Elszoktunk a magyar nyelvű ügyintézéstől

Egyebek mellett erre a jelenségre is fényt derített a Kétnyelvűség Felmérő Körút. A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Diákhálózat együttműködésével megvalósított projekt a szlovákiai magyar falvak kétnyelvűségi gyakorlatát vizsgálja.

„A Bodrogközben és Nyugat-Szlovákiában átlagban nagyobb falvakat találunk, erős magyar többséggel. Gömör viszont régebben is vegyesen lakott vidék volt, és a legtöbb falu lélekszáma nem éri el az ezer főt. Sok polgármester félállásban dolgozik, így pedig nehéz mindenre figyelni, főleg olyan dolgokra, mint a kétnyelvűség” – állítja Orosz Örs, a felmérő körút szervezője.

A felméréssel ösztönözni szeretnék az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a kétnyelvű hivatali ügyintézés feltételeit. Nyitra környékén több olyan falu van, ahol már csak a lakosság kevesebb mint 10 százaléka vallja magát magyarnak. Az itt élőknek viszont több mint 50 százaléka folyékonyan beszél magyarul, például Nyitraegerszegen és Vicsápapátiban. „Az iskoláikat a hatvanas években bezárták, intézményes háttér híján lassan kiveszett belőlük a nemzeti identitás. Egy lehetséges megoldás lenne, ha a vegyes összetételű falvak az államtól kétnyelvűségi pótlékot kapnának. Szlovéniában ez nagyon jól működik. Ha egy hivatalnok az államnyelven kívül más nyelven is el tudja látni feladatát, a fizetése mellé plusz pénzt kap. Így a kisebbséghez tartozóknak nemcsak az anyanyelvi ügyintézéshez való jogot biztosítják, hanem azt is, hogy ezzel élni tudjanak” – nyilatkozta Orosz Örs.

Az adatgyűjtésben eddig 27 diák vett részt, már majdnem 20 ezer kilométert tettek meg Dél-Szlovákiában. Az összegyűjtött anyagot fiatal pozsonyi szociológusok dolgozzák fel, és egy nyilvános adatbázisban teszik közzé.