásza szerint a legtöbb jogtiprás arra vezethető vissza, hogy az egészségügyi személyzet nem rendelkezik semmilyen belső koncepcióval az ún. informált beleegyezésre vonatkozóan. „Kizárólag informált beleegyezés alapján nyújtani a gyógykezelést azt jelenti, hogy a személyzet körültekintően, érthetően annyi információt és a döntéshozáshoz megfelelő időt biztosít a terhes nőnek, hogy képes legyen eldönteni, mit akar. Mindenkinek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen, és bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, és azt bármikor visszavonhatja. A szülészeteken azonban a bevett gyakorlat, hogy nem sokkal a nő megérkezése után mindenféle magyarázat nélkül rutinszerűen aláíratnak vele egy nyomtatványt, amit később arra használnak, hogy az érintett beleegyezésén, sokszor a tudtán kívül, sőt nem egyszer az akarata ellenére elvégezzenek bizonyos műveleteket“ – mutatott rá Debrecéniová.

Zuzana Krišková, a Női Körök aktivistája szerint különösen nyugtalanítóak a magánszférát, illetve a magánélethez való jog megsértését igazoló tapasztalatok. „A szülőszéket az ajtó vagy a folyosó felé fordították, egy szobában egyszerre több nő szült, a személyzet kopogás nélkül lépett a helyiségbe, be se mutatkoztak, egyszerre többen állták körül a nőket, ami zavarta és stresszelte őket. Nem választhatták ki, milyen helyzetben szüljenek, pedig a WHO és a FIGO nemzetközi egészségügyi szervezetek szerint a kismamáknak joguk van erről szabadon dönteniük” – sorolta Krišková.

Az egészségügyi minisztériumnak fogalma sincs arról, mi folyik a szülészeteken, adatokkal sem rendelkezik. „Amikor információkat, konkrét adatokat kértünk a tárcától, a kórházakhoz és az egyes szakmai szervezetekhez irányítottak minket. Mi elvégeztük a monitoringot helyettük, és bár ez csak az első szonda, máris számos szerkezeti és rendszerbeli hiányosságot fedtünk fel, melyeket kizárólag az állam aktív részvételével lehet megoldani” – hangsúlyozta Pufflerová.

Minisztérium:

rossz a kommunikáció

A szaktárca szerint az emberjogi aktivisták túloznak, a jogtiprásokkal kapcsolatos kijelentéseket indokolatlanul általánosítják. „Az egészségügyi minisztérium e téren nem jegyez egyetlen panaszt sem. Ha a páciensnek olyan érzése van, hogy nem kapott megfelelő gyógykezelést, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalhoz (ÚDZS) fordulhat. Az emberi jogok megsértésének kérdésében a büntető jogi szervek az illetékesek” – reagált Peter Bubla szóvivő.

Függetlenül a civil szervezetek tanulmányától a minisztérium már dolgozik a nőkről való gondoskodás nemzeti programján. „A legtöbb probléma a rossz kommunikációból ered, ezt alátámasztják az ÚDZS-hez benyújtott panaszok is, melyek 70%-a nem az ellátás színvonalával, hanem a rossz kommunikációval függ össze” – mondta Bubla. A minisztérium ezért ún. mediátorok bevezetését tervezi, akiket akkor vennének igénybe, ha gondok merülnek fel a páciens és az egészségügyi alkalmazottak, valamint a személyzet egymás közötti kommunikációja terén. (sza)