Előrelépés helyett újabb akcióterv

Pozsony. Az oktatási minisztérium mérföldkőnek tekinti az úgynevezett nulladik akciótervet, mely a tárca szerint a közoktatási reform megvalósításának első lépéseit tartalmazza. Az ellenzék véleménye szerint viszont a tárca akcióterve álproblémákat gyárt.

Összesen 27 feladatot fogalmaz meg, közülük 13-at a regionális oktatásügyre és további 13-at a felsőoktatásra a nemzeti oktatási-nevelési program, vagyis a nagy közoktatási reform nulladik akcióterve, melyet a Peter Plavčan (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca a napokban hozott nyilvánosságra. „Az akcióterv tartalmazza a konkrét feladatok listáját, azok részletesebb leírását és végrehajtásuk dátumát, ezért egy újabb jelentős lépés a nemzeti oktatási-nevelési program céljainak megvalósításában” – állítja Peter Plavčan tárcavezető. Az akcióterv számol az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvénnyel, mely már tárcaközi egyeztetésen van. Kidolgoznák továbbá az egészségkárosult gyermekek óvodai oktatási programját, egyszerűsítenék az adminisztrációs kötelezettségeket, és számolnak a szeptemberben esedékes 6%-os béremelésekkel. Már idén tesztelnék az elsős és a harmadikos tanulók mozgáskészségét, és kidolgoznák a nyelviskolák új kerettantervét, valamint a pedagógusok etikai kódexét.

Branislav Gröhling, az SaS oktatásért felelős szakembere úgy véli, az akcióterv nem a valós problémákra koncentrál, álproblémákat és áltémákat gyárt, melyek nem emelik a hazai oktatásügy színvonalát. Gröhling szerint az akcióterv olyan látszatot akar kelteni, mintha a minisztérium nagyon hasznos tevékenységet folytatna. Az ellenzéki képviselő példaként emeli ki, hogy a minisztérium részletesen elemezni akarja a tesztelések eredményeit, hogy azokra konkrét intézkedésekkel reagáljon. „Ez teljesen fölösleges, pontosan tudjuk, hol teljesítenek alul a diákjaink, tisztában vagyunk a problémával, sőt, már a megoldások is megvannak, más országoktól is inspirálódhatunk. Ezeket megtaláljuk a tesztekben és a hozzájuk tartozó jelentésekben” – magyarázta Gröhling. Nem támogatja azt sem, hogy külön munkacsoport alakuljon a szóbeli értékelés kidolgozására. Véleménye szerint a szóbeli értékelést sem a diákok, sem a szüleik nem értik. „Ha az iskolák szóban akarnak értékelni ezt, ma is megtehetik, semmi sem akadályozza meg őket ebben, de a nemzetközi tesztelésekben legjobb eredményeket elérő országokban is osztályzatokkal értékelnek” – érvel a képviselő.

Az ellenzéki képviselő elismeri, hogy az akciótervnek vannak pozitívumai is, például az, hogy emelni kívánják az ágazatra szánt anyagiakat, szeretnék figyelemmel kísérni, hogyan érvényesülnek az abszolvensek a munkapiacon. „Hasonló és jóval hatékonyabb javaslatot terjesztettünk a parlament elé, melyet a koalíció elutasított” – jegyezte meg Branislav Gröhling, hozzátéve, gyenge tervezet, amelynek 40 feladatából csupán 5 hasznos. (ie, SITA)