Eltérő minőségű termékeket árulnak keleten a világmárkák

A bevásárlóturiz- must – elsősorban az élelmi- szerek iránti keresletet – nemcsak a termékek ára, hanem minősége is befolyá- solja. Nem véletlenül utaznak hetente sokan Ausztriába, hogy ott jobb minőségű mosó- port, tej- vagy hústerméket, finomabb italt vegyenek.

Pozsony. A Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelőség (ŠVPS) legutóbbi vizsgálata is igazolta, hogy sok termékre továbbra is érvényes, ami nyugati, az jobb minőségű és nemegyszer finomabb. Természetesen ebben sem lehet általánosítani, viszont az biztos, hogy van mit irigyelni azoktól, akik naponta osztrák élelmiszerboltokban vásárolhatnak. Azon túl, hogy a termékek minőségében gyakran nagy a különbség, a kínálat is sokkal gazdagabb nyugaton.

Felmérés már volt

Szlovákiában legutóbb 2011-ben végeztek átfogó termék-összehasonlító ellenőrzést – akkor több országban vásárolt termékek minőségét hasonlították össze –, mely során arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb világcégek Nyugat-Európában ugyanabból a termékből jobb minőséget árulnak, mint Közép-Kelet-Európában.

Az akkori vizsgálat például rámutatott, hogy az Ausztriában kapható Coca-Cola íze és összetétele nagymértékben eltér a Szlovákiában kaphatótól. A gyártó először ezt azzal magyarázta, hogy az italt minden országban a nemzeti ízekhez igazítják. Miután kiderült, hogy a gyártáshoz nyugaton cukrot és keleten jóval olcsóbb, kukoricából kivont izoglukózt használnak, a társaság képviselői már szűkszavúan gyártási megfontolásokra utaltak. Hogy ez pontosan mit jelent, üzleti titokra hivatkozva nem árulták el. Hasonló magyarázattal szolgált a gyártók többsége. Az akkor ellenőrzött Milka csokoládénál kiderült, hogy az osztrák termék kakaótartalma magasabb, amit százalékban a csomagolás elülső oldalán láthatóan feltüntettek –, a szlovák csomagoláson a kakaótartalom helyén azt ábrázolták, hogyan kell a csomagolást kibontani.

Több színezék

Az ŠVPS idei ellenőrzése csak igazolta, hogy ezen a téren semmi sem változott, például a Szlovákiában forgalmazott kólát továbbra is izoglukózzal ízesítik. A laboratóriumi tesztek során több szempontot vizsgáltak, a termékek összetételére, az allergének mennyiségére összpontosítottak, ám speciális vizsgálatnak vetették alá az egyes élelmiszerek ízét is.

Több pozsonyi üzletben vásárolt termékben az Ausztriában kaphatóhoz képest alacsonyabb volt a hústartalom, magasabb a zsírtartalom, kisebb volt a termék súlya, s jóval több ízesítőszert vagy egyéb adalékanyagot tartalmazott. Míg az ellenőrzött, Szlovákiában vásárolt Earl Grey teástasak papírból készült, addig az osztrák csomagolásban jobb minőségű alumíniumtartalmú tasakban, ami befolyásolta a tea ízét. Ráadásul az osztrák tasak két gramm teát tartalmazott, a Pozsonyban vásárolt csak 1,65 grammot.

Egy egyszerű literes Clever narancslének a színében és ízében is jelentős különbségek voltak, a Szlovákiában kapható dzsúszban az édesítőszer íze dominált, míg az osztrák változat íze és színe is sokkal jobb volt.

„A vásárlónak joga van arra, hogy ugyanolyan minőségű terméket vásároljon idehaza, mint külföldön. Nem helytálló az az érvelés, hogy a vásárlók előnyben részesítik a regionális ízeket, ugyanis nem várják, hogy a termékekben kevesebb hús vagy több tartósítószer lesz” – mondta Gabriela Matečná (SNS) földművelésügyi miniszter.

Tiltakoznak

A ŠVPS Szlovákiában a Lidl áruházban vásárolt termékeket, s a hálózat tegnap tiltakozott a nyilvánosságra hozott eredmények ellen. „A baracklekvárnál semmilyen különbséget nem találtak, a sertéshúsnál, mozzarella sajtnál pedig csak olyan minimális eltéréseket, melyek nincsenek hatással a termék ízére és minőségére. Ráadásul a sajtokat az osztrák és szlovák Lidl számára eltérő gyártók készítik, így eltérő a gyártási folyamat is” – közölte sajtónyilatkozatban az áruházlánc azzal, hogy minden 27 országban működő üzletükben garantálják a termékek azonos minőségét ugyanúgy, mint a Szlovákiában levő 127 boltjukban.

Mi a különbség oka?

A földművelésügyi miniszter szerint a gyártók nemegyszer azért változtatják meg a termékek összetételét, hogy csökkenteni tudják az árát. Mielőtt beléptek a szlovákiai piacra, felmérték a lakosság vásárlóerejét, és ehhez igazították a termékek minőségét. Matečná szerint viszont az egyes világcégeknél ezek a felmérések több évtizedesek lehetnek, s akkoriban a lakosság életszínvonala jóval alacsonyabb volt Szlovákiában, mint Ausztriában. „Jelenleg már nincs oka annak, miért kellene Szlovákiában ilyen eltérő összetételű termékeket árulni” – mondta Matečná.

A minőségbeli különbség további oka lehet az eltérő adómegterhelés – véli Matečná. „Ausztriában az élelmiszerek áfája öt százalékon kezdődik, nálunk az alacsonyabb, tízszázalékos áfa csupán néhány termékre érvényes. Megvizsgáljuk, milyen hatása van az élelmiszerekre vonatkozó alacsonyabb áfának” – válaszolta Matečná arra a kérdésre, más termékek áfáját is csökkentik-e.