Élvezni a reformok hatását

„Gyorsan le kell zárni a jövő évi költségvetési tervezetet. Elképzelhetetlen, hogy provizóriummal kezdjünk. ” Dömötör Ede felvételeTudja már, mely feladatköröket szánja önnek az új miniszter?

Mivel Ivan Mikloš egy személyben lesz a kormány alelnöke és pénzügyminiszter, valószínűleg kevesebb ideje marad közvetlenül a szekciókkal foglalkozni. Úgy néz ki, Vladimír Tvarožka leendő államtitkár fog foglalkozni a költségvetéssel és az integrációval, ami szorosan összefügg. Én eddig is az államadósság kezelésével, valamint az adó- és vámszekcióval foglalkoztam – ez megmarad, emellett a pénzpiaci területek tartoznak majd hozzám. De ez még nem lezárt ügy.

Nem tart attól, hogy esetleg elszigetelt lesz a minisztériumban, hiszen a minisztert és a másik államtitkárt is az SDKÚ jelölte?

Nem hiszem. Több minisztérium van, ahol az államtitkár ugyanabból a pártból van, amelyből a miniszter. Rövidlátás lenne, ha a miniszter és az államtitkár nem ugyanazt a politikát követné, hiszen mindnyájan elfogadtuk a koalíciós szerződést. Ivan Miklošsal négy éven át együttműködtünk, több koncepción együtt dolgoztunk, jól ismerjük egymás nézeteit, s a leglényegesebb kérdésekben nincsenek nézetkülönbségeink.

Az együttműködés szempontjából könnyebb négy évnek tűnik az előttünk álló, mint a mögöttünk hagyott.

Nem mondhatom, hogy az elmúlt időszakban nehéz volt a helyzet. Minden tiszteletem Brigit Schmögnerová volt pénzügyminiszter aszszonyé, bár az elején nehezebb volt együttműködni vele, később ő is megértette, hogy koalíciós programot kell megvalósítani. Ha voltak is nézetkülönbségek, mindig egységes impulzusok mentek ki a minisztériumból. Valószínűleg most könynyebb lesz a közös megoldásokat keresni, viszont a halom tennivaló elég igényessé teszi a négy évet.

Milyen az új kormány kiindulópontja?

Az elmúlt négy évben nagy lépést tettünk a gazdaság stabilizálása felé. Ez a kormány sokkal jobb helyzetből indul ki, mint a négy évvel ezelőtti. Akkor szét volt esve a bankszektor, ereszkedő pályán volt a gazdaság, s ezt sikerült emelkedőre módosítani. Meg kell hozni még egy-két kellemetlen intézkedést, de ezek már enyhébben hatnak a lakosságra, s egy-két éven belül a polgárok pozitívan fogják érzékelni a változásokat, sőt 2005-ben már élvezni is fogják a stabilabb és erősebb gazdasági helyzetet.

Mely rövid távú feladatok várnak a minisztériumra?

Gyorsan le kell zárni a jövő évi költségvetési tervezetet. Elképzelhetetlen, hogy provizóriummal kezdjünk, mivel az alaptéziseket már megtárgyalta a korábbi kormány, s bizonyos folytonosság van a két Dzurinda-kabinet között. Nincs is sok változás az elképzelésekben, a sarokszámokat nem kell lényegesen átdolgozni, csak némileg módosítani. Ezen a héten a miniszterek már megkapják a javaslatot. A deficit aránylag magasnak mutatkozik, ezért olyan keretek között kell tartani a költségvetést, hogy ne veszélyeztesse integrációs céljainkat. A deficit az államadósságot is növeli, ezért mindenképpen meg kell tartanunk a 3,5 százalékos költségvetési hiányt a GDP-hez képest. Az Ivan Miklošsal folytatott első konzultációk után ez a cél. Takarékossági lehetőségeket kell keresnünk, például azzal, hogy csökkenteni lehetne az állami adminisztrációt, és alaposabban ellenőrizni kell a szociális szféra kiadásait, mivel eléggé pazarlónak tűnnek a költségvetési kiadások. Jelentős változásokat fogunk javasolni a bevételi oldalon is.

