Elhelyezték az első iskolai kamerákat, a belügyminisztérium szerint a visszaélés kizárt

Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter a bazini intézményben elmondta, hogy 9 kamerából álló rendszert telepítettek itt, átlagosan viszont egy iskola esetében 5 kamerával számolnak.

A biztonsági kamerák képei valós időben kerülnek továbbításra a rendőrség operatív központjába egy titkosított belügyminisztériumi hálózaton keresztül.

Az adatokhoz kizárólag az iskola felhatalmazott személyzete férhet hozzá, így az adatokkal való visszaélés lehetősége kizárt 

– igyekezett mindenkit megnyugtatni Šutaj Eštok.

Az ellenzéki pártok közül korábban több is aggodalmát fejezte ki az iskolai kamerarendszer bevezetése miatt.

Miért döntöttek a kamerák mellett?

Az idei tanév kezdetét bombariadók zavarták meg. Több száz iskolában volt riasztás három egymást követő napon, gyakorlatilag megbénítva szeptember elején az oktatást. A belügyminiszter erre a helyzetre reagálva állt elő a biztonsági kamerarendszerek ötletével.

A kormány gyorsan rábólintott a megoldási javaslatra, és közel 63 millió eurót különített el a projektre. 

A cél, hogy 2026-ig minden alap- és középiskolába telepítsék a rendszert.

„Ha fenyegető e-mail érkezik, rögtön elemezni és értékelni tudjuk, hogy az üzenet érkezését megelőző 24 vagy 48 órában járt-e gyanús egyén az iskola területén” – fogalmazott még korábban Šutaj Eštok.

A problémát sokan éppen abban látják, hogy ehhez viszont egy mesterséges intelligencia alapú, biometrikus arcfelismerőre van szükség.

Kockázatos vagy felesleges?

A kamerák bevezetésének bírálói általában vagy ennek vagy annak titulálják a korántsem olcsó beruházást.

Kockázatosnak tartja például a PS. A progresszívek elnöke, Michal Šimečka szerint egymillió ember személyes adatainak figyelemmel kísérése – beleértve az iskolába érkezésük és távozásuk idejét, napi rutinjaikat, viselkedésüket – csak egy újabb veszélytforrást teremt. Mint fogalmazott:

„Ki garantálja, hogy ez a rendszer védett lesz, és nem férnek hozzá bűnözők, pedofilok, vagy akár a maffia, akik a gyerekeinkről szóló adatokat megszerezhetik?”

Martin Kráľovič biztonsági szakértő, a belügyminisztérium korábbi államtitkára nevetségesnek tartja az intézkedést, hiszen az e-mailben vagy más elektronikus módon érkező fenyegetések, félrevezető bombariasztások problémáját nem oldják meg az iskola területén kihelyezett kamerák.

A vandalizmus és behatolók ellen persze jó szolgálatot tehet a rendszer.

„A cél, hogy a különböző perverzek, akik zaklatják a gyerekeinket, vagy drogdílerek ne juthassanak oda” – általánosította indoklását a rendszer mellett a belügyminiszter.

Juraj Krúpa (SaS) ellenzéki képviselő szerint a projektre szánt forrásokat fel lehetett volna használni hatékonyabban is, valós problémák kezelésére a rendőrség berkein belül.

Ráadásul nem biztos, hogy mindez összhangban van az uniós irányelvekkel.

„Fontos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tiltja a határozatlan idejű biometrikus nyomon követést. Csak nagyon szigorú keretek között teszi lehetővé” – hívta fel a figyelmet Miriam Lexmann (KDH) európai parlamenti képviselő.

Šutaj Eštok szerint világszerte használnak biztonsági kamerákat oktatási intézményekben.

Valóban találunk több országban is bekamerázott iskolákat, de több szakértő is rámutatott, hogy ezek sok esetben éppen azok országok, ahol az adott kormánynak érdekében áll információkat gyűjteni polgárairól.