Adóemelésről van szó?

A kormányprogramban is szerepelni fog, hogy a kabinet csökkenteni kívánja a közvetlen jövedelmi adókat, azonban szinkronba kell hoznunk a fogyasztói adót az európai uniós tagországokéval, amire nagyon kevés időnk marad. Ez főleg a dohányadót érinti, de javasoljuk a benzin és a gázolaj forgalmi adójának növelését is. A hozzáadottérték-adóval az a gond, hogy bizonyos szektorokban nincs összhangban az alapanyagra és a szolgáltatásra kirótt értékadó, például egy építőcég szolgáltatásként adhatja el az alapanyagot, így 23 helyett csak 10 százalékos hozzáadottérték-adót fizet. Ezekre a viszszaélési lehetőségekre már az Unió és az OECD is figyelmeztetett bennünket. A kormánynak az a célja, hogy olyan adószinteket használjon, amelyek az Unióban is használatosak, hogy a csatlakozáskor ne deformálódjon a piac.

Vagyis, magasabbak lesznek a fizetések, de általánosan a polgár többet is fog kifizetni.

Igen. Hosszabb távon a kormány csökkenteni akarja a társadalombiztosítási elvonásokat, amivel csökkentené a vállalkozók terhelését, és ezzel serkentené munkahelyek megteremtését. Ez a célja a közvetlen adók csökkentésével is, vagyis több munka, gazdagabb polgárok, de árszintemelkedés.

Az említetteken kívül várhatóak még kellemetlen intézkedések?

Jövőre liberalizálnunk kell az árakat, ami nem lesz népszerű lépés, de ez lesz az utolsó árfelszabadítás. Ez valószínűleg fel fogja nyomni az inflációs rátát 8–9%-ra, amit a csatlakozásig 3%-ra kell csökkenteni. Ennek megvannak a feltételei, hiszen középtávon a GDP növekedését 4-5-6%-ban prognosztizáljuk, és a nemzetközi export-import mérlegünk is javulni kezdett, ami szintén segít az infláció kezelésében.

A pénzügyi csatlakozási fejezetek közül már csak egy nincs lezárva, igaz, ezt még egyetlen ország sem tudja maga mögött.

Igen, a pénzügyi és költségvetési rendelkezések fejezete. Ez attól is függ, hogyan tudjuk majd beépíteni az európai forrásokat a költségvetésbe, például ezért is rövid időn belül át fogjuk alakítani a minisztérium belső szerkezeti felépítését. Az integrációs szekciónak a csatlakozás után az európai költségvetéssel kell foglalkoznia.

Az elmondottakból úgy tűnik, mintha csökkenne a pénzügyminisztérium szerepe.

A pénzügyminisztériumnak már nincs irányítási szerepe, inkább koordinátori, ellenőrzői szerepe van, meg kell teremteni az egészséges gazdasági és pénzpiaci környezetet. De továbbra is irányítja az állam pénzügyeit, igazgatja az államháztartást. Szerepe ezzel nem csökken, csak EU-konformabb intézményeket hoztunk létre, amelyek szabályozzák a piacot. Ebből is látni, hogy Szlovákia elöl jár a transzformáció útján.

Melyek a hosszú távú feladatok?

Meg kell teremteni annak a lehetőséget, hogy az uniós csatlakozás után is minden jól működjön, alkalmazhatók legyenek az uniós jogszabályok. Meg kell oldani, hogy az önkormányzatok több jövedelemhez jussanak, át kell értékelni az infrastrukturális fejlesztések finanszírozását, és csökkenteni kell az államapparátusban dolgozók számát. Ennek keretében a járási hivatalokat meg kell szüntetni, hatásköreiket pedig az önkormányzatokra, a kerületi hivatalokra vagy a speciális állami adminisztrációra kell ruházni. A cél a makrogazdasági stabilitás elérése, a kiegyensúlyozott költségvetés, az EU-konformabb költségvetési viszonyok, és a folyamatos adósságcsökkentés, hogy a következő nemzedéknek teljesen más legyen a kiindulási alapja.